Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

À nemzetgyűlés 291. ütése 1922, évi január hó 18-án, szerdán. 205 kára ezt a levelet nem veszi figyelembe, mert meg kell abban a levélben mondani, bogy mit akar és az ő kérését kell direkte támogatni. Erre ezt az uriasszonyt a szobámból egyszerűen kituszkoltat­tam. Ez a históriája annak a kijárásnak, amelyet Rakovszky István képviselő ur jónak látott sze­memre vetni. (Helyeslés.) Elnök ; Szólásra ki következik ? Szilágyi LajOS : Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök : A házszabályok 215. §-a alapján a szó a képviselő urat megilleti. Szilágyi Lajos : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Berki Gyula t. képviselő ur hosszú beszédében az én sze­mélyemre is kitért és személyemben megtámadott, kvázi hűtlenséggel vádolt azért, mert a kisgazda­pártot elhagytam. Kötelességem erre válaszolni. Én a kisgazdapártból azért léptem ki, mert a kisgazdapárt programmját elhagyta és a pro­gramm ellen kormányzott. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Szó sincs róla ! Nem hagytuk el !) Nem én állapítottam ezt meg, hanem a kisgazda­párt elnöke, Gaal Gaszton képviselő ur egyik hosszú beszédében, melyben azt mondta, hogy Magyarországon a kisgazdapárt uralma idején épen gazdaellenes politika folyt. Megállapította továbbá a kisgazdapárt alelnöke, Szijj Bálint kép­viselőtársam, aki határozott ellenzéki beszédet mondván, kifejtette, hogy kisgazdaellenes politika folyt. Ez a két megállapítás is bizonyítja, hogy igenis a kisgazdapárt uralma idején a kisgazdapárt programmja ellen folyt a kormányzás, (ügy van! a baloldalon.) Henzer István : Kortesbeszéd az egész ! Sándor Pál : Kérdés, igaz-e vagy sem. Szilágyi Lajos: Ez mindenkit igazol, aki a kisgazdapártot elhagyta. Ami a képviselő ur azon támadását illeti', hogy az ellenzéki oldalon mi itt romboló munkát vég­zünk, ezzel szemben azt állapítom meg, hogy annak ellenére, hogy a kormányelnök ur még a nemzet­gyűlés szine előtt a kormányprogramul vitájában elhangzott szónoklatokra nem válaszolt, mi elő­legeztük a bizalomnak olyan fokát, hogy lehetővé tettük azt, hogy a második Bethlen-kormány alatt már nyolc törvényjavaslat törvényerőre emelked­jék. Törvényerőre emelkedett az amerikai béke­szerződés becikkelyezéséről, a magyar királyi hon­védségről, a tengeri kereskedelmi hajók lajstro­mozásáról, a lakásépítés előmozdításáról, Magyar­ország külkereskedelmi statisztikájáról, a test­nevelésről, a szerzői jogról és az egyes külállamok­kal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat ; ösz­szesen tehát nyolc törvényt szavaztunk meg azóta, amióta a második Bethlen-kormány van uralmon. Már ez a nyolc törvény is bizonyítja, hogy igenis az ellenzék mindenkor lehetővé tette, hogyha a kormánynak javaslatai voltak, azok törvényerőre is emelkedhettek. Ma az a helyzet, hogy a kormány semmi ja­vaslatával nincsen készen . . . (Ellenmondások és felkiáltások a jobboldalon : Az ipartörvény ! Fel­kiáltások a baloldalon : Nincs napirendre tűzve ! Tűzzék ki !) Somogyi István : Mihelyt kitűzik, azonnal abbahagyjuk a vitát. Bródy Ernő: Mi van a választójoggal, ez a kérdés ! Oláh Dániel : Nagyon hálás lesz ezért a kis­iparosság ! (Zaj.) Somogyi István : Nézze meg a napirendet, nincs kitűzve a mai napirendre sem ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szilágyi LajOS : Minket a kormányprogramul feletti és az indemnitásról megindult vitának el­húzásáért semmi felelősség nem terhel, mert a többségi pártok minden egyes indítványunkat le­szavazták. Ha azt javasoltuk például, hogy ünnep­napokon is legyen ülés, leszavaztak ; ha tiltakoz­tunk a szünet ellen, leszavaztak. Ezenfelül a kor­mánypárt részéről is számos felszólalás történt ; volt olyan, amely az egész délelőttöt elfoglalta. Ily körülmények között mindennel lehet minket vádolni, csak azzal nem, hogy szántszándékkal húzzuk az időt, (ügy van! balfelöl.) és különösen nem lehet azzal vádolni, hogy más fontosabb tör­vényjavaslatok tárgyalása elől húzzuk el az időt. (ügy van ! a baloldalon.) De különösen nem állhat meg a t. képviselő ur vádja azért sem, mert mi az elnökségnél is közbenjártunk aziránt, hogy az ipar­törvényt tűzze az elnökség napirendre, mire az elnök úrtól én azt a választ kaptam, hogy a kor­mány irányítja a Ház tárgyalásait és ha a kormány nem szorgalmazza az elnökségnél, hogy az ipar­törvény revíziója napirendre tűzessék, ebben az esetben az elnökség részéről ilyen javaslat nem fog történni. Ismétlem tehát, azon bizonyíték után, hog}' mi már nyolc törvényt szavaztunk meg a második Bethlen-kormánynak, — hisz az első Bethlen­kormány egész uralma idején összevissza 14 tör­vényt szavaztatott meg — de az előbb felhozott okoknál fogva is igazán csak a rosszindulat vezet­het valakit, ha az ellenzékre azt a vádat dobja oda, hogy az ellenzék az ország idejéből haszonta­lan célokra von el időt. (Ugy van ! bal felől.) A kor­mányprogramul feletti vitának a mi részünkről immár csak az a célja, hogy mivel idő áll a rendel­kezésünkre, ezt az időt mi a kormány feletti kriti­kára felhasználjuk. Ha azonban a kormány érdem­leges javaslatokkal áll elő, mi ezt a kritikát bár­mely órában be tudjuk szüntetni és nyomban át tudunk térni arra a javaslatra, amellyel a kormány elénk jön. Ugy hiszem, hogy részint az ellenzék magatartása szempontjából, részint pedig a ma­nam állásfoglalásának megvilágitása szempont­jából kötelességem volt ezeket elmondani. (Helyes­lés a baloldalon.) Elnök '. Berki Gyula képviselő ur a házszabá­lyok 215. §-a alapján szót kér. Berki Gyula : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Tiszte­lettel kijelentem, hogy Szilágyi Lajos t. képviselő­társamat és elvbarátait én nem támadtam meg ;

Next

/
Thumbnails
Contents