Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-274
A nemzetgyűlés 274. ülése 1921. abban a tudatban, hogy meglepetésektől tartania nem kell, s annyira, amennyire a világhelyzet engedi, reális számitások bázisára helyezkedhetik. S ezzel végeztem volna magával a pénzügyi expozéval, fentartva természetesen a kritika jogát akkorára, amikor részlet javaslatai val jön a pénzügyminister ur, — bizton tudva,, hogy nem fogja elkövetni elődjének azt a példáját, hogy, hivatkozva expozéjának hangos tetszéssel történt fogadtatására, a részletes birálatnál azt mintegy merényletnek fogja tartani önmaga és potitikája ellen, ha a részletes kritika nem fogja fedni az első programmnak hangos helyeslését. T. Nemzetgyűlés ! Ezzel áttérek a ministerelnök ur bemutató beszédére, amelynek homlokterében a mukáskérdés, a szervezett munkássággal való kibékülés áll. Scholtz Ödön: Nagyon helyes! B. Szterényi József: Ugy van, t. képviselő ur, ezért is foglalkozom vele, mert az egyik legfontosabb kérdésünk, hogy a belső békét végre az országban helyre is állítsuk. (Halljuk/ a hal- és a jobboldalon.) Igen örvendetes haladásnak tartom a kormányelnök ur részéről és a kormány programmjában, hogy végre hosszú idő után a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy azt az állapotot, amely eddig fennállott, azt a harci helyzetet, amely polgári és munkástársadalom között a kormány programmja, illetve ténykedése folytán fennállott, meg kell szüntetni és a polgári társadalom, a munkástársadalom külön céljainak, külön programmjainak változatlan fentartása és érintetlen hagyása mellett egy tűrhető helyzetet kell teremteni, meg kell adni a munkásosztálynak ugyanazokat a polgári jogokat, (Ugy van! balfelöl) tekintet nélkül arra, hogy szociáldemokrata vagy keresztényszocialista szervezet-e, meg kell adni ugyanazokat a politikai jogokat, ugyanazt a szervezési szabadságot, ugyanazt az egyenlő elbánást, amikben a polgári társadalom szervezetei részesülnek, (ügy van! bal felöl.) Nagy kár volt, t. Nemzetgyűlés, hogy a kormány korábban nem jutott erre az álláspontra. Nagy kár volt; és én ebben hivatkozom gróf Apponyi Albertre, az ő külföldi közvetlen tapasztalataira, az ő nagy fáradozására a nemzet érdekében, hogy minő óriási jelentőséggel birt volna, ha abban az időben a magyar szociáldemokrata munkásság a magyar nemzeti törekvések szolgálatában ott állhatott volna azon a nemzetközi fórumon, ahol Magyarországról Magyarország nélkül szoktak ítélni. Frühwirth Mátyás: Nem is akar a szociáldemokrácia nemzeti szolgálatot teljesíteni! B. Szterényi József: Tisztelt képviselőtáram, méltóztassék egy kis türelemmel lenni, rögtön be fogom önnek bizonyítani,... Frühwirth Mátyás : Ok bebizonyították már ! (Elnök csenget.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIV. KÖTET. évi december hó 21-én, szerdán. 65 B. Szterényi József: ...aktaszerüleg fogom bebizonyítani, hogy a magyar szociáldemokratapárt hivatalosan felajánlotta ezt a készségét a magyar kormánynak. Én, t. Nemzetgyűlés, távol állok a szociáldemokrata-párttól, talán nem kell alibit igazolni. De a nemzet érdekében, az építőmunka érdekében beszélek, a nemzeti egység érdekében, amelyet meg kell teremteni, ha nem akarják azt, hogy ez a nemzet teljesen elpusztuljon. Berki Gyula: Teljesen igaz, ugy van! B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam provokált, de különben is szándékom volt bemutatni, hogy a szociáldemokratapárt viharos harcok leszűrt tapasztalatai után jobb meggyőződésre jutott, arra a meggyőződésre, hogy neki legalább ugyanolyan érdeke a nemzeti konszolidáció és a polgári társadalommal való parallel békés együtt működés, mint megfordítva a polgári társadalomnak vele s ez okból tudomására adom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a szociáldemokrata-párt 1920-ban egy határozatot juttatott az illetékes tényezők elé, amely határozatában körvonalozta a maga álláspontját és feltételeit, hogy ugy fejezzem ki magamat, amelyeket az együttműködéséhez fűz. Nem kormányzati együttműködést értenek, hanem azt, hogy a politikai passzivitásból kilépve, arra az aktivitásra lépnek, amely nekik mint magyar állampolgárok szervezetének nemcsak joguk, de szerintem kötelességük is, ha részükre az a helyzet teremtetik, amelyben ezt a kötelességet szabadon gyakorolhatják. A szociáldemokrata-párt négy pontban, illetőleg négy fejezetben foglalta össze a maga álláspontját. Méltóztassék megengedni, hogy ezt teljes szövegében felolvashassam. Szól pedig ez a négy fejezet a belpolitikáról, a külpolitikáról, a gazdasági helyzetről, végül a hadseregről és közbiztonságról. Az ország belső politikájában a következőképen állítja fel a maga tételeit (olvassa) : »A belső béke érdekében szükségesnek tartja pártunk a polgári szabadságjogok biztosítását mindenki részére a törvényes kereteken belül. Megszüntetendőknek tartjuk a politikai üldözéseket, a gyorsított birói...« Hegedüs György: Amikor uralmon volt a párt, nem igy gondolkodott. B. Szterényi József: T. képviselőtársam, nem méltóztatott itt lenni, én arról beszéltem az előbb, hogy viharos küzdelmek után leszűrte a párt azt az igazságot, hogy mi módon lehet neki is bekapcsolódnia a komoly, békés munkába és a nemzeti egységbe. Ha folyton felhánytorgatjuk egymásnak, t. Nemzetgyűlés, a multat, akkor sohasem fogunk a jövőben kibontakozni. Berki Gyula: Ugy van! Altalános kibékülés kell! B. Szterényi József: Ha nem tudunk arra a magasabb álláspontra helyezkedni, hogy a nemzet jövője érdekében általános lelki meg9
