Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

24' Â nemzetgyűlés 272. ülése 1921. évi december "hó 19-én, hétfői. keretében tegyük lehetővé, hogy egy nagy magyar nemzeti Stadion létesíttessék. Ide vonatkozólag tehát kérni fogom, hogy a törvényjavaslat 7, §-a után a következők iktattassanak be. Elnök : A képviselő urat vagyok bátor figyelmeztetni, hogy a házszabályok szerint a részletekhez módositó javaslatokat a részleteknél méltóztassék benyújtani, annál is inkább, mert ha azokat általánosságban méltóztatik benyújtani és lia a Ház a törvényjavaslatot általánosságban eredeti szövegében elfogadta, a módositó javaslatok elesnek. és azok a részleteknél mint leszavazott javaslatok, már nem szerepelhetnek. Ha a képviselő urnák a részletekhez módositó javaslata van, azt ugyan már az általános vita során jelezheti, de azt vagyok bátor proponálni, hogy magukat a módosításokat a részletes vita során méltóztassék benyújtani. Talán méltóztassék ezért módositó inditványát visszavonni. Karafiáth Jenő : Akkor azokat a részletes tárgyalás során fogom előterjeszteni. Azért tartottam szükségesnek idevonatkozó gondolataimat már most jelezni, mert ugy gondoltam, hogy a részletes vita ilyen irányban fog azután kifejlődhetni. Az előbb benyújtott ind

ítványt tehát visszavonom és fentartom magamnak a jogot, hogy azt a részletes tárgyalás során benyújthassam. Az igen tisztelt elnök ur figyelmeztetését köszönettel tudomásul véve, vagyok bátor már most megemlíteni, hogy a Magyar Nemzeti Stadion létesítése iránt indítványt fogok benyújtani. Most csak azt jegyzem meg, hogy szerintem feltétlenül szükséges, hogy a Magyar Nemzeti Stadionnak az alappillérei ebben a törvényjavaslatban lefektettessenek. Hangsúlyozni kívánom ezúttal még azt. hogy a magyar testnevelési ügyet nagy sérelem érte azáltal, hogy az 1Ç13 : XIII. tcikkben felállított Testnevelési Alap az indemnitási törvényben : az 1921 : II. tcikkben tiltakozáson ellenére megszűnt ettetett. Ennek következtében az az előbbi indítvány is, mely a Nemzeti Stadion létesítését célozza, nehéz helyzetbe került, minthogy a magyar testnevelésügy ezáltal nagy céltudatos megtakarításból eredő erőforrásoktól lett megfosztva. Erre vonatkozó és módosítást tartalmazó indítványomat is a részletes tárgyalás során fogom előterjeszteni, mert e sérelmet feltétlenül orvosolni kell ! Végül még azt akarom megjegyezni, hogy nagy örömmel hallottam, hogy Bodó János t. képviselőtársam legutóbb a magyar sporttársadalomnak azt a kívánságát is előterjesztette a nemzetgyűlésen, mely szerint a kultuszministerium kebelében egy önálló testnevelési osztály felállítását tartja szükségesnek. A magam részéről is nagyon kérem a kultuszkormányt, hogy ilyen irányban is intézkedni méltóztassék. Midőn az előttünk fekvő testnevelési törvényjavaslatot ismétlem, a legnagyobb örömmel, szivem legmélyéből üdvözlöm, azt a magam részéről általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, (Általános élénk helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra ki következik ? Kontra Aladár jegyző: Bodó János. Bodó János: T. Nemzetgyűlés! Nemzeti erősödésünk érdekében a legmesszebb menő, céltudatos faj politikát kell folytatnunk. A testnevelési törvényjavaslat, mely a nemzetgyűlés előtt fekszik, a magyar faj feljavítását célozza, örömmel üdvözlök minden olyan intézkedést, mely ezen szerencsétlen, pusztuló magyar faj feljavítását igyekszik a legkisebb mérvben is előmozditani, örömmel üdvözlöm a kultuszminister urat, és legnagyobb örömömnek adok kifejezést afelett, hogy a magyar testnevelés terén egy nagyjelentőségű lépéssel jutottunk előre azzal, hogy ez a törvényjavaslat a magyar múltban történettel alig rendelkező pangó testnevelést kötelező alapon intézményesen és országosan kifejleszteni törekszik. Míg a külföldi államoknak évszázadok óta céltudatosan kiépített, fajpolitikát előmozdító testnevelésük volt, amelyet rendszerében teljesen nemzetivé tudtak átalakítani s addig a magyar testnevelés, sajnos, csak kevés olyan mozzanatot tud felmutatni, mely egyrészt a tömegek test! nevelését célozná, másrészt a testnevelésben a magyar nemzeti jelleget kifejezésre juttatná. Ha a testnevelés jelenét szemléljük, sajnálattal látjuk, hogy ugy az iskolai, mint az iskolán kívüli ifjúsági testnevelés igen gyenge alapokon áll. Az elemi iskolákban abszolúte nincs testnevelés, a középiskolákban egy, illetve két óra van előírva, a kereskedelmi iskolákban eddig köte. lező sem volt és az egyetemen szintén nem volt testnevelés. Az iskolai ifjúság az összes ifjúságnak 10 %-át alkotja. Ha most már az iskolán kivüli ifjúságot tekintjük, amely az ifjúságnak 90 %-át, tehát a nagy tömegét alkotja, azt találjuk, hogy ezen a téren, sajnos, jóformán semmi sem történt. Már pedig nemzeti szempontból nem lehet közönyös az, hogy vájjon felkaroltassék-e az iskolán kivüli ifjúság ugy kulturális, mint testnevelési szempontból. Ezért nagy örömömre szolgál a törvényjavaslatnak az az intézkedése, mely a testi nevelést a 21 éves korig kötelezővé teszi és ily módon elérjük azt, hogy az iskolán : kivüli ifjúság nagy tömege is rendszeres testnevelésben fog részesülni. Ha figyelembe vesszük a külföldnek e téren tett intézkedéseit . . . Karafiáth Jenő: Megelőztek bennünket 1 Bodó János: ... mondhatom, a legidőszerűbb dolog, hogy a testnevelést végre mi is kötelezővé tegyük. Hiszen a külföldön, ugy Franciaországban, mint Németországban, de még Romániában is, ahol a lakosság 65 %-a analfabéta, már 1906-ban bizonyos mértékben kötelezővé tették a testnevelést. Ha figyelemmel vagyunk a falusi ifjúságra, az ifjúság nagy tömegére és annak lelki gondozására, magyar szempontból minden esetre szükséges volt az. hogy a testnevelést kötelezővé tegyük. Kötelezővé tegyük nemcsak nemzetvédelmi szempontból, hanem, ha közegészségügyi állapotaink szomorú statisztikáját tartjuk szem előtt, ' nagy nemzeti érdekünk, hogy ezt közegészségügyi