Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

A nemzetgyűlés 290. ülése 1922. évi január hó 17-én, kedden. 185 saját leveleinket felolvassák, mi nem kapjuk meg a leveleinket. Ezzel mi már nem törődünk. A magam részéről nem tiltakozom az ellen, ha engem figyelnek vagy ha kémkednek utánam. Most jön az okiratnak vége. (Halljuk! Halljuk ! halfélol. Olvas a.) »Felterjesztetett a kormányzó katonai iroda ának, a ministerelnök urnák és Gömbös őméltóságának.« (Nagy zaj és derültség bal felöl.) Aláírás : Gebula őrnagy s. k. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Huszár Elemér : Itt a másik államhatalom ! Lingauer Albin: Hát Sokoró, most már tudod ? (Elénk derültség. Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Hallatlan! Szédületes!) Somogyi István: Micsoda ország ez? Rakovszky István: Micsoda ország ez? Budaváry László : Sok más szédületes dolog van még itt! Rakovszky István : A pénzforrást szeretnők tudni ! Budaváry László: Sok pénzre vagyunk mi kíváncsiak ! Rassay Károly: Minden pénzre! Budaváry László: Igen, minden pénzre! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a szónokot csendben meghallgatni. Méltóztassék folytatni, képviselő ur. Friedrich István: T. Nemzetgyűlés! Hiszen kormánypárti képviselőtársain! könnyebben tudják ezt megtenni, mint én. Én most csak azt konstatálom, hogy mindenesetre vannak ilyen mellékkormányzati tendenciák. Mindig azt hallom, és különösen a ministerelnök úrtól is hangsúlyozottan hallottam, hogy Magyarországon nincs cenzúra. Engedelmet kérek, a mi leveleink, különösen az én leveleim, felbontva, cenzúrázva, (TJgy van! bal felöl.) hátul kinyitva jönnek és aláírással vannak ellátva. . Rassay Károly: Elég hiba! Friedrich István : Bocsánatot kérek, én nem tudom, hogy ezt a kormány közegei csinálják-e, hiszen a kormány a cenzúrát már megtagadta. Mindenesetre ebben is látom valami mellékkormánynak, vagy valamely más intézménynek a beavatkozását. Rassay Károly : Kikapcsolják a telefonunkat ! Friedrich István: Azt kérném, hogy a ministerelnök ur, illetőleg a kormány jelentse ki itt a nemzetgyűlésen, hogy van-e cenzúra, vágy nincs. (Felkiáltások balfelöl: Van!) Mert ha a kormány újból azt fogja mondani, hogy nincsen cenzúra, akkor kénytelen vagyok konstatálni, hogy felelőtlen elemek igenis cenzúráznak. (TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Szegedről, Székesfehérvárról jönnek levelek cenzúrázva. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: Ez igy van! Friedrich István: Végtelenül örülök, hogy egyszer egy minister is azt mondja nekem, hogy NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET igy van. Itt van a ministerelnök ur helyettese, aki azt mondja, hogy tényleg igy érkeznek levelek. Talán a ministerelnök ur leveleit is cenzúrázzák ? Vass József vallás- és közoktatásügyi minister (igenlöleg int). Rakovszky István: Hat ki a kormány? Rassay Karoly: Tudja a ministerelnök ur, hogy ki cenzúráz? (Zaj.) Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: Majd felelek rá! Friedrich István: Végtelenül hálás leszek, ha a kultuszminister ur e tekintetben megfelel nekem. De ha már itt vagyunk ennél a témánál, nemcsak a levélcenzuráról van szó, hanem itt van a telefoncenzura is. Hogy telefon cenzúra működik, azt ugy lehet próbára tenni, hogy az ember kezdi kifogásolni a cenzort, s akkor az a cenzor kikapcsolja a telefont. (Derültség halfélol.) Rassay Károly: Nem birja elviselni! Friedrich István : Én a kereskedelemügyi minister urat meginterpelláltam ebben az irányban és kértem, hogy csináljon valamit a telefonnal. El kell ismernem, hogy a legnagyobb készséggel és a legnagyobb előzékenységgel mindenütt segítségünkre volt. En elektromérnök vagyok, kicsit értek a telefonhoz ; tényleg konstatálhatom, hogy a ministerelnök ur alá tartozó telefonközpont és telefonhálózat megteszi kötelességét. De ott is olyan mellék-villanyáramkörök tendenciája mutatkozik. (Derültség halfélol.) Arra már a minister ur sem tudott felelni, hogy kik cenzúráznak engem. En nem kifogásolom azt, hogy a beszédemet cenzúrázzák és kihallgatják, de legalább ne kapcsoljanak széjjel, ha beszélünk. (Ugy van! halfélol.) Azt hiszem, hogy mi egyezséget köthetünk itt a kormánnyal. A magunk részéről belenyugszunk a telefoncenzurába, de valahogy ugy kellene ezt az egyezséget megkötni, hogy telefonbeszélgetéseinket ne zavarják. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Tessék olyan cenzorokat odaállítani, akik nem avatkoznak bele a témába és nem bontják a kapcsolást, amikor kellemetlen témáról kezdünk beszélni. Rassay Károly : Ne kényszerítsenek bennünket fclyton a becsületsértésekre ! Friedrich István : Pár perc szünetet kérek, elnök ur. Elnök : Kérem, képviselő ur, a tanácskozásra szánt időből csak egy negyedóra van még hátra. A képviselő urnák fél nyolcig joga van beszélni. Arra kérném, méltóztassék ezt a negyedórát felhasználni. Friedrich István : Nekem is jogom van szünetet kérni. (Felkiáltások halfélol : Megadjuk !) Elnök : Bocsánatot kérek, különösen sürgős tárgyalásnál az elnök diszkréciójára van ez bízva és én az utolsó negyedórában nem adhatom meg a szünetet. 24