Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-283

A nemzetgyűlés 283. ülése 1922. megegyezéstől függ a mi sorsunk. Mint ahogy az Árpádházi királyok és. a többi nagy királyok nem hajttatták magukat attól a vágytól, hogy az angol, francia és spanyol nagy világhatalmak uraival tartsák fenn a jó viszonyt, hanem szépen összeházasodtak az orosz hercegnőkkel, Lodoméria urával, a csehekkel, a havasalföldi vajdával. . . Szádeczky- KardoSS Lajos : Azzal ugyan soha­sem ! Méhely Kálmán : ... a szerbekkel, a bosnyák vajdákkal stb. jó viszonyt igyekeztek fentartani, akként nekünk igyekeznünk kell, hogy elsősorban a körülöttünk lévő érintkezési felületet tudjuk lágyítani és puhává tenni, hogy olyan konstelláció következzék be, amelynél fogva ezek az országok a saját érdekükből is a velünk való jó viszonyt mozdítsák elő. Ez számukra is történelmi kény­szerűség. És ezért vallom, hogy történelmi kény­szerűségből Magyarország integritása helyre fog állani, de ezirányban dolgozni kell és pedig nem elzárkózással, sem kardcsörtetéssel, hanem azzal, hogjr elismerjük a környező nemzetek nagy kvali­tásait is. Én a legnagyobb tisztelettel és elisme­réssel voltam és vagyok azokkal a felküzködő törekvésekkel szemben, amelyeket például a szer­beknél tapasztalunk. Olyan diplomatákat kell nekünk teremtenünk, mint Kállay Béni volt, ő volt az egyetlen diploma­tánk, aki helyénvaló volt, s aki Belgrádban vette magnak a fáradságot és áttanulminyozta, bele­élte magát a szerb nép önállósági, függetlenitési állampolitikai törekvéseibe, történelmi tanulmá­nyokat irt erről s megismerve a szerb nemzet lel­két, igy tudta helyesen diplomáciai szolgálatát is ellátni. Ilyen diplomaták kellenek, akik belehelyez­kednek az illető állam viszonyaiba és nem tisztán reprezentatív szempontokat követnek, hanem igye­keznek az ottani nemzet és állam életét minél tel­jesebben elsajátítani, megismerni és mindarra, amit abból az otthonra, hazájukra nézve veszedelmes­nek vagy hasznosnak találnak, — és különösen a haszrosra kell utalni — hazájuk figyelmét ráirá­nyítani és az országnak alkotmányos és közigaz­gatási fejlődését ehhez alkalmazni. (Helyeslés bal­felől) T. Nemzetgyűlés ! Tisztában kell tehát len­nünk azzal, hegy Magyarország nem a világtól el­zárt sziget, hogy nem élünk Q-rö: knd, Mard vagy Madagaszkár szigetén, hanem Európa keleti köze­pén. Ne csatolódjur.k ki azokból a nagy eszme­áramlatokból, amelyek Európa fejlődését irányít­ják. Európa történelmének haladása és menete kényszerítő erővel ragad minket magával is s ha ezzel szemben dacolurk, csak magunk valljuk ennek kárát. (Helyeslés balfelöl.) Ezzel az Európával haladtunk körülbelül a háboru utáaig, Az összeomlás óta kerültünk ezzel diszharmóniába. Méltóztatik ismerni a szinkro­nizmust és asszmkrori izmust, azt, hogy vagy har­móniában vagy diszharmóniában van valami. Mi harmóniában fejlődtürk Európa lüktetésével, évi január hó 5-en, csütörtökön. 383 átvettük az ipari fejlődést, a kapitalisztikus fejlő­dés útjára tértül k. Jött az összeomlás, amikor a hármas össze­omlás következtében nem sikerült megóvni az országot a társadalmi összeomlástól s amikor a katonai és a politikai összeomlás után beleestünk a bolsevizmusba. Ez adta a szélsőbali kilendülést, amely szélsőség volt Európa akkori helyzetéhez képest. Akkor volt egy fehér Európa s mi voltunk a vörös sziget. Ma Európa, az entente győztes államai lázasan készülnek mindenütt arra, hogy megelőzzék, szociális vagy demokratikus reformok­kal levezessék a nagy szociális feszültséget. Mond­hatni, bogy Európa bizonyos rózsaszínű •— nem mondhatom, hogy vörös —couleurt, demokrata szí­nezetet nyert. (Zaj.) Ott van pl. Ausztria, Németor­szág, Anglia. (Zaj és közbeszólások a középen.) Külö­nösen Angliát tessék szem előtt tartam, a politikai bölcseség hazáját, ahol Lloyd George 1907-től 1914-ig olyan óriási munkát fejtett ki. Jól emlék­szünk arra a szociális, arra a pénzügyi és arra a földreformra, amellyel akkor Lloyd George mint vörös, radikális felforgató egész Angliát felfor­gatta, mert ők a miénknél utolérhetetlenebb ma­gasságban álló politikai érzékükkel érezték, hogy Európa otyan nagy gazdasági és társadalmi át­alakulás katasztrofális feszültséghez érkezett el, amelyet, hogy kikerüljék a katasztrófát, le kell vezetni. Hogy lehet ezt levezetni ? Szociális tör­vényekkel. (Élénk helyeslés balfelől.) Kerekes Mihály : Nem lesznek végrehajtva ! Szabó József (budapesti) : A szociális törvény még nem rózsaszínű ! (Zaj. Elnök csenget.) Méhely Kálmán : Mindig bele kell helyez­kednünk Európának általános fejlődésébe. Amint hiba volt az, hogy elszakadtunk tőle és a szélső vörös állapotba kerültünk, épugy hiba volt, hogy amikor mindenütt a demokrácia legmesszebb­menő érvényesítését, és pedig nem papirostörvé­nyekkel, hanem tényleg az életben keresztül vitték, amikor a birtokpolitika tekintetében a romániai bojárak földeket tényleg felosztottak, végrehaj­tották grárreformot, akkor mi megelégedtünk egy olyan reformmal, amely alig mutat fel ered­ményeket. Azt lehet tehát mondani, hogy mi a demokratikus, rózsaszínű Európában egy fehér szigetet ábrázolunk, holott nekünk bele kell illesz­kednünk a színezetbe, a tempóba, (Egy hang a szélsőbaloldalon : A tényékbe !) az európai általá­nos törekvésekbe, amelyek az önálló nemzeti és önkormányzatok érvényesülésére, az auto­nómiák teljes kibontakozására és a demokratikus társadalmak kiépítésére irányulnak. (Helyeslés balfelől.) Szokjunk ahhoz, hogy ez az egész világ* háboru nem egyes katonák vagy diplomaták bűne, mint ahogy keresték, hogy kinek bűne a háboru, ki idézte azt elő. Ez természetes történelmi fejlő­désnek eredménye. Világforradalom az, amelyben élünk és amelyből ugyanazon a létrán kell kimen­nünk és ugy kell kibontakoznunk, amint azt a többi országok és nemzetek teszik. Magyarország történelme, épugy mint más

Next

/
Thumbnails
Contents