Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-286
A nemzetgyűlés 286. ülése 1922. évi január hó 12-én, csütörtökön. 505 munizmus a lelkekből kiváltott, és ahol a magyar nép ... Rupert Rezső : Mi csak Izsákot érezzük és társait! Hegedüs György : .. . kívánja a keresztény világnézet uralomra jutását, valami érthetetlen idegenszerűség, valami lelki rozsdásitás, valami megfoghatatlan konkolyhintés megy végbe? Drozdy Győző: Orgovány emléke nem lesz magyar emlék soha. Hegedüs György: Nem érzik, hogy mikor képviselők és pártok már-már egyetértenek, akkor hirtelenében felveti egy hidra a fejét? Nem érzik, nem látják, hogy mind erősebb itt napról-napra a támadás a királyság intézménye ellen? Nem látják azt, hogy itt valami liberális-szabadkőműves mételyezés folyik ebben a nemzetgyűlésben? Nem érzik, hogyan ráncigálnak itt. bennünket a liberalizmus fertője felé, azzal a célzattal, hogy ha a múltban ezzel nem tudtak minket megölni, akkor a kedvükért legyünk most öngyilkosok? Drozdy Győző : Talán a liberalizmusnak is volt Orgoványa és Izsákja? Budaváry László : Az önök liberalizmusa a fertő! (Zaj.) Hegedüs György: Nem érzik azt, hogy a magyar léleknek gyógyfürdőjét, a keresztény irányzatot hogyan igyekeznek itt napról-napra diszkvalifikálni? Nem érzik azt, hogy ez a faj, amely »századról-századra, nemzedékről-nemzedékre nem szűnt meg soha bősz kitartással és aknamunkával ezen nép és a kereszténység ellen küzdeni, most epével és gúnnyal« . . . Elnök : Újból figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok 221. §-ába ütközik ez a beszéd. Budaváry László: Egy szót sem szólt felekezetről! (Egy hang balfelöl: Beszédet olvasni nem szabad!) Hegedüs György: Fajról beszélek... (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem azt mondja az elnök! Olvasni nem szabad a beszédet!) ... közben békét és egyetértést hirdet, amikor tudnia kell, hogy feloldozni a bűneit csak az Úristen tudja, de megbocsátani az sem! T. Nemzetgyűlés! Tovább folytatom, de bizonyos kihagyásokkal, hogy mélyen tisztelt elnökünkkel összeütközésbe ne kerüljek. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Ennek a nemzetgyűlésnek két nagy feladata volt. Az egyik a földreform kérdésének, a másik a zsidókérdésnek megoldása. Rupert Rezső: Hát az alkotmányjogi kérdések ? Hegedüs György: Az is! A zsidókérdést azonban a nemzetgyűlés megoldani nem tudta .. Drozdy Győző : Hát a numerus clausus ? Hegedüs György : ... pedig a választásokon minden képviselő ugy beszélt választóihoz, hogy ő ennek a kérdésnek hű és törhetetlen szószólója lesz a nemzetgyűlésen. Ugyanakkor hirdették a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIV. KÖTE' kis templomok mellett azt is, hogy azt a földreformot, amelyhez a magyar népnek joga van, mert becsületességével, lovagiasságával, kitartásával, harcával, hazaszeretetével arra rászolgált, szintén meg fogjuk oldani. Hát se az egyik, se a másik kérdés mindezideig nincsen megoldva. Megcsináltunk egy törvényt. Örültünk neki, tapsoltunk hozzá. A szivünk feldobogott és akkor ez a törvény egy ideig állt anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna. (Zaj és közbeszólások a szélsöbaloldalon.) Félév múlva megcsinálták a végrehajtási rendeletet is és ezután következett ismét egy nagy pauza, aztán megalkották a földbirtokrendező bíróságot, és ennek megalakulása után ismét hosszabb szünet következett. Most neveznek ki ide-oda egyeseket bíráknak. Sajnos, ugy tudom, hogy ezekből még nincs elég. Rupert Rezső : Kormánypárti képviselő miért panaszkodik? Hegedüs György: Kérem, én pártonkívüli vagyok ! Rupert Rezső: Bethlent támogatja! Hegedüs György : A kormányelnök ur megígérte, hogy a földreformot keresztül fogja vinni. Én a magam részéről várom ennek a kérdésnek megoldását és hozsannával fogom üdvözölni a ministerelnök urat és a kormányt, ha ez a törvény végre lesz hajtva, mert ennek a nemzetnek életében a föld kérdése a legfontosabb. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Azért ezt a törvényt, amely szerintem eléggé kielégítő, mindenáron végre kell hajtani, mert mindaddig, amig a magyar falu földdel kielégitve nem lesz, fájdalmas rángatódzásokban fog kimerülni minden munkánk, minden törekvésünk (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) s addig ebben az országban, bármennyire óhajtjuk is a békét, békét teremteni nem tudunk. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző : Az uj nemzetgyűlésen majd csinálunk egy jobb törvényt, ha ez nem jó ! (Zaj. Elnök csenget.) Hegedüs György: Ezt megelőzően a legutóbbi földreform 1848-ban alkottatott. Az 1848-iki IX, X, XI és XII tcikkek intézkedtek e tárgyban. A jobbágyságot felszabadították és a haszonélvezőből tulajdonos lett. Nekem azonban az a felfogásom, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy ezt a mostani földreformét erőteljes keresztény irányzat, keresztény politika nélkül végre- ' hajtani nem tudjuk. Enélkül az ígéretek örökre csak ígéretek fognak maradni. (Ugy van ! jobbfelöl) Kénytelen vagyok itt kitérni egy körülményre, nevezetesen arra, hogy ebben az országban a zsidóságnak az emancipációig külső birtoka nem lehetett, hanem csak házhelye, ós külső birtoka nem is igen volt. Az emancipációval azonban teljesjoguvá lett ez a faj is, aminek következtében ingatlanokat is szerezhetett. Es mi történt? Az történt, t. Nemzetgyűlés, hogy az emancipáció óta az 1914. év 64