Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

A nemzetgyűlés 272. illése- 1921. és nevelésügy egész terrénumán. Ennek következtében azoknak az aggodalmaknak, amelyeknek igen t. képviselőtársam kifejezést adott, tárgyi jelentősége elmúlt akkor, amikor megvan a lehetősége annak, bogy az a bizonyos belesimulás a nagy koncepcióba tényleg megtörténik és végrehajtható lesz. Legyen szabad továbbá azt is megemlítenem, hogy ez a törvényjavaslat számit a társadalmi erők összemáködésére. Azt lehet látni, hogy részint a sport terén különböző egyesületekben, részint magának a testnevelésnek előmozdítása irányában bizonyos kezdések vannak, sőt igen szép eredmények is mutathatók fel a magyar sportéletben. Bizonyos, hogy ezek egyrészt arra szorulnak, hogy egy ilyen törvénynek és a ministeriumnak segítségévei egybefogassanak és tervszerűen irányittassanak, amennyiben erre szükségük van ; másrészt pedig az is egészen bizonyos, hogy a törvényjavaslat indokolásában kifejtett célt külön-külön ezen egyéni kezdések nem tudják teljes mértékben elérni, ennélfogva az állami kezdés, valamint az államnak a társadalomban rejlő erőkre való ráhatása feltétlenül szükségesnek látszik. Az állam a mai gazdasági helyzetében sok pénzt nem tud áldozni erre a célra, következőleg a társadalom áldozatkészségét kell felhasználnunk különböző célok, testnevelési célok elérésére ; másrészt azonban az is egészen bizonyos, hogy az állam maga tisztán bürokratikus szempontból és bürokratikus eszközökkel nem tudná elérni célját olyan mértékben, mint aminő mértékben elérendő s mint aminő mértékben elérhető akkor, ha a társadalom erőit az állam hasznosítani igyekszik tervszerüleg a cél elérésérc. (Helyeslés half elöl.) En tehát arra törekszem, igen t. Nemzetgyűlés, hogy a társadalom érdeklődését minél szélesebb körökben felkeltsem, (Helyeslés jobbfelől.) hasznosítsam, egybefogjam, és azután mint sok patak egybefolyasából, egybeömléséből keletkezik a folyó és később a folyam, épen ugy azok az érdeklődések, azok az energiák, az a lelkesedés, az a megértés, amely a magyar társadalomban vagy még csak gyökerében, vagy már virágában kibontakozva megvan, az egybefogva a magyar testnevelést mint egy hatalmas folyamot állítsa be, amelynek habjai azután az egész nemzet ifjúságát el fogják önteni és magukkal fogják ragadni. (Éljenzés és taps.) Ennek a célnak az elérésére, amely több oldalról sürgettetik, magát a ministeriumot is alkalmasittatni kívánom azzal, hogy amikor elérkezik annak az ideje, akkor a ministeriumban, valószínűleg a művelődési ügyosztályban, vagy azzal kapcsolatban egész külön munkakörrel, testnevelési ügyosztályt- akarok felállítani, és annak működésébe ezen a téren a leghozzáértőbb és a legkiválóbb embereket kívánom bevonni. (Helyeslés.) Azután, ami a testnevelési tanács ügyét illeti, amit Bodó igen t. képviselőtársam felemlített, vagyok bátor megjegyezni, hogy felállítottam a testnevelési tanácsot s az 0, T. T. már évi december hó 19-én, hétfőn. 27működik, következőleg ennek külön megemlítése és szerepének körülírása talán most már nem volna indokolt. A tanácsokra vonatkozólag azonban, t. Nemzetgyűlés, itt a magas nyilvánosság színe előtt egy • megjegyzést szeretnék tenni. Nekem, mint kultuszministernek, különböző tanácsokkal van szerencsém és alkalmam együttműködni. Én tudom, hogy ezek a különböző tanácsok a lehető legjobb szándékkal állíttattak fel akkor, amikor felállíttattak. Ellen ben azt is meg kell állapitanom, hogy ha ezen tanácsok közül egyik-másik igen dicséretreméltó buzgósággal is iparkodik tanácsaival tényleg támogatni a kultuszministert nehéz munkájában, de előfordul néha a tanácsok közül egyik-másiknak olyan szereplése és magatartása, hogy némelyik inkább éles kritikára — és még csak nem is jóakaratú kritikára — hivatott szervnek érzi magát, ahelyett, hogy a ministerium intencióit azzal a szeretettel és jóakarattal iparkodnék felkarolni, mint amilyen szeretetre és jóakaratu felkarolásra annak idején létesítették magát a tanácsot. Ugy, hogy az is megtörténik, t. Nemzetgyűlés, hogy amikor egy tervnek, egy gondolatnak a jóakaratu megbirálása valamelyik tanács elé utasittatik, akkor a minister egy többé-kevésbé nem jóakaratu vagy mondjuk inkább : ellenséges kioktatásban részesül a tanács részéről, ahelyett, hogy jóakaratú tanácsot kapna. T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről azt hiszem, hogy itt a nagy nyilvánosság előtt el kellett mondanom ezt a gondolatot és innen a nemzetgyűlés elől figyelmeztetem azokat a tanácsokat, amelyekre vor»átkozik az. amit mondottam , . , Karafíáth Jenő: A testnevelési tar ácsra nem vonatkozik ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : ... hogy változtassák meg valamiképen a céljukra és feladatukra vonatkozó felfogásukat, mert ellenesetben, ha azt kellene látnom, hogy jóakaratu tanács helyett inkább gátat vetnek a munkának, kénytelen volnék az illető tanácsot hivatali hatáskörömből kifolyólag feloszlatni. (Helyeslés.) Kijelentem azonban azt, hogy az országos testnevelési tanács ellen nekem egyáltalában semmi panaszom nincs, sőt ellenkezőleg, azt kell mondanom, hogy a múltban szerzett tapasztalataimból ítélve a legnagyobb reménységgel vagyok abban az irányban, hogy ez a tanács minden módon elő fogja segíteni majd e fontos munka sikerét, (Helyeslés.) Ami illeti Bodó t. képviselőtársam figyelmeztetését, hogy t. i. a tornatermek és egyéb ilyen célra szolgáló helyiségek egyrészt nagyon dezoiált állapotban vannak, másrészt elfoglalvák, erre vonatkozólag vagyok bátor megjegyezni, hogy az 1921/22. évi költségvetésben igen jelentékeny összeget sikerült biztositanom az iskoláknak tornaszerekkel való ellátására, valamint ter, mészetesen a tornatermek helyreállítására is ; súlyos összegeket utalok úgyszólván napon kért a tornacsarnokok és termek helyreállítására. ugy,