Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

À nemzetgyűlés 281. ütése 1922. 'évi január hé 3-án, kedden. m bol ?) Olyan láthatatlan kéztől. (Felkiáltások a baloldalon : Ahá ! Kezdenék ráeszmélni l) Rassay Károly : Attól a kormánytól, amelyet önök támogatnak ! Szilágyi Lajos : A fekete kéztől ! TankoviCS János: Lássa t. képviselőtársam, tévedett. Én nem a kormáryt gor deltám. (Zaj és közbeszólások a jobb- és a baloldalon.) Nagyon jól tetszik tudni, hegy a kormány mega is hányféle nyomás alatt áll. (Felkiáltások a baloldalon : Ugy van I Épen ez az ! Zaj.) Kerekes Mihály: Egy árnyékkormányt támogatnak ! Tankovics János:... és ugyanezek az erők működr ckkint az országban is. Somogy megyében egy grófi kastélyban gyűlést tartottak egy egyszerű vármegyei gyűlésnek előkészítése dolgában, arról, hogyan lehetne a közigazgatási bizottságból kibuktatni azt, aki nekik nem tetszik. (Zaj és közbeszólások boUfelôl.) Ne tessék ezen mosolyogni, mert a kormányra is nyomást gyakorolnak ezek az erők. (Ugy van! bál felől.) Rassay Károly: Ezt mondom egy ével Tankovics János : Ezt tessék tudomásul venni, mert ha ezt nem tudják, nem lehet csodálni, ha a diplomatáink révén ilyen világháború jött ránk, amikor ilyen szűk látókörnek vagyunk. Rassay Károly : A kormány ! Nem mi ! Tankovics János : Én csak röviden rá akartam mutatni arra, hogy milyen politikai és egyéb kényszer hatása alatt történnek az ilyesmik. A földreformmal kapcsolatban legyen szabad felhívnom a t. földmivelésügyi és igazságügyi minister urak figyelmét — talán együttesen hivom fel — a házhelyek és földbérletekről szóló törvényre. Ahol valamilyen formában megkezdték már a földnek parcellázását, a biróság, különösen Somogy megyében, minimálisan nyolc, maximálisan húsz koronában állapította meg a föld négyszögölének árát, amikor pedig az uradalmak és tulajdonosok megíelebbezték — gondolom — a Curia mellé kirendelt vegyes birósághoz, ez felemelte az árát harminc koronára. Nem tudom elképzelni, hogyha valaki 1000 négyszögöl földet akar házhelynek megvenni, hogyan lehet annak 30.000 koronája. Akinek ennyi van, az nem szegény ember. így tehát nem fogunk segiteni a rokkantakon és a habomban tönkrement és az adósságokba elmerült szegény embereken. (Ugy van/ Ugy van! a baloldalon.) Kérem a t. igazságügyi és földmivelésügyi minister urakat, de különösen a nemzetgyűlést, méltóztassék ezekről tudomást venni és megfelelően intézkedni. En, mint régi függetlenségi ember, öreg függetlenségi képviselőktől hallottam, hogy a költségvetési vita folyamán sorban szoktak az egyes ministeri tárcákhoz hozzászólni. Megmaradok ennél a régi magyar szokásnál és igy a magyar királyi közélelmezésügyi minister ur szives figyelmét kérem egy konkrét kérdésben. Végtelenül örülök, hogy itt üdvözölhetem és hogy egyes hibás, az országot érdeklő dolgokra felhívhatom figyelmét. Nem először szólalok fel a 15%-os vám ellen. (Zaj bd.fdöl. Halljuk ! H dijuk !) / Patacsi Dénes : Ez a fontos, nem a zavarcsinálás Î Tankovics János: Nem tartozik ugyan ide, azonban hogy mégis megmagyarázzam és megvilágítsam a dolognak ezt az oldalát, elmondhatom, hogy nekem élethivatásom a molnáripar, én őszintén, és ha ugy tetszik, büszkén mondhatom, hogy tanult molnáriparos vagyok, ez az élethivatásom és egyike vagyok azoknak, alak ismerik ezt a kérdést. Az az öt százalék leginkább az öt-hatgyermekes szegény napszámosembert sújtja, de legkevésbé a 10.000 holdas gazdát, aki nem eszik és nem őröltet meg annyi kenyeret, mint az az öt-hatgyermekes szegény ember. (Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) A kérdésnek ilyetén módon való megoldása a nemzetre, különösen pedig annak szegényebb rétegeire nézve énszerintem igen elhibázott dolog. (Ugy van! bal felől.) PataCS! Dénes : Teljesen igaza van ! Tankovics János : De elhibázott abból a szempontból is . . . (Zaj és közbeszólások balfélől : Mondtuk előre !) Szabó István (sokorópátkai) : Dehogy mondtátok ! Olcsó kenyeret akartok ! Én elleneztem, mert nem akartam, hogy a gazdasági cselédnek a kenyerét elvigyük a pesti proletárnak, Tankovics János: . . .de elhibázott ez egyéb körülmények folytán is. A kormány ugy gondolta, hogy ebből az 5%-böl összejön az ellátatlanok kenyerének egy bizonyos mennyisége. Ez alapjában helyes feltevés, de nagyon laikusan történik az intézkedés. Ha t. képviselőtársaim érdeklődnek a dolog iránt, tudják, hogy az a tisztviselő vagy munkás, aki ezt a lisztet kapja, különösen a kenyérlisztet, nem tudja használni. Ezzel tehát nem értünk el semmi megtakariást, nem értük el azt, hogy a szegény emberen segítettünk .volna. En magam tudom, hogyha kenyeret akar enni, akkor mellette esetleg meg nem engedett utón — legalább a múltban igy volt — kell neki sokkal drágább áron lisztet vásárolnia. De sérelmes ez az intézkedés más szempontból is. Ha jól tudom, az angolok azt mondják, az én házam az én váram. Én huszonegy éves koromtól fogva dolgoztam éjjelt nappallá téve, úgyhogy szereztem magamnak és családomnak megélhetést, a hazámnak adófizetője vagyok, még pedig elég tekintélyes adóval. Most odajön hozzám egy 20 éves fiatalember, aki az én szakmámhoz annyit nem ért, mint akárki más, és engem megrendszabályoz, megfenyeget, — mert hibát, okot lehet találni mindenki után, a jó Istenen kívül mindenki után, minden ember után ; akkor feljelent és esetleg megbüntetnek, megbélyegeznek, engem, aki különösen az első időkben annyira védelmére keltem a menekült tisztviselőknek, hogy példaként állítottam a falu elé azt, hogy mikor Erdélybe kellett menekülni, az erdélyiek" hogyan dédelgették a nagymagyarországi menekülteket, (Igaz! Ugy van! baífeUL) tehát most nekünk sem szabad