Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-283

386 A nemzetgyűlés 283. ülése 1922. hálával tartozik — mert ők igenis, tartoznak tálával dinasztiájuknak, (ügy van ! ügy van !) Íriszen semmiféle. mc men tum nem fordult elő a Hohen zollernek uralkodásának évszázadain keresztül, ami nemzeti törekvéseikkel ellentétes lett volnna s épen ellenkezőleg mir den a nemzetet erősitette — hanem azt mondták : most pedig itt nem lehet tovább ehhez ragaszkodni, nem lehet egy nemzet életét, fejlődé ét megakasztani, tbszeültek és 1919 nyaráig Weimarban egy féleszter.dős nagyon kemény és nehéz munkával megteremtették az uj német állam szerkezetét, összes törvényeit, berendezkedését és azért hozták meg mindezt, mert ha nem tudják is, hegy ez ideiglenes-e vagy végleges, de egyelőre ideiglenesen ezekre az érvekre, addig, amig esetleg más berendezkedés feg létre jönni, kell, hogy az ország törvényes stabilitását biztositsák. Németországban épugy nem volt erre alkalmas a régi törvényes berendezkedés, mint nálunk. A törvények tekintetében nem lehet jogfolytonosság akkor, amiktr a történelem teljesen megfordította az államokat, egész közgazdaságukat, társadalmukat átalakította. Tudjuk, hogy a háború hegy átalakította az államot, (ügy van ! ügy van !) Hát hogy lehet ilyenkor fen tartani a régi törvényeket ? Ilyenkor nem lehet a jogfolytonossághoz ragaszkodni és meggyilkolja a nemzetet az, aki ragaszkodik akhoz és azt akarja, hegy itt régi, elavult törvények továbbra is dogmatikusan érvényben maradjanak. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igenis, rögtön rá kellett volna térni nálunk is arra, hogy ennek a megváltozott helyzetnek megfelelően, de olyképen építsük ki az uj Magyarország politikai, közgazdasági és társadalmi berendezkedését, hegy ez azután automatikusan magába tudja ölelni, és magához tudja csatolni a szélesbedés, az expanzív erők kifejlődése után a megszállott részeket, akár egyszerre, akár pedig — mint ahogy valószínűleg történni fog — egymást követve. Min the gy tehát a megszállott vidékeken tudjuk, hogy bármilyen intoleránsak is nemzetiségi szempontból, de demokrácia szempontjából sokkal messzebb mentek, mint mi, és tényleges berendezkedéseket létesítenek birtokpolitikai tekintetben, munkáskérdésekben, a munkáskérdés intézésében, mindenben, sokkal messzebbmenően, mint mi, akkor nekünk az egyetlen módunk és eszközünk, ha az integritás érdekében akarunk dolgozni, szintén a demokrácia nagyon hathatós és erőteljes érvényesítése és tényleges intézményekkel a gyakorlatban való megvalósítása. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Utalok tehát arra, amit mondtam és követendőnek tartom Németország példáját, amely nem érzelmi momentumok szerint dolgozott, hanem a történelmi kényszerűség előtt meghódolt és eszerint cselekedik. Egész beszédemből kikristályosodhat az a felfogásom, hogy gyökeresen, teljes rigorozitással és alapossággal ki kell taposnunk közéletünkből évi január hó 5-én, csütörtökön. azokat a lehetőségeket, amelyek ilyen szélsőséges cselekmények, puccsok bekövetkezését lehetővé teszik. (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Nekünk törvényes eszközökből vasbetonfalat kell építenünk és azt meg kell szilárdítanunk s az országnak olyan törvényes konstrukciót kell adnunk, amely a mai és a jövőben lehetséges helyzetnek megfelelően az ország fejlődésének nyugalmát és állandóságát biztosítani képes. (Helyeslés a jobboldalon.) Amíg ezt nem tesszük, addig nincs kilátás a gyógyulásra és az az én fő kifogásom a kormány egész működésével szemben, hogy ilyen lavirozás folyik, hogy azt várjuk, hátha talán mégis visszaáll a Habsburg-uralom . . . (Zaj.) Rassay Károly : Nyitott ajtókat hagynak ! Méhely Kálmán : . . . hátha talán mégis visszaáll a régi rendszer, tehát nem csinálunk semmit. Én ezt teljesen helytelen, inpolitíkus és hazafiatlan eljárásnak tartom. (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon. Zaj és ellenmondások a középen és a baloldalon.) Nekünk tisztában kell lennünk a helyzettel . . . Szabó József (budapesti) : A kormány is legitimista ! (Ellenmondások a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Méhely Kálmán : ... és vagy az úgynevezett legitimista felfogást kell követni, vagy pedig azt, amelyet, mint mondom, Németország követett, a teljes leszámolást a történelem követelésével és a történelem parancsszavának teljes megértésével. BrÓdy Ernő : Monarchia vagy respublika, ez a kérdés ! Szabó József (budapesti) : Erről van szó ! (Zaj.) Rassay Károly : Inkább respublika, mint az, ami most van, ez nem államforma ! (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Méhely Kálmán : Más megoldás nincs. Egy nagy párt a szabadkirály választ ás elvét hordja programmjában. (Halljuk! Halljuk!) A szabadkirályválasztást én nagyon veszedelmesnek tartom, veszedelmesebbnek, mint a legitimizmust. (Mozgás a jobboldalon.) Amint mondtam, a lengyel példa, de a magyar történelem is bizonyítja, hogy a szabadkirályválasztás, azokkal a befolyásokkal, amelyek körülötte érvényesülnek, a leghatásosabb bomlasztó tényező, amely a nemzet egységét és erőteljes működését megakadályozni és szétbomlasztani tudja. (Mozgás a jobboldalon.) Most tehát le kell számolni azzal, hogy legitimizmus, kariizmus nem lehetséges. (Zaj.) Olyan történelmi erők állnak ezzel szemben, hogy ezt fentartani nem lehet. Én részemről tehát, mint ahogy múltkor már egy nyílt szavazásnál álláspontomat nyilvánítottam, azt tartom, hogy a Habsburg-családot detronizálni kell, a nemzetnek ki kell mondania a nyilt és végleges szakítást a Habsburg-családdal. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Ennek nem kell sértő módon történnie^ lehetséges az a legteljesebb lojalitással, egy barátságos válópör elintézési módjával. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) De a nemzetnek le kell számolnia azzal,