Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

A nemzetgyűlés 291. ülése 1922. évi január hó 18-án, szerdán. 201 Berki Gyula : Van azonban egy tragikusabb része ennek a dolognak, van egy komolyabb része ennek a kérdésnek. A komoly része az, hogy amikor az a párt zászlót bontott, ott elhangzott egy beszéd, amelynek lényege az, hogy ez a párt és a kormányt támogató pártok csak a kisgazdatársadalmat képviselik, azok a falusi társadalomnak csak kisgazda részét képviselik és nem képviselik a törpebirtokosokat, a kisbérlettulajdonosokat és a vagyontalan földmiveseket. Szóval ebben a zászlóbontásban benne van egy végzetes politikai tévedésnek magva, az, hogy ezt az amúgy is széttagolt magyar nemzeti társadalmat még jobban szóttagolni kívánják. Tankovics János: Ez a cél! Berki Gyula : Előreveti árnyékát egy olyan jelenség, hogy majd a választási küzdelemben a törpebirtokost a 20 holdas kisgazda ellen, a törpebirtokos kisgazdát a nincstelen, vagyontalan ember ellen fogják vezetni. Már pedig az egész gazdatársadalomnak, kisgazdának, földmivesmunkásnak, középbirtokosnak és mindazoknak a nagybirtokosoknak, akik a kor szükségleteit felismerni hajlandók, felismerni tudják és akarják és ki Js akarják azokat elégíteni, össze kell fogniok. Össze kell fogni a magyar polgári intelligenciával a falu egész társadalmának, felekezetre, fajra és mindenre való tekintet nélkül, mert ennek az országnak a megmentése a nemzeti » egység megteremtése nélkül el nem képzelhető. (Ügy van!) Vagy talán az elmúlt két év tapasztalatai azt igazolják, hogy a társadalmi osztályokat egymás ellen kell izgatni ? B. Szterényi József: Eddig igy volt. Elég baj volt. Berki Gyula : Erre, t. Nemzetgyűlés, nincs szükség. (Zaj balfelöl.) Ez folytatása annak a végzetes politikának, amelyet Friedrich István t. barátom a kommün bukása után inaugurált, és folytatása annak a végzetes politikának, amelynek egyetlen hajtóereje a gyűlölködés volt. B. Szterényi József : Eddig ez volt. Ez ellen küzdünk kezdettől fogva. Dinich Vidor : Bosszul adták le a lapok. Másnap rektifikálták ! Nem ezt mondták. B. Szterényi József: Későn ismerjük fel! Mindig a különcködés és a felekezetieskedés ellen küzdöttünk. Berki Gyula: Hiába tagadjuk és nincs is ok rá, hogy eltagadjuk, — ez belső meggyőződésem nekem és politikai barátaimnak — hogy ez a nemzetgyűlés nem képviseli a mai nemzeti közgondolkozást. B. Szterényi József: Ez igaz! Berki Gyula: Ez a nemzetgyűlés ellenforradalmi hangulatban választatott meg, olyan hangulatban, amikor a nemzet még nem látott tisztán, amikor a nemzet a kommün utáni hangulatban, a kommün nyomán támadt és sokszor mesterségesen is szított hangulatban nem tudta meglátni az ország belső és külső politikai NEMZETGYŰLÉSI NAFLO. 1920—1921. — XV. KÖTET. vezetésében azokat az irányokat, amelyeket követni kell ennek a nemzetnek. B. Szterényi József: Teljesen igaza van! Berki Gyula : Ez a nemzetgyűlés már azért sem képviseli a nemzeti akaratot, mert nem volna szabad hiányoznia innen egyetlen nagyobb társadalmi rétegnek, egyetlen nagyobb politikai pártnak sem. A szociáldemokrata-párt jelenléte erre a nemzetgyűlésre nem gyakorolt volna semmiféle rossz hatást, sőt ellenkezőleg. B. Szterényi József: Az természetes ! Berki Gyula : Meg vagyok győződve róla, hogy ha a szociáldemokrata-párt és a szociáldemokrata munkásság a kommün bukása után nem Friedrich István kormányzati szellemében, hanem egy kiengesztelő politika szellemében lett volna kezelve, ugy az akkor lelkileg összetört, a kommünben csalódott és meggyalázott, a vezéreitől becsapott és félrevezetett munkásság... B. Szterényi József: Nagyon helyes! Ezt hirdettük! Berki Gyula : ... odaállott volna a nemzeti ügy szolgálatába és perhorreszkálta volna azokat, akik őt a kommün jegére vezették és ott az egész munkásságot tönkretették. B. Szterényi József : Ezt hirdetjük évek óta ! Berki Gyula: Visszaemlékszem arra a hangulatra, amely Friedrich István kormányzata alatt a megszállott Baranyában kialakult. En jajveszékeltem és figyelmeztettem az akkori kormányt arra, hogy ez a kormányzati politika tönkreteszi Baranya vármegye közhangulatát, és ez a kormányzati politika, mely a kommün bukása után Friedrich István t. képviselőtársam által inauguráltatott, alkalmas arra, hogy ott a társadalmi osztályokat egymás ellen izgassa és a munkásság lelkébe a gyűlöletet belepiántálja. Dinich Vidor : Hiszen Friedrich csak három hónapig volt ministerelnök, az oláh megszállás alatt ! Berki Gyula : Akkor lett elhibázva ennek az országnak kormányzati politikája, akkor lett lerakva ennek az országnak, az uj nemzeti és keresztény irányzatnak az alapja, és ez az elhibázott, a kormányzatban gyakorlatra, tapasztalásra nem támaszkodó kormányzati politika az oka sok mindennek, amiért a mai kormányt okolják. Giesswein Sándor : Akkor is támogattad a kormányt és mi akkor is ellenzékiek voltunk. Berki Gyula : Mit láttunk a baranyai megszállott területen ? Azt láttuk, hogy az ottani munkásság, » amely el volt zárva az elől, hogy felvilágosittassék, a kommün bukása után innen odamenekült kalandorok kezébe került, és azt a munkásságot mindenféle inszinuációkkal izgatták és félrevezették. Itt pedig mindennap megjelent egy cikk, mely a baranyai hazafias zsidóságról azt irta, hogy Parisba és Belgrádba megy és ott ezt meg azt kéri. Pedig a kiürítés után bekövetkezett események igazolták, hogy Bácskában és Baranyában is néhány tucat hitvány, 26