Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-281
A nemzelg tjiiléy Mßi. üíésf 3 1922, évi január hó 3-án } kedden, 2í)5 exlexbe viszik az országot, (Moégds a szélsőhahldolon,) de tekintettel arra, hogy as exlex amúgy is beállt és az én felszólalásom ezen már nem változtat, röviden néhány megjegyzésnél kívánok hozzászólni a kormány programmjához. T, Nemzetgyűlés! A 'ministerelnök ur programúi jának, hogy ügy mondjam, tengelye a munkáskérdés. A munkáskérdés is két részre oszlik, még pedig az egyik része a szociáldemokrata-párttal való kibékülés, a másik része pedig azok a szociális javaslatok, amelyeket a kormány most már ismételten kilátásba helyezett a nemzetgyűlésen. Felszólalásomban főképen ezekkel a kérdésekkel kívánok röviden foglalkozni. Felszólalásra késztetett főképen b. Szterónyi József képviselő ur felszólalása s azért beszédemben részben neki is kívánok válaszolni, illetőleg "a beszédével kívánok foglalkozni. Az első kérdés tehát a kibékülés kérdése, Azt hiszem, nincs senki ebben az országban és nincs ennek a nemzetgyűlésnek egyetlen egy tagja sem, aki a kibékülést az ország minden társadalmi rétegével ne kívánná, nincs senki, aki a kibékülést minden becsületesen dolgozó emberrel ne óhajtaná. Természetes tehát, hogy mi keresztényszocialisták, s igy magam is, szivünk egész mélyéből óhajtjuk azt. hogy a , kormány és a kormányzati rendszer mindenkivé], aki a nemzet felépítő munkájába kíván belekapcsolódni, jó viszonyt tartson, és ha harag vagy valami ellentétes álláspont volna köztük, azt megsrüntetni iparkodjék» Ha ennek a kibékülésnek, amely most a szociáldemokrata párttal történik, feltételei vannak, akkor én azt mondom, hogy feltételeket itt elsősorban nekünk van jogunk állítani, és mi követelhetjük tőlük ezeknek a megtartását. Szerintem ez a feltétel lehet elsősorban a belátása és elismerése annak, hogy az az irányzat, amelyet ők a múltban követtek, a nemzetnek sok kárt, rosszat és veszedelmet jelentett, tehát elsősorban ennek a belátása, és azután az, hogy ennek a belátásnak a konzekvenciái is le vonassanak, vagyis hogy azok, akik a múltban ilyen politikát tanúsítottak a nemzettel szemben, belássák hibájukat, bűnüket és igyekezzenek a nemzet érdekével összeforrni es a nemzet érdekeivel azonos munkát kifejteni. Ha ilyen feltételeket állítunk mi és ezek a feltételek a másik oldalról elfogadtatnak, akkor azt hiszem, hogy tényleg semmi nehézsége és akadálya a kibékülésnek. De ezzel szemben mit látunk ? Nem. a konzekvenciák levonását, nem a belátását a hibáknak ós az elkövetett bűnöknek, Iranern azt látjuk, hogy feltóteleket állítanak a kormánynyal ós a nemzetgyűléssel szemben. Ezeket a feltételeket báró Szterényi József képviselő ur volt szíves a nemzetgyűlésen ismertetni. A feltételek négy pontba vannak foglalva : az első a belpolitika, a második a külpolitika. a harmadik a. hadsereg, a negyedik'a közbiztonság kérdése. B, Szterényi József képviselő nr igy jellemezte e tekintetben a kívánságokat ; Követeli a szociáldemokrata-párt a teljes polgári szabadságot, szűnjék meg a politikai üldözés, szűnjék meg a felekezeti izgatás; a párt az integer Magyarországot kívánja; jő viszonyt a szomszéd államokkal, a termelés fokozását, azt, hogy a hadsereg a közbiztonság érdekében jól fegyelmezett, nem politizáló hadsereg legyen, amely nem osztályhadsereg. A csendőrség és rendőrség is jól fegyelmezett legyen és szintén ne politizáljon. Az alakulatok ós a különítmények osztassanak be a hadseregbe. T. Nemzetgyűlés î A sors iróniáj a az, hogy ezeket a követeléseket a szociáldemokrata-párt épen velünk szemben állítja fel, az a szociáldemokrata-párt, amely tőlünk annak idején ugyanezeket a kívánságokat megtagadta s "elzárkózott minden legkisebb jognak elismerése és érvényesítése elől, (Ugy van! a középen,) Ha nem volnának az idők olyan komolyak» akkor azt mondanám, hogy ki mivel vétkezik» azzal bűnhődik. A szociáldemokrata-párt ezzel vétkezett, megérdemelné tehát, hogy ezzel bűnhődjék is. De mivel én őszintén akarom a kibékülést, akarom azt, hogy a magyar munkásság — már t. i, a magyar munkásságnak azon része, amely a szociáldemokrata-pártban van tömörülve — kapcsolódjék bele a nemzet felépítő munkájába, azért nem használom ezt a kifejezést. De kérdezem, hogy vájjon őszintén akarják-e odaát a szabadság biztosítását és őszintén akarnak-e tényleg Magyarországon minden polgárnak, minden dolgozó munkásnak szabadságot engedni, mindenkinek , . , Frühwirth Mátyás: Mást beszélnek és mást csinálnak ! Giesswein Sándor : A kormány teszi ! Szabó József (budapesti) : ... nemcsak a szociáldemokrata-pártba tömörült polgároknak ; (Zaj.) hajlandók-e elismerni a polgárságnak, a társadalom minden rétegének, kivétel nélkül minden dolguző embernek jogait és hajlandók-e egyformán respektálni ezeket és hajlandók-e nekünk és mindenkinek egyformán ezeket a szabadságokat biztosítani? Frühwirth Mátyás: Kenyerüktől fosztják meg a munkásokat, de békét hirdetnek. (Zaj,) Szabó József (budapesti): Erős a gyanúm, hogy a szociáldemokrata-párt itt a róka szerepét játssza, annak a rókának a szerepét, aki félti a gazdasszonytól a tyúkok szabadságát és követeli, hogy a ketrecből bocsáttassanak szabadon, azért, hogy ő annál jobban garázdálkodhassak közöttük. Azt hiszem, hogy most csak azért hajlandók kibékülni ezzel a kormánynyal, — hogy igy mondjam — mert a kor> mán y békül; azért hajlandók valami egyezségre lépni ezzel a kormányzati rendszerrel, mert igy remélik a megerősödésüket és azt hiszik, hogy ugy mint 1918-ban a polgári pártok hátán
