Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

Vi nemzelgy-ïâês 281. ülése 192: Balla Aladár : A legelső pacifista volt ! Giesswein Sándor : ... biztosítani Magyar­ország integritását.,De az a baj, hogy azon titulus alatt, hogy a király kezében van a béke és háború fölötti intézkedés, nem ő intézkedik, hanem egy szűk klikk, amely csak a maga kapitalista, mili­tarista vagy akármilyen más érdekeit nézi. Balla Aladár : Oligarchia ! Giesswein Sándor : Ennek a jövőben nem sza­bad megtörténnie. (Helyeslés.) Ha arról lett volna szó, hogy Ferenc József vagy IV. Károly akarata teljesüljön és ha lett volna alkalom arra, hogy a magyar nemzet meg­nyiiatkozhassék, biztos vagyok, hogy a magyar nemzet elhárította volna az országról a háború ve­szedelmét és biztos vagyok arról, hogy amidőn már minden beavatott tudta, hogy a háború el van veszve, akkor arra törekedtünk volna, hogy lehető kevés kárral, kevés veszteséggel megmentsük a magyar nemzetet. Balla Aladár : Nur durchhalten ! Giesswein Sándor: De a népek közötti köl­csönös megértést nem. a magasabb diplomácia hozza létre, nem. az a diplomácia, amely a régi csa­pásokon halad, amely nem akar leszokni a ball­platzi theoriákrói. Nekünk a katonai vezetőség és a nemzet közötti eleven kapcsolat kell, hogy az ne csak névleg legyen magyar nemzeti hadsereg, hanem hogy gondolataiban, eszméiben egy legyen a magyar nemzettel. Olyan diplomácia, olyan kül­ügyi képviselet kell nekünk, amely össze van forrva a magyar nemzettel s amely nemcsak a haut flnan­ce-nak, a nagy kapitalistáknak az érdekeit, hanem a nemzetek közötti érdekeket is megvédelmezi, és amely épen demokratikus szelleme által odavezet, hogy a különböző európai népek meg tudják egy­mást érteni. Ha ezt a közös megértést létrehozzuk, akkor én nem félek attól, hogy Európa népei tu­datára jutván annak, hogy Magyarországgal igaz­ságtalanság történt s hogy ez az igazságtalanság nemcsak Magyarországgon bosszulja meg magát, ne hoznák létre az általános európai konszolidá­ciót. (Helyeslés.) Nekünk egy körültekintő, széles látókörű diplomáciára van szükségünk, amely de­mokratikus alapon áll, amely ismeri a magyar nép psichéjét és ismeri azon ország népének a psiché­jét is, ahol van. Mert nem elegendő az, hogy a diplomaták a szalonokban mozogjanak :. . . Kerekes Mihály : Jó táncosok legyenek ! Giesswein Sándor : . . . hanem szükséges az is, hogy összekötő kapocs legyenek a különféle nép­lelkek, népszellemek között, (Zaj.) mert csak igy következhetik be Európában megint az általános megértés és összhang. (Ugy van ! balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ha én a kormánynak ed­digi működését, azokat a különféle próbálkozásait, az őszinteségnek azt a hiányát, azt a két nyereg­ben való ülést látom, akkor nekem más nem jut eszembe, amivel ezt jellemezhetném, mint a nagy magyarnak szava a Bach-korszakra nézve : »Dis­harmonie und Blindheit«. Igen, a harmónia, az egy­séges szellem, az egységes szellemből kiinduló kon­2. évi január hó 3-án, kedden. 317 cepció, amellyel a jelen pillanatban lehetne segi­teni, hiányzik nálunk, ezt nem tudom felfedezni. (Ugy van ! balfelől.) Épen azért, mert a kormány titokzatosságban rejtőzik még most is a legéletbevágóbb kérdésekre nézve, nevezetesen a választójogra és a mi alkot­mányjogunk kifejlesztéséré vonatkozólag : én ez idő szerint legfeljebb arra vagyok hajlandó, hogy három hónapra adjuk meg az indemnitást ; de mindaddig, amig a kormány ezen kérdésekre nézve itt nyilatkozatot nem tesz ... „ Kerekes Mihály: Törvényt nem hoz. Giesswein Sándor :... hogy íme, ez, meg ez lesz, ez a világos tervem . . . (Felkiáltások balfelől : Hol van a kormány ?) MeskÓ Zoltán : Dolgozik ! (Zaj.) Giesswein Sándor :... és mig álláspontját legalább elvben nem ismerteti, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kormánynak további műkö­dését az indemnity megadásával támogassam. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggseztem. (Szünet után. Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? MeskÓ Zoltán : Hol vannak a jegyzők ? Friedrich István : Nem vagyunk tanácskozó­képesek ! Szabóky Jenő jegyző : Tankovics János ! Tankovics János: T. Nemzetgyűlés! Az hi­de mnitás tárgyalásához szólva, a következő véle­ményemet kivánom az igen t. Nemzetgyűlés és a kormány szives figyelmébe ajánlani. Először is a ministerelnök úrhoz volna néhány szavam, mint a kormány fejéhez, azért, mert ennek az országnak egyik legnagyobb érdeke szerintem az, hogy itt békesség, rend, egymás megértése, tisz­telete és szeretete legyen a nemzeti munkának egyik főcélja. (Helyeslés a jobboldalon.) De mikor ezt hangsúlyozom, a legnagyobb sajnálattal s a minis­terelnök ur személye iránti tisztelettel meg kell állapitanom azt, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon.) hogy vagy a ministerelnök ur tanácsadói hibázzák el a dolgot, vagy maga a ministerelnök ur. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy képzeli a t. ministerelnök ur azt, hogy itt konszo­lidáció és békesség lesz, amikor egy ministertár­sánál rajtaütéssel, detektivekkel vizsgálatot tart. Friedrich István : Elég szomorú ! Rassay Károly : De .hogy lehet akkor támo­gatni a kormányt ? Szilágyi Lajos : Kendszer ez már ! Tankovics János: Ha ennek a vizsgálatnak lett volna alapja, akkor azt hiszem, az igen t. mi­nisterelnök urnák módjában lett volna ezt másként is elintézni, nem pedig ugy, hogy ebben az ország­ban az úgyis felkavart szenvedélyek még jobban felkorbácsolod]anak. Ezzel nem szolgáljuk a kon-

Next

/
Thumbnails
Contents