Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-292

A nemzetgyűlés 292. ülése 1922. évi január hó 19-én, csütörtökön. 277 Rassay Károly: Elkerültük volna a meg­alázást. Tomori Jenő: Akkor a nemzetet nem tud­ták volna megalázni. (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) Balla Aladár: Tizenhatan maradtunk! Rassay Károly:, Csak öten a M égén. (Zaj.) Tomori Jenő : En senkinek meggyőződését nem sértem, de a magam meggyőződését senki kedvéért meg nem változtatom. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Erről az oldalról több­ször hallottuk azt, hogy demagógiával vádoltak bennünket. Hát lehet-e elképzelni nagyobb demagógiát, mint amikor Andrássy Gyula t. képviselőtársunk azt mondja, hogy IV. Károly van olyan jó magyar ember, mint Csontos Imre? (Elénk derültség. ) Csontos Imre: Az első kérdés, hogy tud-e magyarul ? Tomori Jenő: Azt kérdezem, hogy mikortól fogva voltak ezek magyar emberek? Meskó Zoltán : Most szeretnének a várba bejutni. Azelőtt nem kellett. Taszler Béla: Régi mondás, hogy a legelső magyar ember a király. Meskó Zoltán:,Idealista költő irta! (Zaj.) Tomori Jenő : En mindenkinek a meggyőző­dését tisztelem, becsülöm ; Andrássy Gyula t. képviselőtársam meggyőződését is tisztelem, becsü­löm, sőt igen nagyra tartom és nem régen egy előkelő lapban, a Magyarságban, nagy cikket is irtam róla. Azt hiszem, ezzel bebizcnyitottam, hogy mindenkinek véleményét tiszteletben tar­tom és becsülöm. De kérdem, hogy mikor voltak ezek a Habsburgéi: olyan nagy magyarok? Hiszen engem a tc.tcnelem arra tanított, hogy amióta tartománnyá sülyesztették ezt az országot, mindig csak a bitófa, deres és börtön jutott a magyaroknak osztályrészül; azok a feudális mágnásurak pedig, akik lojálisán mindig a Habsburgok mellett álltak, dominiumokat kap­tak, mig a magyar nemzet szine-java pusztait. (Zaj.) Hogyan lehet azt mondani, hogy IV. Károly van olyan magyar ember, mint Csontos Imre t. képviselőtársunk ? Ha ez nem demagógia, akkor nem tudom, mi a demagógia. Orbók Attila : Látszik, hogy gaszkonyi Tomori. Csontos Imre: Legalább ne hasonlítsd hozzám ! (Elénk derültség.) Ott van inkább Lingauer. Lingauer Albin: Nem vagyok rá érdemes! (Derültség. Zaj.) Tomori Jenő: Meg vagyok győződve róla, hogy a Habsburg-kérdést megoldottak volna, ugy, ahogyan a független kisgazdapárt akarta, hogy a detronizációs-törvényt rögtön idehozzák, akkor Sopronnak és Nyugat-Magyarországnak más kimenetele lett volna. (Ugy van! a szélső­baloldalon.) Rassay Károly : Nem ingyen csináltuk volna meg! Meskó Zoltán: Ez igaz! Tomori Jenő : Meg vagyok győződve róla, hogy másképen Ítélte volna meg a nemzetet a külföld is, ha látta volna, hogy Magyarország végre rátért a helyes utra. Csontos Imre : Európa tisztelete itt volna azóta. Tomori Jenő : Ezzel a kérdéssel végeztem is és rátérek a földbirtokreformra. Schandl Károly igen t. képviselőtársam . ... Rassay Károly: Államtitkár! Kerekes Mihály: Úgyis, mint államtitkár! Tomori Jenő : Amióta államtitkár lett, több izben kijelentette, hogy a földbirtokreformot sürgősen végre fogja hajtani. Rassay Károly: Azt mondta, hogy ő egye­dül többet tesz, mint a többiek valamennyien. Tomori Jenő: Meg vagyok győződve róla, hogy Schandl államtitkár urban a legjobb indulat van, hogy a földbirtokreformot mielőbb végrehajtsa, de látom azt, hogy például a mi vármegyénkben — itt van Gerencsér igen t. kép­viselőtársam is, aki megmondhatja — és az én kerületemben, valamint egész Szatmár vármegyé­ben a földbirtokreform egyáltalában nincs végre­hajtva, .. . Kerekes Mihály : Nemcsak Szatmárban, de sehol az egész országban. Tomori Jenő : . . . sem a házhelyek, sem a kisbérletek, sem a közlegelőkről szóló törvény nincs végrehajtva. Orbók Attila : Biharban megcsinálta Kovács Nagy Sándor főispán. Kerekes Mihály: A földbirtokreformot ő sem csinálta meg. Orbók Attila : Az is folyamatban van ! Kerekes Mihály : Miért engedtétek, hogy csak egy kisgazda-főispán legyen Magyaror­szágon ? (Zaj.) Tomori Jenő: T. Nemzetgyűlés! Ha leg­alább a házhelyek kérdését megoldották volna, már ez is óriási megnyugvást hozott volna. Azt látjuk azonban, hogy azok a birtokos urak is, akik átengedik azt a kis házhelyet, 4—500 négyszögöl házhelyért 60—70.000 koronát kér­nek. Hát hogy lehet akkor végrehajtani ezt a törvényt, hogy lehet ilyenképen házhoz juttatni a rokkant katonákat és azokat a szegényeket, akik igazán rászorultak a házhelyre Rassay Károly: Ez is árdrágítás! Ez is uzsora ! Orbók Attila: Publikálni kell a nevüket! Balla Aladár: Itt kellene a botbüntetós! Tomori Jenő: Erre vonatkozólag bátorko­dom a következő határozati javaslatot beter­jeszteni (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy sürgősen terjesszen be egy egyszakaszos törvényjavaslatot, hogy a házhe­lyeket minden községben haladéktalanul osszák

Next

/
Thumbnails
Contents