Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

S26 A nemzetgyűlés 281. ülése 1922. évi január hó 3-án, kedden. igazságos mértéket állítson fel, és ha ezt vala­mennyien megtesszük, akkor ki tudjak építeni azt a nemzeti munkát, aminek megvalósítására ennek a nemzetnek minden képviselője vállal­kozott. - Minthogy a költségvetési felhatalmazást az ország érdekében szükségesnek tartom és a kor­mány iránt egyébként bizalommal vagyok, az indemnitást elfogadom. (Helyeslés jobb felöl.) Szilágyi Lajos: Az ilyen beszéd lehetetlen. Ez a megöló'je a parlamentnek. Egy óra hosz­szat kritizál, aztán megszavazza. Tankovics János : Nem kérdeztem a kép­viselő urat. Badarságokat nem szoktam mon­dani; (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos; Ilyet még sohasem láttam. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehala­dottsága miatt . . . (Zaj.) Csendet kérek ! Kérem Szilágyi képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni . . . Napirendi indítványt teszek. Javas­lom, hogy legközelebbi ülésünket január hó 4-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk ós annak napirendjére tűzessék ki: 1. a mai ülés jegyző­könyvének hitelesítése ; 2. az indítvány- és inter­pelláeiós-künyvek felolvasása; 3. az I. bíráló­bizottságban 1, a ITT. biráló-bizottságban 1, a IV. biráló-bizottságban 1, a földmivelésügyi bizottságban 4, a gazdasági bizottságban 2, az igazságügyi bízottságban 1, a kérvényi bizott­ságban 2, a kivándorlási bizottságban 1, a könyvtári bizottságban 1, a közigazgatási bizott­ságban 1, a közjogi bizottságban 2, a közleke­désügyi bizottságban 1, a közoktatásügyi bizott­ságban 1, a külügyi bizottságban 2, a men­telmi bizottságban 1, a munkásügyi bizottság­ban 2, a pénzügyi bizottságban 2, a számvizs­gáló-bizottságban 1, a véderő-bizottságban 1, a vízügyi bizottságban 2, a végleges házszabá­lyokat előkészítő bizottságban 1 megüresedett tagsági helynek, valamint a megüresedett két jegyzői állásnak választás utján való betöltése; 4. az indemnitási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása és ezzel kapcsolatban a kormány programmja felett megindult vita. Méltóztatnak napirendi indítványomat el­fogadni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot. Most következik Baumann Emil képviselő ur sürgős interpellációja. Baumann Emil: T. Nemzetgyűlés! Tekin­tettel az idő előrehaladt voltára, igen rövid leszek. A. 47.214. számú igazságügyministeri rendelet az 1920. évi december hó 25-ikén kiadott am­nesztia-rendeletet kiterjeszti a szerb megszállás alól felszabadított területekre, a nemzeti had­sereg bevonulása napjáig lezajlott tömegmozgal­makra, ós az idegen megszállás keretében vagy azzal kapcsolatban elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan. A nemzeti hadserég bevonulása elől köztudomásúlag mindazok, akik akár az állami eszme ellen vétettek, akár pedig a szerbek­kel való összebarátkozás révén bizonyos bünte­tésekre számíthattak, eltávoztak. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezekkel eltávozott sok száz olyan is, akik az amnesztia-rendelet értelmében egészen nyugodtan maradhattak volna, és igy mi egy igen derék, szorgalmas munkásanyagot is kénytelenek vagyunk nélkülözni, mert ezek izgatás folytán mentek el. Ennek dacára a rendőrség igen széleskörű nyomozást indított. A mai nap is az ügyészség fogházában 30—40 ember van : a rendőrségnél is állandóan vannak letartóztatások, pedig ezek az emberek mind olyan bűncselekményeket kö­vettek el, amelyek nézetem szerint az amnesztia folytán büntetést nem fognak maguk után vonni. A december 22-iki kegyelmi elhatározás végrehajtása tárgyában kiadott 66.900 számú igazságügyministeri rendelet a fenti rendeletre hivatkozást nem tartalmazván, ezek az emberek mai napig is ott vannak és várják a bünteté­süket, illetőleg várják az amnesztiarendelet értelmében kiszabad ulásukat. Ezért a következő interpellációt intézem az igazság ügy minister úrhoz (olvassa) : »Tisztelettel kérdem, hogy a múlt évi december hő 22-ikén kelt kegyelmi elhatározás végrehajtása tárgyá­ban kiadott 66.900/1921 LM. számú rendelet miért nem terjesztetett ki a 47.214/192.1 I. M. számú rendeletben felsorolt esetekre,shajlandó-eaz igazságügyminister ur sürgősen intézkedni, hogy az amnesztiarendelet a szerb megszállás alól felszabadult területen is ilyen értelemben azon­nal végrehajtassák?« Elnök : Az interpelláció kiadatik az igaz­ságügyminister urnák. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Az interpellációra azonnal óhajtok pár szóval válaszolni. A múlt évi december hó 22-ikén megjelent amnesztiarendelet az ország egész területére ki­terjedt, tehát minden kivétel nélkül alkalmazást nyer a szerb megszállás alól felszabadult bara­nyai és egyéb délvidéki területeken is. Termé­szetesen ez az amnesztia csak azon cselekmé­nyekre vonatkozik, amelyek a múlt évi kará­csonyi amnesztiarendelet első és második pont­jában voltak felsorolva, vagyis az úgynevezett Károlyi forradalmi cselekményekre, azonkívül azokra a cselekményekre, amelyek a 4039. számú rendelet 1. §-ában vannak körülírva, s amelye­ket röviden — mondjuk — kommunista bűn­cselekményeknek lehetne nevezni. Mikor a szerb megszállás alól a délvidék felszabadult, tovább akartunk menni, és nem­csak ezekre a cselekményekre, hanem ezeken felül még más cselekményekre is amnesztiát akartunk adni. s erre vonatkozott a kormányzó urnák augusztus 20-ikán kelt legfelsőbb ke­gyelmi elhatározása, amely tehát ezen kereteken túlmenőleg amnesztiát adott. így például lehet­nek hütlenségi esetek és más hazaárulási cse­lekmények. Ezekre vonatkozólag kiterjesztette a

Next

/
Thumbnails
Contents