Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-273
A nemzetgyűlés 273. ülése. 1921. évi december hó 20-án, kedden. 35 Elnök: Tessék. Karafiáth Jenő ; A magam részéről szintén kérem, hogy ez a szakasz a törvényjavaslatba felvétessék, még pedig azért, mert a gyakorlat mutatja, mennyire szükséges az, hogy a testnevelési tanács egyes külső hatóságokkal szemben kellő tekintéllyel és súllyal léphessen fel és mert teljesen kongruens a szakasz felvétele azzal a céllal, amit maga elé tűzött épen a t. kultusz minister ur, aki a testnevelési tanácsot életre hivta. Tisztelettel kérem tehát a nemzetgyűlést, méltóztassék ezen uj szakasz felvételéhez annyival is inkább hozzájárulni, mert tudomásom, szerint egy izben a kultuszministeriumban tartott ankét is ezt a szövegezést fogadta el. Elnök: Kivan még valaki a Bodó képviselő ur által előterjesztett szakaszhoz szőni ? (Nem !) Ha nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés S Tegnap voltam bátor emliteni, hogy az Országos Testnevelési Tanács egész szervezetében máris fennállott, annak elnöksége kineveztetett, annak hatásköre is a minister rendeletében meg van szabva. Mivel azonban ez a kérdés most konkrét inditvány alakjában ismét fel vettetett, én szeretném teljes mértékben honorálni azt a nemes intenciót, amely az indtiványtevő képviselőtársamat vezette, hogy t. i. ennek a nagyhivatásu tanácsnak bizonyos stabilitást adjon magának a törvényhozó testületnek legfelsőbb akarata, (ügy van! balfelöl.) Az Országos Testnevelési Tanács tényleg, mint véleményező szerv, sőt mint a minister által eléje utalandó ügyeknek végrehajtó és felügyelő szerve, igen nagy szerepet lesz hivatva betölteni a magyar testnevelésügy szolgálatában s jóllehet én a magam részéről, amennyire hivatva vagyok azt megítélni -— eddigi munkájával is a legnagyobb mértékben meg vagyok elégedve, mégis hozzá kívánok járulni magának az Országos Testnevelési Tanácsnak ehhez a stabilizálásához és épen azért bátor vagyok kijelenteni, hogy a magam részéről is elfogadom t. képviselőtársamnak erre vonatkozó inditranyát. (Elénk helyeslés.) Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. Házat : méltóztatik-e a Bodó képviselő ur által uj 10. §-nak előterjesztett szöveget elfogadni, igen vagy nem ? (Igen /) Elfogadtatott. Következik a régi 8. és eszerint most már uj 11. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 11. %-t). Elnök : Méltóztatik elfogadni a szakaszt ? (Igen !) Elfogadtatik. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasás iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Bejelentem egyben, hogy ezzel a törvényjavaslattal az Országos Testnevelési Tanácsnak ugyanezen tárgyban beadott kérvénye is elintézést nyert. Következik az indemmtásról szóló törvényjavaslat (írom. 38\ 391) tárgyalása, exzel kapcsolatban a kormány programmja felett való vita. Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az 1921/22. évi pénzügyi időszakra szóló költségvetési törvény benyújtása alkalmával a pénzügyminister ur annak a reményének adott kifejezést, hogy ezen törvényjavaslat letárgyalása val vége szakad a felhatalmazási törvények alapján való pénzügyi kormányzatnak. A 2. számú vagyonváltságnak a tervezettnél hosszabb ideig való tárgyalása, a hosszú nyári szünet és a t. Nemzetgyűlés által jól ismert más események a kormány, illetőleg a parlament programmja ban oly kényszerű változásokat idéztek elő. amelyek ennek a törvényjavaslatnak letárgyalását lehetetlenné tették. S mivel a költségvetési törvénynek letárgyalása e hó folyamán, de még a nemzetgyűlésnek hátralevő élettartama alatt sem várható, az 1921. évi augusztus hó 1-től viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. törvénycikk hatálya pedig december 31-én megszűnik — gondoskodnunk kellett az államháztartás gazdasági alapjainak biztosításáról még pedig oly időre, hogy a költségvetésen kívüli állapot még egy választás esetén is elkerülhető legyen. Ezt a felhatalmazást kéri elsősorban a nemzetgyűlés ebben a törvényjavaslatban, még pedig az emiitett okoknál fogva 1922. év június 30-ig terjedő hatállyal. Bár az alkotmányos gyakorlat szerint a felhatalmazási törvény kereteit nem léphetik túl oly intézkedések, amelyek az alapot képező költségvetésen kivül esnek, főkép nem oly intézkedések, amelyek végeredményükben nem pénzügyi vonatkozásúak, még sem térhetett ki a kormány néhány oly intézkedésnek a törvényjavaslatba való felvétele elől, amelyek az államháztartás zavartalan továbbvitele szempontjából a törvénybe feltétlenül és sürgősen felveendőknek mutatkoztak. A pénzügyi bizottság az ezen elvi állásponttól való eltérést, tekintettel arra a körülményre, hogy ezen intézkedésnek törvényhozási megoldására más mód nem kínálkozott, ez alkalommal akceptálta. Ezen intézkedések egyik része a köztisztviselőket, illetőleg közalkalmazottakat és nyugdíjasokat érinti, amennyiben, mig egyrészről gondoskodik arról, hogy a természetbeni ellátás és a háborús segélyek 1922 június 30-ig megszavaztassanak^ másrészről gondoskodik a napidíjak felemeléséről is — az intézkedések egy másik csoportja pedig az 1. és 2. számú vagyon váltságra vonatkozólag tartalmaz módosításokat. Az országos betegápolási pótadó, az állandó adómentességet élvező épületek után a kincstári részesedést rendező, az államtitkári állásokat csökkentő és más az eredeti törvényjavaslathoz mellékelt indokolásban részletesen megokolt intézkedések mellett különös figyelmet érdemel - a 14. §-ba felvett azon intézkedés, amely.egyrészről a Csepelsziget északnyugati részén létesítendő •á*
