Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-281
Vi nemzelgy-ïâês 281. ülése 192: Balla Aladár : A legelső pacifista volt ! Giesswein Sándor : ... biztosítani Magyarország integritását.,De az a baj, hogy azon titulus alatt, hogy a király kezében van a béke és háború fölötti intézkedés, nem ő intézkedik, hanem egy szűk klikk, amely csak a maga kapitalista, militarista vagy akármilyen más érdekeit nézi. Balla Aladár : Oligarchia ! Giesswein Sándor : Ennek a jövőben nem szabad megtörténnie. (Helyeslés.) Ha arról lett volna szó, hogy Ferenc József vagy IV. Károly akarata teljesüljön és ha lett volna alkalom arra, hogy a magyar nemzet megnyiiatkozhassék, biztos vagyok, hogy a magyar nemzet elhárította volna az országról a háború veszedelmét és biztos vagyok arról, hogy amidőn már minden beavatott tudta, hogy a háború el van veszve, akkor arra törekedtünk volna, hogy lehető kevés kárral, kevés veszteséggel megmentsük a magyar nemzetet. Balla Aladár : Nur durchhalten ! Giesswein Sándor: De a népek közötti kölcsönös megértést nem. a magasabb diplomácia hozza létre, nem. az a diplomácia, amely a régi csapásokon halad, amely nem akar leszokni a ballplatzi theoriákrói. Nekünk a katonai vezetőség és a nemzet közötti eleven kapcsolat kell, hogy az ne csak névleg legyen magyar nemzeti hadsereg, hanem hogy gondolataiban, eszméiben egy legyen a magyar nemzettel. Olyan diplomácia, olyan külügyi képviselet kell nekünk, amely össze van forrva a magyar nemzettel s amely nemcsak a haut flnance-nak, a nagy kapitalistáknak az érdekeit, hanem a nemzetek közötti érdekeket is megvédelmezi, és amely épen demokratikus szelleme által odavezet, hogy a különböző európai népek meg tudják egymást érteni. Ha ezt a közös megértést létrehozzuk, akkor én nem félek attól, hogy Európa népei tudatára jutván annak, hogy Magyarországgal igazságtalanság történt s hogy ez az igazságtalanság nemcsak Magyarországgon bosszulja meg magát, ne hoznák létre az általános európai konszolidációt. (Helyeslés.) Nekünk egy körültekintő, széles látókörű diplomáciára van szükségünk, amely demokratikus alapon áll, amely ismeri a magyar nép psichéjét és ismeri azon ország népének a psichéjét is, ahol van. Mert nem elegendő az, hogy a diplomaták a szalonokban mozogjanak :. . . Kerekes Mihály : Jó táncosok legyenek ! Giesswein Sándor : . . . hanem szükséges az is, hogy összekötő kapocs legyenek a különféle néplelkek, népszellemek között, (Zaj.) mert csak igy következhetik be Európában megint az általános megértés és összhang. (Ugy van ! balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ha én a kormánynak eddigi működését, azokat a különféle próbálkozásait, az őszinteségnek azt a hiányát, azt a két nyeregben való ülést látom, akkor nekem más nem jut eszembe, amivel ezt jellemezhetném, mint a nagy magyarnak szava a Bach-korszakra nézve : »Disharmonie und Blindheit«. Igen, a harmónia, az egységes szellem, az egységes szellemből kiinduló kon2. évi január hó 3-án, kedden. 317 cepció, amellyel a jelen pillanatban lehetne segiteni, hiányzik nálunk, ezt nem tudom felfedezni. (Ugy van ! balfelől.) Épen azért, mert a kormány titokzatosságban rejtőzik még most is a legéletbevágóbb kérdésekre nézve, nevezetesen a választójogra és a mi alkotmányjogunk kifejlesztéséré vonatkozólag : én ez idő szerint legfeljebb arra vagyok hajlandó, hogy három hónapra adjuk meg az indemnitást ; de mindaddig, amig a kormány ezen kérdésekre nézve itt nyilatkozatot nem tesz ... „ Kerekes Mihály: Törvényt nem hoz. Giesswein Sándor :... hogy íme, ez, meg ez lesz, ez a világos tervem . . . (Felkiáltások balfelől : Hol van a kormány ?) MeskÓ Zoltán : Dolgozik ! (Zaj.) Giesswein Sándor :... és mig álláspontját legalább elvben nem ismerteti, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kormánynak további működését az indemnity megadásával támogassam. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggseztem. (Szünet után. Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? MeskÓ Zoltán : Hol vannak a jegyzők ? Friedrich István : Nem vagyunk tanácskozóképesek ! Szabóky Jenő jegyző : Tankovics János ! Tankovics János: T. Nemzetgyűlés! Az hide mnitás tárgyalásához szólva, a következő véleményemet kivánom az igen t. Nemzetgyűlés és a kormány szives figyelmébe ajánlani. Először is a ministerelnök úrhoz volna néhány szavam, mint a kormány fejéhez, azért, mert ennek az országnak egyik legnagyobb érdeke szerintem az, hogy itt békesség, rend, egymás megértése, tisztelete és szeretete legyen a nemzeti munkának egyik főcélja. (Helyeslés a jobboldalon.) De mikor ezt hangsúlyozom, a legnagyobb sajnálattal s a ministerelnök ur személye iránti tisztelettel meg kell állapitanom azt, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy vagy a ministerelnök ur tanácsadói hibázzák el a dolgot, vagy maga a ministerelnök ur. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy képzeli a t. ministerelnök ur azt, hogy itt konszolidáció és békesség lesz, amikor egy ministertársánál rajtaütéssel, detektivekkel vizsgálatot tart. Friedrich István : Elég szomorú ! Rassay Károly : De .hogy lehet akkor támogatni a kormányt ? Szilágyi Lajos : Kendszer ez már ! Tankovics János: Ha ennek a vizsgálatnak lett volna alapja, akkor azt hiszem, az igen t. ministerelnök urnák módjában lett volna ezt másként is elintézni, nem pedig ugy, hogy ebben az országban az úgyis felkavart szenvedélyek még jobban felkorbácsolod]anak. Ezzel nem szolgáljuk a kon-