Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-287
À nemzetgyűlés 287. ülése 1922. méltóztassék a pár hónap múlva megejtendő képviselőválasztással egyidejűleg az államforma tekintetében is népszavazást elrendelni, (Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) Meskó Zoltán: A képviselők mordják meg nyiltan, hogy mit vallanak, nehogy letagadják a következő Házban ! Tiszta vizet a pohárba ! (Zaj.) B. Szterényi József: Mindenkinek szint kell vallani ! Rassay Károly : Akár királyság, akár köztársaság legyen egy államnak formája, bizonyos, hegy egy állam csak becsületesen kodifikált, bevégzett alkotmánnyal tud élni bármilyen, időkben, de kiilör ösen a mai nehéz időkben. B. Szterényi József : Ez természetes ! Rassay Károly : Hogy pedig a mi alkotmányunk bevégzett alkotmány, és hogy a mi államformánk kijegecesedett államforma volna, azt ebben a Házban — azt hiszem — senki sem fogja állitani. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy evvel a kérdéssel egy pillanatig foglalkozzam. Én igen szivesén fogadom a királyságot is, ha az a királyság olyan lesz, mint ahogyan Kováts J. István t. képviselőtársam Fichte állambölcseletére hivatkozva jelezte, hogy a korona csak egy pont pont lesz az »i« betűn. Annál szivesebben fogadom ezt, mert a magyar helyesirás szerint az i-re már nem is tesznek pontot. (Derültség.) Kováts J. István : Ez nem az én álláspontom volt ! Csak szembeállitottam a két szélső álláspontot ! Rassay Károly : A másik álláspontot, hogy legyen köztársaság, ép olyan szivesen elfogadom, ha a nemzet akarata emellett nyilvánul meg. MeskÓ Zoltán : Ez természetes kötelesség ! Drozdy GyŐZŐ : Meg kell kérdezni a népet ! Szabó József (budapesti) : A nép kérdezi öntől, hogy mit akar l Rassay Károly : Ugy van ! Én meg is fogom mondani a népnek. MeskÓ Zoltán : Mondd meg, hogy mit akarsz most ! (Zaj.) Rassay Károly : Tisztelt képviselőtársam, pillanatnyi türelem, megmondom ! Dánér Béla : Majd Budán meg fogja mondani! Rassay Károly : Meg fogom mondani, t. képviselőtársam, tessék várni ! Ha a nemzet a köztársaság mellett dönt, örömmel fogom fogadni. (Zaj a jobboldalon.) De ebben a megállapításban az, akinek van érzéke, hogy meg tudja érteni az egymással szembeállított gondolatokat, megérzi azt is, hogy én csak olyan királyságot vagyok hajlandó elfogadni, ahol az »i« feletti pont jellegével fog birni a király a nemzet életében. Ha önök tudnak produkálni egy ilyen alkotmányt, és van bátorságuk produkálni, mert eddig nem láttam két év alatt, hiába fogadták, hogy a királykérdést, legalább a nemzet és a király jogait illetőleg rendezik, még ma sem produkálták, de — mondom — ha önök hoznak ilyen alkotmánytervezetet, hogy a királynak személye és szerepe ide redukálódik a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XV. KÖTET. évi január hó 13-án, pénteken. 17 magyar állami életben, ezt elfogadom. Ha azonban nem tudnak hozni ilyen alkotmánytervezetet, és ha újra vissza akarnának állitani olyan királyságot, ahol a király a nemzettel egyenjogú faktorként szerepel, akkor lelkemmel odaállok a köztársasági államforma mellé. (Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) Drozdy GyŐZŐ : A jogainkat nem adjuk oda senkinek ! Rassay Károly : Egy bizonyos. Az olyan köztársaságnál és a még amolyanabb királyságnál én mindenesetre jobbnak tartom a tiszta helyzetet és semmi körülmények között sem fogadhatom el a jelenlegi helyzetet. T. Nemzetgyűlés ! Mi a tulaj dónképeni államformánk ebben a percben ? Talán ugy próbálnám körülirni, hogy : királyi köztársaság. Mert megvan a köztársasági államformának is egy lényege, az, hogy az államfőt maga a nemzetgyűlés, tehát a nemzetgyűlésen keresztül a nemzet választotta. (Zaj.) De bocsánatot kérek, ez királyi köztársaság, mert hiszen az államfői hatalomnak időtartama még ma sincs megállapítva. Ebben a tekintetben nem oszthatom Kováts képviselőtársamnak álláspontját, aki egyszerűen azt mondja, hogy nem volna ildomos, ha ez a nemzetgyűlés szabná meg az államfői méltóság viselésének időtartamát. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Drozdy GyŐZŐ : A spanyol etikett szerint ! Rassay Károly : Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, ismételten azt mondotta. Mi ideiglenes jelleggel hoztuk meg az 1920. évi I. tc.-et. Csontos Imre: Most ezen a megtörtént dolgon búsulsz % Rassay Károly : Igen, búsulok, mert bár jobban hoztuk volna meg ezt a törvényt, de nem rajtam múlott, hogy nem jobban alkottuk meg. Ideiglenes jelleggel alkottuk meg, de mi ezt az ideiglenességet, ha szétmegyünk, nem örökíthetjük át az utódainkra. Azt mondja Kováts tisztelt képviselőtársam, hog3>- majd az utánunk következő törvényhozási testület szabja meg a kormányzói hatalom időtartamát. Kováts J. István : Szabhatja meg esetleg ! Rassay Károly : Nagyon örülök, hogy csak esetleg. Azt méltóztatott mondani, hogy nem volna ildomos. Engedelmet kérek, mi vagyunk hivatottak a mi akaratunkat magyarázni, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mi vagyunk kötelesek eltüntetni minden kételyt és félreértést, hogy mi igenis, nem életfogytiglani konzult akartunk itt választani, hanem egy ideiglenes államfőt (Ugy van ! Ugy van l a szélsőbaloldalon.) és ha a körülmények ugy alakultak, hogy az az ideiglenesség immár most bizonytalan idővé vált, mert hiszen azt méltóztatnak mondani, hogy a királykérdés megoldásával ráérünk, a köztársasági államformáról pedig nem óhajtanak tárgyalni, akkor ugyebár, rajtunk kivül álló tényezőktől függ, hogy az államfő meddig töltse be ezt az ideiglenes méltóságot. Engedelmet kérek, ebben a tekintetben a 3
