Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

 nemzetgyűlés 291. ülése 1922. évi január hó 18-án, szerdán. 209 kisgazdapártba és kijelentette, bogy ez az a szikla, amellyel a szinaranyt a salaktól el tudja válasz­tani. (Zaj balfelôl.) Hát én figyelmeztetem a t. kormányt támogató pártot, bogy gondolkoztak-e már azon, bogy a ministerelnök ur az aktatáskájá­ban nem rejteget-e egy-két dinamit patront annak a sziklának szétrobbantására •? (Zaj halfelöl.) Gon­dolkodtak-e már ezen a kormányt támogató pár­tok ? Somogyi István : Majd rá fognak jönni ! Szilágyi LajOS : Keservesen csalódni fognak ! Javos Antal : Tisztában vagyunk vele ! Job­ban, mint a t. olvasó képviselőtársunk ! Somogyi István : Uraságoktól levetett minis­terelnök kell nektek ? (Derültség balfelől.) Elnök (csenget) : A képviselő urat ezért a ki­fejezéseért sajnálatomra kénytelen vagyok rendre­utasítani. Méltóztassék folytatni, t. képviselő ur. (Derültség és taps balfelől.) Rakovszky István : Sajnálattal ! Ebhez tap­solunk ! (Derültség balfelől.) Elnök : Minden egyes esetben sajnálatomnak adok kifejezést, ha egy képviselő ur annyira elra­gadtatja magát, hogy kénytelen vagyok a ház­szabályok teljes szigorát alkalmazni. (Általános helyeslés.) Huszár Elemér : Itt még M kell terjeszkednem Gömbös t. képviselőtársam beszédének egy pasz­szusára. Gömbös képviselő ur a következőket mondta (olvassa) : »Azt hiszem, rám célzott Palla­vicini képviselőtársam. Ha nem, nincs nyilat kőzni­valóm. Kijelentem, hogy ugy vagyok orientálva, — itt van gróf Ráday akkori belügyminister ur is — hogy minden letartóztatás hivatalos közeg által, hivatalos parancsra történt.« Tudtommal a bicskei letartóztatásokról az akkori belügyminister ur nem tudott. Kérdem tehát, hogy ez micsoda pa­rancsra történt ? Azt mondja továbbá (olvassa) : »Én be lettem osztva Nagy Pál parancsnokló tá­bornokhoz, mint a ministerelnök megbizottja. Meg­mondom miért. Mert általános amerikázás folyt Budapesten. Ugy a katonai, mint a polgári egyé­nek egyszerűen amerikáztak, nem telj esitették a felülről jövő parancsot, és ezen amerikázás letö­résére a ministerelnök ur hozzám fordult utoljára, hogy oda menjek ég tegyek javaslatokat. Tettem javaslatokat.« A hadseregről tett eme nyilatkozatra vonat­kozólag bátor vagyok a t. honvédelmi minister urat megkérni, miután borzasztónak tartom még a gondolatát is annak, hogy a hadsereg amerikáz­hasson, mondja el a konkrét eseteket, hogy miben nyilatkozott meg a hadsereg amerikázása, mert ha a hadsereg tényleg ilyen lenne, az a legelszomorí­tóbb és legkétségbeejtőbb dolog volna. Ha pedig ez nem állott volna meg, — amiben nincs jogom kételkedni, miután a másik államhatalom kiváló reprezentánsának egyetlenegy szavában sem ké­telkedhetem — ebben az esetben kérdem a minis­terelnök urat, miért volt szükség ezt az ominózus bizalmi rendszert amely a vörös hadseregben volt divatos azelőtt, újból feltámasztani, és a mostani NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET, időkben újra példáját mutatni annak, hogy a bi­zalmi rendszer szükséges a hadseregben. Somogyi István : És ezt kikiabálni a nemzet­gyűlésen ! Ugron Gábor : A magyar Junta ! Huszár Elemér: Meg kell még emlékeznem arról is, amiről a múltkor volt szó, és amiről egy lapban nyilatkoztam is. Ezt rektifikálni óhajtom. Én nem azt mondottam, hogy Nagyatádi helyez­kedett angol protektorátus alá, hanem Balla kép­viselőtársam akkor ötünk előtt elmondotta az egész történetet, amelyet én ha nem is egészen pre­cize, szó szerint, de nagyjában el fogok mondani, hogy a t. Nemzetgyűlés erről is tájékozva legyen. Ismétlem, ötünk előtt mondta ezt el Balla kép­viselőtársam, ö akkor szombat este egy telefon­jelentést kapott Nagyatádi t. képviselőtársamtól, (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) melyben kérte, hogy keresse őt fel, mert nincs biztonságban az élete és legyen segitségére. Erre Balla képviselőtársunk odament Nagyatádi t. képviselőtársunkhoz, aki kérte, hogy miután neki megvan a külföldi össze­köttetése, valahogy helyezze külföldi protektorá­tus alá. Balla képviselőtársunk kifejezte azt az ag­gályát, hogy ez csak az utolsó pillanatban lenne igénybe vehető, mert különben elrontaná Nagy­atádi képviselőtársunk egész karrierjét és azt kí­vánta, hogy a ministerelnök úrral beszéljen ebben a tárgyban. Erre Nagyatádi képviselőtársammal együtt felmentek a ministerelnökségre és ott a fogadó­szobában tartózkodtak. Nagyatádi bement a ministeri tanácskozószobába, ahol a minister urak voltak. Megjegyezte még azt is, hogy párosával jöttek ki, Nagyatádi Bethlen ministerelnök úrral, Bánfíy pedig Albrecht főherceg királyi fenséggel. (Nagy zaj balfelől.) Rakovszky István : Mit keresett ott Albrecht ? Szilágyi Lajos : A ministertanáeson Albrecht is jelen volt ? Ez lehetetlenség ! Huszár Elemér : Ekkor félrementek a minis­terelnök ur szobájába és Balla kifejezte aggályát... (Nagy zaj és felkiáltások balfelől : Mit keresett a ministertanáeson Albrecht főherceg ?) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Nem volt ott ! Ez nem áll ! Szilágyi Lajos : Most mondja Huszár ! Tessék megcáfolni ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Megcáfolom. Szilágyi LajOS *. Mit szól ebhez az ország ? Mit keres ott egy osztrák főherceg ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Nem volt ott soha ! (Folytonos nagy zaj balfelől.) Elnök : Kérem Szilágyi képviselő urat, szí­veskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni ! Huszár Elemér: Nem volt ministertanáes, csak tanácskoztak. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat, szívesked­jék folytatni ! 27

Next

/
Thumbnails
Contents