Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

188 A nemzetgyűlés 290. ülése 1922. évi január hó 17-én, kedden. az egyik ugyanazt a tiszteletreméltó reverendát viseli, amelyet Vass kultuszminister ur, gróf Mikes János püspök, a másik tanú gróf Sigray Antal képviselőtársunk, a ki szintén jelen volt. Rupert Rezső: Es két klasszikus tanú! Lingauer Albin : Ezek után tehát nem volt módomban az eset felett napirendre térni és p^dig ezen két szó miatt, hogy : nem igaz és szimpliciter nem igaz. Nem azért hoztam ide ezt a tárgyat, hogy itt két urnák kellemetlenkedjem, mert ha ez lett volna a szándékom, azt megtehettem volna mindjárt húsvét után, hanem itt arról volt szó, hogy időközben a kormány egy megismétlődő visszahozási kisérlet esetében az ott résztvett és ministeri megbizatást vállalt politikusokat lezá­ratta, tehát a parallela és szembeállítás kedvéért jegyeztem meg, hoztam fel ezt az esetet, provo­káltatván erre a nyilatkozatra. Sajnálatomra meg kell állapitanom, hogy a kultuszminister ur a bántó »nem igaz« kitételt azzal kapcsolatban hasz­nálta, hogy őfelsége a kultuszministeri tárcával kinálta meg. Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter Z Nem ezzel kapcsolatban ! Lingauer Albin : Ezt nem is állítottam s egész beszédemben egy szóval sem mondtam ezt. A do­log hisztorikuma nézetem szerint azon fordul meg, hogy a minister ur, midőn őfelsége azt kérdezte a bemutatkozás alkalmával : »De remélem, meg­marad ?« azt felelte rá : »Az Felséged jövendő ministerel nőkétől fog függeni.« (Egy hang a jobb­oldalon : Ez korrekt eljárás I) Teljesen korrekt, a lehető legkorrektebb, ezt egy pillanatig sem von­tam kétségbe, sőt az én legtimista felfogásom sze­rint nemcsak korrekt, de igen kedvező, kellemes és nagyon szimpatikus is. De abból, hogy gróf Teleki Pál, amint kifejezetten megmondta, a mi­nisterelnökséget átmenetileg néhány napra elvál­lalta és hogy Vass őexcellenciája vele együtt in­dult el Budapest felé, hogy itt őfelsége budapesti utazását előkészítse, semmi körülmények között nem következtethetem azt, hogy Vass minister ur nem őfelsége ministereként jött volna Budapestre. Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter ." Ez az ön következtetése, de nem tény. Lingauer Albin : Méltóztassanak megengedni, hogy a továbbiakban még egy ténybeli tévedést igazítsak helyre. A ministerelnök ur jónak látta azt mondani, hogy titokzatos kezek korábban in­dították útnak őfelségét a megállapodás ellenére. Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter : Ugy van ! Lingauer Albin : Ez nem áll. A minister ur azt mondta, hogy ennek következtében őfelsége korábban érkezett Budapestre. Nem áll ez azért, mert Teleki akkori ministerelnök ur és Vass mi­nister ur.autója eltévedt, helytelen irányt vett, és ennek következtében érkezett Őfelsége koráb­ban Budapestre. Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter : Is ! Lingauer ASbin : Nagyon lekötelezre a kul­tuszminister ur, ha rendkívül gondosan, mir den néven nevezendő személyeskedés nélkül, teljes objektivitással elmondott beszédemre nem reagálna a személyeskedés hangján, a »nem igaz« és »szimpli­citer nem igaz« szavakkal, mert hiszen annyira vigyáztam, hogy el ne térjek a valóságtól még árnyalatokban sem, hogy amikor ennek előadására provokáltak, minthogy nem voltak nálam jegy­zeteim, nehogy tévedjek, engedelmet kértem arra, hogy jegyzeteimet előbb hazulról, vidéki lakásom­ról elhozhassam és majd csak azután, ha azoknak birtokában leszek, adhassam* meg a választ. Ennyi óvatosság, ennyi kötelességtudás után semmi esetre sem szorultam rá, hogy a kultuszminister ur a »nem igaz« szóval vágjon vissza akkor, amikor ennek a támadásnak a visszautasításában engem nemcsak személye iránt érzett becsülésem, de reve­rendája iránt érzett tiszteletem is gátol. Elnök : A kultuszminister ur kivan nyilat­kozni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: Személyes kérdésben óhajtok nyilatkozni. Bár ma délelőtt azt voltam bátor mondani, hogy ebben a kérdésben többé nem veszem igénybe a t. Nemzet­gyűlés türelmét, mégis, méltóztassanak megengedni, hogy délelőtti ígéretemnek ellentmondjak és három vagy négy mondatban válaszoljak a t. képviselő urnák. Mindenekelőtt kijelentem, hogyha Lingauer igen tisztelt képviselőtársam az én délelőtti »nem igaz« és »szimpliciter nem igaz« kifejezéseim miatt sértve érezné magát akár egyéni, akár képviselői mi­voltában, ezt rendkívül sajnálnám, mert erre a térre igazán nem akartam menni. Második megjegyzé­sem az, hogy a »nem igaz« és »szimpliciter nem igaz« kifejezéseket kénytelen vagyok, természetesen min­den sértő szándék nélkül, tovább is fentartani ; és most már hivatkozom saját okfejtésére, ő t. i. azt mondta azon állításának igazolására, hogy én mint kultuszminister indultam vissza Szombathelyről Pest felé húsvét vasárnapjának reggelén, hogy én tettem azt a kijelentést a király őfelsége előtt, hogy : »Az majd Felséged jövendő ministerein ökétől függ«. Ebből ő azt következteti, hogy mivel Teleki állítólag átmenetileg három napra elfogadta a ministerelnökséget, hogy Teleki tehát engem kine­veztetett kultuszministernek, amiből az követ­kezik, hogy én mint kultuszminister jöttem fel Budapestre. Talán méltóztatnak látni, hogy a kö­vetkeztetés nem állja meg teljesen a helyét. Ennek következtében kénytelen vagyok azt mondani, hogy valami sértés ne essék, hogy ez tényleg téve­dés, tehát a »nem igaz« és »szimpliciter nem igaz« kifejezések helyett is azt mondom, hogy szimpliciter ténybeli tévedés azt állitani, hogy én mint kultusz­minister indultam vissza Szombathelyről Buda­pestre. Ennél többet ebben a tárgyban nem tudok mondani, de nincs is rá szükség. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Rassay Károly: A telefonról, a cenzúráról beszéljen !

Next

/
Thumbnails
Contents