Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

A nemzetgyűlés 281. illése 192. ezzel hosszú ideig igénybe venni. (Halljuk! Halljuk !) Szilágyi Lajos : Halljuk ! Halljuk ! Káérünk, mig a kormány idejön! Szabó József (budapesti) : Érdekes azonban, hogy ez a terror, a munka szabadságának ez a hiánya nem fáj a kormánynak és amikor tárgyal, nem jut eszébe az, hogy ilyen irányban is kössön feltételeket, (Zaj.) sőt nemcsak hogy eltűri azt, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek főbizalmijai és titkárjai terrorizálják a keresztényszocialista vagy más meggyőződésű munkásokat, — mert nekem mindegy, hogy keresztényszocialista-e vagy nem az, hanem az a fontos, hogy meggyőződésében senkit ne korlátozzanak és mindenki szabadon vallja, hogy neki mi a világnézete és mi a felfogása, és hogy ott szervezkedjék, ahová meggyőződése viszi — mondom, nemcsak ezeket nem tiltja meg, hanem a munkabér-szerződéseket, amelyeket most már a keresztény kurzus alatt is kötöttek, hatósági hivatalos közegek jelenlétében és vezetésével, ugy kötik meg, hogy egyszerűen lehetetlenné teszik azt, hogy keresztényszocialista vagy nem szocialista munkás munkába álljon. Méltóztatnak ismerni az ilyen megegyezéseket. A nyomdászoknál például a főnökökkel egyetértésben megállapodtak abban, hogy csak szociáldemokrata dolgozhat a nyomdákban . . . Frühwirth Mátyás; Hol van a munka szabadsága ? Szabó József (budapesti) : ... és ha valaki nem fizeti a szakszervezetet, elveszti kenyerét. Bemutatok egy kollektív szerződést, a cipészmunkásokót, amelynek 7. pontja a következőket mondja (olvassa) : »Munkaközvetítés. A szerződő munkaadók csak szervezett munkásokat alkalmaznak; munkásszükségletüket elsősorban a »Magyarországi Cipész-, Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete« csoportjainak közvetítése utján szerzik be«. -— Ez a szociáldemokrata szakszervezet, — 2. »A szakegyesületi közvetítésen kivül csak az esetben vehetnek fel a munkaadók munkásokat, ha a szakegyesületi közvetítés a munkásszükségletet nem tudná kielégíteni. Ha az igy felvett munkások nem volnának a szerződő szakegyesületnek tagjai, azoknak megszervezését a munkaadók nem akadályozzák meg.« (Zaj a középen.) Frühwirth Mátyás : Drozdy, mit szólsz ehhez a jogrendhez ? Drozdy Győző : En ugyan egyáltalában nem tudom ezt ellenőrizni! Szabó József (budapesti) : Nagyon kívánatos volna, ha a képviselő ur ezt is ellenőrizné! (Zaj és felkiáltások a középen: Mint az internáló tábort!) Fangler Béla: Abban sincs igaza, mert ott jártam most ós körülnéztem. Kerekes Mihály : Mi is kritizáljuk ezt a jogrendet, amely itt van! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! NEMZETGYŰLÉSI XAPLÖ. 1920—1921. — XIV. KÖTET '2, évi január hó 3-án, kedden. 297 Kerekes Mihály: Hiszen mi egyetértünk! (Zaj.) Szabó József (budapesti): He nem együtt dolgozunk ! Drozdy Győző: Nem szabad kiváltságos osztályokat fentartani ebben az országban ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szabó József (budapesti): Hogy mit jelent ez a kitétel, hogy »azoknak megszervezéséi a munkaadók nem akadályozzák meg«, erre nézve azt mondhatom, hogy annyit jelent, hogy ők minden erőszakkal bekényszeritik azokat a szervezetlen, vagy más szakszervezetben szervezett munkásokat a szociáldemokrata szervezetbe. Van nagyon sok példánk arra, hogy egyszerűen kellemetlenkednek azoknak a munkásoknak, hátba támadják őket, szerszámjaikat elrejtik, ha nem akarnak sztrájkba lépni, munkájukat titokban megrongálják, a gépek közé forgácsot dobálnak, hogy megakadjanak a munkában, hogy ne haladjanak előre. . . Giesswein Sándor; Mint az Athenaeumnyomdában ! Szabó József (budapesti) : ... és igy a munkaadók részéről kikényszerítsék azok elbocsátását. Giesswein képviselő urat kérem, ne méltóztassék a nyomdában történt forgácsbedobálást velünk vonatkozásba hozni. Giesswein Sándor: Nem! Nem! Szilágyi Lajos: Mi nem szoktunk gyanúsítani ! Szabó József (budapesti) : Nagyon jól tudja épen Giesswein képviselő ur, hogy mi keresztényszocialisták az ilyen eljárást és mindazt, ami a joggal és az igazsággal ellenkezik, mindig elitéltük és elitéljük ma is. Szilágyi Lajos : A gyanusitás a kormány kenyere, nem az ellenzéké! Kerekes Mihály: Az abból él! Kiss Menyhért : Jó vicc ! Szabó József (budapesti) : T. Nemzetgyűlés ! Ezen eljárásnak és a szabadság ilyen módon való kezelésének mi lehet a következménye? Nem kényszeritenek-e bennüöket arra, hogy retorzióval éljünk? Ha azt fogjuk látni, hogy a mi munkásaink munkaszabadságát a kormány nem tudja megvédelmezni, akkor mi kénytelenek leszünk hasonló eszközökkel élni ott, ahol a keresztényszocialisták vannak többségben a szociáldemokratákkal szemben. Mi ezt a retorzóit el akarjuk kerülni épen azért, mert nem akarunk elveinkkel ellentétbe jönni. El is kerültük két esztendőn keresztül. Nincs egy ember sem itt az országban, aki ez idő alatt, amig az urak által úgynevezett fehér terror dühöngött, e két esztendő alatt tudna mutatni egy embert, akit mi bekényszeritettünk volna a mi szakszervezetünkbe; nem tudnak mutatni egy munkást, akit mi kibojkottáltunk volna munkájából; nem tudnak mutatni egy családapát, akit mi megfosztottunk volna a 7. otí