Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-283

À nemzetgyűlés 283. ülése 1922. tem mellőzhetetlen, hogy felszólalás történjék azoknak körében is, akikhez az amerikai magyarságot a fajszeretetnek, a hazafiságnak, az óhazához való ragaszkodásnak elszakíthatatlan erkölcsi kötelékei fűzik. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés I Én az amerikai magyarságot két izben közelről láttam, annak több tényezőjével, lehet mondani a nagyobb magyar centrumok majdnem mindegyikével személyes érintkezésbe léptem és meggyőződhettem arról, hogy az amerikai magyarság ott nagyon jó hírnévnek örvend, hogy az Egyesült-Államok kormánya, közvéleménye őket jó, hasznos amerikai állampolgároknak tekinti és mint olyanokat becsüli. Es legyenek is azok, habár kivándoroltak. Ha uj hazát választottak, akkor mint jó magyar emberek hazájuknak is azzal szereznek becsületet, ha az önnönmaguk által választott uj hazának hű polgárai, (ügy van !) Egészen más ezeknek a mi testvéreinknek helyzete, mint azoké, akiket megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül a trianoni béke szakított el a hazától. A trianoni békének mindjárt megkötésekor mondtam, hogy az kötelezheti ezt a csonka Magyarországot, amely bármiféle presszió alatt, de azt elfogadta és ratifikálta, semmiféle kötelező erővel nem bir azonban azokra nézve, akik megkérdezésük, akaratnyilvánításuk nélkül az országtól elszakittattak, akik itt ezen a nemzetgyűlésen képviselve nincsenek, tehát a nemzetgyűlés határozathozatalában semmi részük nincs, ahhoz hozzá nem járultak, (ügy van !) Egészen más az Amerikába kivándorolt magyar testvéreink helyzete, akik önként, saját elhatározásukból választották ezt az uj hazát. Ezektől csak azt kívánhatjuk, hogy az uj kötelékben is jó hírnevet szerezzenek Magyarországnak azáltal, hogy annak az uj hazának, amelyet önként választottak, hű polgárai legyenek. Es ők meg tudják találni a módját annak, hogy ezen uj, saját akaratukból választott állampolgári kötelességnek az egész vonalon megfeleljenek anélkül, hogy megszakították volna azt a testvéri érzést, azt az erkölcsi köteléket, amely őket az óhazához fűzi. Ezt nem csupán szóval, nem csupán tüntetésekkel mutatták meg, de megmutatták akkor, midőn az óhazának Ínsége, az óhazát égető humanitárius kérdéseknek egész özöne zúdult reánk. megmutatták akkor, midőn hadifoglyaink hazaszállítása érdekében igen nagy összegeket áldoztak, lehet mondani : oroszlánrészük volt abban, hogy ez a hazaszállítás lehetővé tétessék. (TJgy van ! Ugy van !) Ennélfogva azt hiszem, nem végzek felesleges munkát, midőn itt erről a helyről kimondom és megállapítom, hogy mi Amerikába elszakadt magyar véreink iránt változhatatlan testvéri érzülettel viseltetünk, (Általános helyeslés.) bennük a magyar nemzeti érzésnek és akaratnak igen becses erőrezervoárját látjuk, és őket szeretetünkről és nagyrabecsülésünkről biztosítjuk. (Helyeslés.) Határozathozatalnak napirend előtti felszólalás kapcsán nincsen helye, de én ezt a formát választotXBMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—-1921. —- XIV. KÖTET. 'vi január hó '5-én, csütörtökön, 35B tam

% mert határozathozatalnak ebben a kérdésben egyáltalán szüksége nincs, mert meg vagyok győződve, hogy kivétel nélkül ennek a Háznak minden tagja és ennek az országnak minden polgára osztozik azokban az érzelmekben, amelyeknek kifejezést adni szerencsém volt. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Napirend szerint következik Czeglédy Endre képviselő ur indítványának (írom. 407) indokolása a közmunkák és a termelő munka megindítása, illetve végrehajtása tárgyában. Czeglédy Endre képviselő urat illeti a szó. Czeglédy Endre : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi ülésen bátor voltam a következő indítványt a nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) : »Uta-' sitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a közmunkákat, mint az általános termelés szükséges kellékét, haladéktalanul indítsa meg és az egész vonalon a legerélyesebben hajtassa is végre.« Midőn ezen indítványomat megokolom, nem kívánok foglalkozni a mostam és a volt kormány e téren való mulasztásaival, csak megállapítani kívánom azt, hogy, sajnos, e téren' eddig jóformán semmi sem történt. Én a múlt év május 4-én • ebben a tárgyban interpelláció formájában a következőket mondottam. Méltóztassék megengedni, hogy ezt rekapituláljam (olvassa) : »Rá kell még hogy mutassak az általános közmunkákra is. Ezek fontosságára fel kell hivnom a t. kormány figyelmét. Hiszen a közmunkák is a termelés szolgálatában állanak, ezek is az egész vonalon az általános . termelés előmozdítását célozzák. Ezek a közmunkák általában : vasutaink, meglévő utaink, hídjaink karbahozatala, fentartása, az eddig már tervezett és félig építkezésben levő ilyen létesítmények befejezése és uj létesítmények felállítása. Ezen a téren, t. Nemzetgyűlés, rendkívül nagy elhanyagoltság mutatkozik a háború kezdete óta. összes vasutainkon, irtainkon, hidainkon csak a kommün bukása után történtek az országgyenge pénzügyi viszonyaihoz mérten bizonyos javítások, de ezek nem kielégítők akkor, amikor a termelést fokozni akarjuk, amikor intenziv termelésre kell rátérnünk, és nem kielégítők különösen akkor, amikor egy ilyen hatalmas, nagy koncepciójú pénzügyi programmot hajtunk végre. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezeknél a közmunkáknál is legalább a karbantartás feltétlenül biztosittassék.« Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Tisztában vagyok azzal, hogy mi ma nagy koncepciójú munkát végrehajtani nem tudunk. Nem volnék szakember, ha követelném, hogy ezt vagy azt a nagy koncepciójú műszaki, termelést célzó és nagyobb vonatkozású munkálatot végrehajtsuk. Csak azt kívánom, ami a legfontosabb és a legsürgősebb a termelésünkhöz. De mint szakember azt is kívánom, hogy ezeknél a munkálatoknál egy bizonyos sürgősségi sorrend is állapittassék meg. Az országpénzügyi helyzete nem is engedi meg, hogy ma mindent megcsináljunk, nekünk csak a legsürgősebb és legfontosabb dolgokat lehet most el45