Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-289
lia A nemzetgyűlés 289. ülése 19* nának elő. Szeretném én látni, hogy egy más parlament eltürné-e azt, hogy napokig üresek legyenek a kormány padok, és senkise legyen jelen a kor-mány részéről, . . . Rassay Károly : A legsúlyosabb vádakra sem felel meg ! RakOVSZky István : . . . aki az ellenzék részéről a kormánnyal szemben emelt vádakra felelhessen. Ilyen lenézését a Háznak csak ez a nemzetgyűlés tűrheti el. (Igaz ! Ugy van ! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Nagy zaj jobbfelől.) Ugron Gábor : Nyolcórás üléseket kérnek és folyton határozatképtelen a Ház. Elnök : Drozdy Győző képviselő ur kérte a tanácskozásképesség megállapítását. Konstatálom, hogy 46 képviselő ur van jelen. Drozdy Győző : Most már van ! Ugron Gábor : Aki nyolcórás ülést kér, legyen is itt. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk I jóbbfelóí.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Csak azt a kijelentést akarom tenni, hogy először is sohasem tudtam, hogy a ministernek feltétlenül mindig ministeri székében kell ülnie, . . . Rakovszky István : Soha sincsenek itt ! (Zaj jobbfelől.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: ; . . és a terembe n másut nem tartózkodhatik, •— ami különben mellékes — másodszor pedig ki akarom jelenteni azt-is, hogy ha a kormány valamennyi tagja állandóan nem ül is itt, ezt semmi esetre se méltóztassék ugy felfogni, amint az előttem szólott képviselő ur mondta, hogy ez a nemzetgyűlésnek valami lenézése volna, (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert ez teljesen lehetetlen beállitás. Rassay Károly : Pedig ez ugy van ! Indemnitás pénzügyminister nélkül ! Drozdy Győző : Dolgozzanak este és éjjel ! Szabó István (sokorópátkai) : Mi lenne velünk, ha nem dolgoznának ! Legalább ők dolgozzanak ! Kerekes Mihály : A ministerelnök ur nyolc napig volt vadászaton, ahelyett hogy itt lett volna. Gr. Andrássy Gyula: 1886 óta vagyok itt, de erre még nem volt példa ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ennek egyedül az az oka, hogy a ministereknek más dolguk is van a hivatalukban ! (Zaj.) Rassay Károly : Megtanulhatta volna a minister ur, még ministeri tisztviselő korában, hogy a ministerek itt szoktak ülni ! Czeglédy Endre : Az interpellációkra sem válaszolnak ! Az előbb is megsürgettem egy választ ! (Derültség és jelkiáltások jobbfelől : Ne haragudj Bandi !) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ismétlem, a ministereknek más dolguk is van és e kötelezettségüket is teljesiteniök kell s azért tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt a kö'. évi január he 16-án, hétfon. rülményt, hogy az összes ministerek természetesen nincsenek jelen, ne méltóztassanak a nemzetgyűlés lekicsinylésének tekintem. Rassay Károly : Mi az, hogy összes ? Egyedül van itt ! Sándor Pál : Miért nem felelnek az interpellációkra, a legsúlyosabb vádakra ? Drozdy GyŐZŐ : Olyan minister is van.aldt még egyszer sem láttunk ! Ugron Gábor :kAkit nem is ismerünk! Elnök : Lingaueï Albin képviselő urat illeti a szó. Friedrich István : A tanácskozóképesség megállapítását kérem. (Felkiáltások jobbfelől : Megvan! balfelől : Nincs meg ! Felkiáltások a jobboldalon : Ne tessék kimenni 1) Rassay Károly : Legyen itt, aki a nyolcórás ülést kéri ! Ugron Gábor : Az legyen itt, aki a nyolcórás üléseket kéri ! Budaváry László : Viszont az se menjen ki, aki most a megállapitást kéri ! Elnök : 46 képviselő ur van jelen, tehát a Ház tanácskozásképes. Lingauer Albin képviselő urat illeti a szó. Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy tekintettel arra, hogy az indemnitást tárgyaljuk, én kivételképen csakugyan az indemnitáshoz is beszéljek és egyúttal mindjárt jelezzem azt, hogy beszédemet két részre óhajtom választani. Az egyik része fog szólani magáról az indemnitásról, a másik pedig a kormánynak kétrendbeli bemutatkozásáról, mert hiszen talán nem méltóztattak elfelejteni, hogy az áprilisi bemutatkozás vitája félbeszakittatván, az még most sem fejeztetett be, A külügyministeriummal akarom kezdeni. Azt látom, hogy a sajtó általában rendkívül örvend a franciaországi eseményeknek és annak, hogy ebből az entente bomlására lehet következtetni. Én azt olvastam a ministerelnök ur bemutatkozó beszédében, hogy (olvassa) : »A negyedik feladat az, hogy emeljük és megteremtsük a nemzet külpolitikai horizontját«, később pedig ugyancsak a ministerelnök ur mondotta azt, hogy (olvassa) : »A harmadik feladatunk, hogy a nemzet külpolitikai horizontját emeljük és hogy a külpolitikaikérdésekkel való foglalkozást népszerűvé tegyük. Ez talán egyike a legnehezebb feladatoknak, de a külügyminister ur feladata lesz, hogy a 'nemzetgyűlést állandóan tájékoztassa.« Április óta nem volt szerencsénk ahhoz, hogy a külügyminister ur részéről általános poÜtikai tájékoztatásokat kapjunk, sőt mikor a külügyi bizottságot ebből a célból összehivattuk, amint méltóztatik emlékezni, a külügyminister ur nem tisztelt meg minket megjelenésével, a ministerelnök ur pedig otthagyott bennünket, mondván, hogy : »tanácskozhatnak az urak, ameddig akarnak, én azonban innen elmegyek«. Ennek következtében a mi külpolitikai horizontunk nem nagyon emelkedett, és én törvényhozó létemre nem restellem