Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-273
À nemzetgyűlés 273. idése 1921. évi december hó. 20-án, kedden. 49 érdekel, hogy hogyan akarja azokat a nagy eszméket megvalósítani. • ösak egy kis példát hozok fel. Ugyebár, az egyenesadók emeléséről van szó. Minket az érdekel, hogy a békebeli földadó hányszorosára tervezi a pénzügy minister ura jelenleg megállapítandó földadót. Az az általános kijelentés, hogy emelni fogja, amig a bevételek a, kiadásokat nem fedezik, nem nyugtat meg bennünket, mert nem tudjuk, mekkora lesz az emelés. Ha a pénz értéktelenedésének arányában kell emelni a föld adót, akkor 80—100-szoros emelés kellene a békebeli viszonyokkal szemben. Erre volnánk kíváncsiak, mert ez volna a kormányprogramm, ez volna a fontos, hogy ezt valljuk, mert azt, hogy emelni fogjuk, azt úgyis tudjuk. Azonban a legnagyobb elismeréssel vagyok a pénzügyminister ur iránt, aki az alapelvekben egészen precízen, pontosan, mindenben homlokegyenest az ellenkezőjét mondotta annak, amit igen tisztelt elődje, Hegedüs Lóránt itt elmondott. T. i. a költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a termelés fokozása, a nemzetközi forgalom megkezdése, mindezek oly természetszerű, minden iskolai könyvben bennelévő, de a politikus szempontjából, akinek a helyén kell alkalmazni az igazságot, oly fontos dolgok, hogy az a körülmény, hogy ezeket a pénzügyminister ur leszögezte, nagy megnyugvást váltott ki belőlünk. Amit azonban most mondandó vagyok, az nem is annyira Önnek szól, igen tisztelt pénzügyminister ur, mint a jelenlévő külügy minister urnák. Hogy méltóztatik elképzelni azt, hogy mi a nemzetközi forgalmat, a nemzetközi kereskedelmet helyreállítsuk akkor, amikor nem hozzáértő szakembereket, hanem a régi Ausztriából a közéletbe visszamaradt diplomatákat alkalmaznak, akiknél a fődolog elsősorban csak az, hogy az illető nagy születési előnyökkel bírjon, mert szaktudást tőle nem kivannak. Itt volt pl. a d'Arcy Exploration Society, amelyről most egy esztendeje kijelentettem, hogy avval a világ legrosszabb petróleum-szerződését kötöttük meg. A csehek most kötötték meg petróleumszerződésüket, egy nagyszerű, ideális állami kölcsönnel kapcsolatosan s ez a petroleumszerződés csak két vármegyére szól. Ott a cseh parlamentben is megállapították, hogy a magyar szerződés a világ legrosszabb szerződése. Én nem akarok senkit bántani, de ha egy elsőrendű angol üzletemberrel szembeállítok egy urat, egy finom, elegáns urat, de aki nem ért az illető szakmához és üzlethez, mi leszünk a vesztes fél. (Mozgás johbfelöl Felkiáltások : Telcszky tárgyalt akkor !) Nem tudom, hogy ki tárgyalt, nem akarok személyeskedni ebben a dologban, de bárki lett légyen is, aki ezekben a dolgokban tárgyalt, én csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy olyan emberek menjenek a diplomáciából a külkereskedelmi tárgyalásokra, akik maguk is kereskedők, és akik nem vasalt nadrágban, fehér keztyüben, monoklival nézik a világot. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIV. KÖTI Én nem helyezek súlyt arra, hogy akkor épen ki tárgyalt, én csak arra helyezek súlyt, hogy, amint a pénzügyminister ur volt iszives mpndani, ha a nemzetközi forgalmat helyreállítjuk, megfelelő helyre megfelelő szakembert kell alkalmaznunk, és nem azokat a diploma* tákat, akik a Ballplatzról jöttek és azt hiszik, hogy csak ők értenek a diplomáciához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ami a szakoktatást illeti, kétségbeesve látom, hogy a szakoktatás és közfelfogás bizonyos egyéneket előtérbe helyez. , Hogy világos legyek, akkor fogom Magyarországon a munkamegbecsülést látni, ha a főispánok, alispánok, sőt ministerek arra lesznek büszkék, hogy fiaik kereskedők vagy iparosok lesznek. Mindig arról beszélünk, hogy a kereskedő- és iparospálya milyen gyönyörű pálya, de aki arra a pályára megy, azt kigúnyoljuk ós csak azt akarjuk, hogy províziót adjon, hogy eljárjunk ügyeikben. Amig ez az állapot meg nem váitozikj addig ebben az országban iparnak és kereskedelemnek nem lesz becsülete. Konkrét esetet mondok. Az én legnagyobb büszkeségem, hogy a nagytétényi sertéshizlalŐt építtettem és hogy, mint diplomás mérnök," f rájöttem, hogy Magyarországon a sertéshizlaíáé nagyszerű termelési ág, amellyel foglalkozni kell. Ám, méltóztassék a vicclapokat megnézni : hányszor csináltak gúnyt abból; hogy én sertéshizlalással foglalkoztam, pedig agrárország vagyunk, ahol a sertéshizlalás igen komoly ága a termelésnek. De azért mégis ilyen ostobaságokkal igyekeznek hangulatot teremteni. Orbók Attila: A humoristáknak is élniök kell! (Derültség.) Ereky Károiy : Azért mondom, hogy a pénzügyminister ur általánosságban nagyszerűeket mondott, de amikor majd a megvalósítás jön; szembe találja magát azokkal, akik el fogják gáncsolni, és ha a pénzügyminister ur megváló-; sit ja a programm ját, amelyet elmondott, nem én fogom megbuktatni, hanem meg fogják buktatni a nagy bankárok és kapitalisták. < A pénzügy minister ur t. i. azt mondotta a jövedelmi adóról^ hogy szatira és nevetséges dolog az, hogy Magyarországon 1918-ban 120 millió korona folyt be a jövedelmi adók révén. Kállay Tibor pénzügyminister: Annyi volt a kivetés ! Ereky Károly: Ez volt a kivetés. Hogy mennyi folyt be f azt ma még meg sem tudja mondani a pénzügyminister ur, de kétségtelen; hogy még kevesebb. Ha a pénzügyminister ur meg fogja nyomni a csavart, figyelmeztetem', hogy nem marad sokáig pénzügyminister. Egyszerre rájönnek, hogy nem ért hozzá. Meg fogja hallani, hogy líállay túlzottan — valamit fogr nak kitalálni — bürokrata, mondjuk. Igaáa van a ; tpénzügyminister : k iirnak, Y hogy a|4t ásázaiók egyenes-és 76 százalék többi adó : ez a rendszer 7 .,,,
