Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-280
292 A nemzetgyűlés 8Sà. jiUse 1921. évi december hő 31-én, szombaton. náltatn ék irodalommal foglalkozó állami - tiszt- ' viselők bárminő infesztálására, azon a címen, hogy ők irodalmi működésükben magasál lásu személyeknek kellemetlenek volnának. Azt kérdi továbbá a képviselő ur, hogy amennyiben tudja ezt a minister ur, hajlandó-e megszüntetni ezt az egészségtelen állapotot és hajlandó-e megvédeni az irodalom legfőbb szabadságát, a gondolatközlés szabadságát. Miután tudomásom szerint ilyen egészségtelen állapotok nincsenek, — ha volnának, nem volnék hajlandó megtűrni azokat •— azt válaszolom, hogy nincs módomban megszüntetni' ezeket. Biztosithatom azonban interpelláló t. képviselőtársamat, valamint a t. Nemzetgyűlést, hogy ha azt látom, hogy hivatalos hatalommal való visszaélés történik ilyen, vagy olyan irányban, amit fel sem tudok tételezni a kultuszmmisteriumnak egyetlen tényezőjéről sem, a legnagyobb eréllyel lépnék közbe az illető irodalommal foglalkozó egyén irói szabadságának megvédelmezése érdekében. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KiSS Menyhért: T. Nemzetgyűlés ! Én a vallásés közoktatásügyi minister ur válaszát köszönettel és megnyugvással veszem tudomásul. Csupán avval a mondattal toldom meg szavaimat, hogy Wei dinger ministen" tanácsos ur őméltőságánál is méltóztassék befolyását a mondott irányban érvényesíteni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a vallás- és közoktatásügyi minister urnák Kiss Menyhért képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen I) Határozatképen kimondom, hogy a válasz tudomásul vétetett. A népjóléti minister ur kivan szólni. Bernolák Nándor munkaügyi és népjóléti minister: T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos t. képviselőtársam interpellációt kívánt hozzám intézni az állami tisztviselők orvosi ellátása és gyógykezelése tárgyában. Végtelenül sajnálom, hogy egyéb kötelességeim miatt elkéstem az interpelláció előterjesztése idejéről és igy sem az interpelláció előterjesztése nem történt meg, sem arra választ nem adhattam. Miután pedig igen fontosnak tartom, hogy ebben a kérdésben az ország közvéleménye tájékozódjék, meg kívánom ragadni az alkalmat, hogy a nyugtalanságot, amely e kérdésben mutatkozik, eloszlassam, különösen azért, mert a gyógykezelés eddigi rendezése a mai nappal véget ért. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék megengedni, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur szándékolt kérdéseire a választ megadhassam. Elnök : A ministernek a házszabály értelmében mindig joga van nyilatkozni. Bernolák Nándor munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés ! Mint méltóztatnak tudni, az október elsején életbelépett indemnitási törvény szerint a tiszt-viselők gyógykezelésére az államkincstárból havi 12 millió korona íordittaiik, azonfelül felhatalmazást nyert a kormány, hogy a tisztviselők összes illetményeiből 2%-ot igénybe vehessen ugyanezen alap gyarapítására. Az itt nyert felhatalmazás alapján a kormány november havában ideiglenesen életbeléptette a betegsegélyző szervezetet, természetesen a törvényhozásnak tartva fenn a végleges és részletes szabályozás jogát. Ez az ideiglenes, átmeneti jellegű szabályozás, mint mondottam, a mai napig volt érvényben és azzal az eredménnyel járt, hogy mintegy 12.000 család jutott megállapodásra orvosokkal a házi gyógykezelés dolgában; ezenkívül ingyen kiszolgáltattuk a szükséges gyógyszereket, végül pedig gondoskodtunk a beteg tisztviselőknek kórházakban és szanatóriumokban való elhelyezéséről. Ami a legközelebbi rendezést illeti, itt az orvosi kezelés e tekintetében bizonyos nehézség állott elő. T. i.-az Országos Orvosszövetséggel november folyamán megállapodást létesítettünk, hogy a betegápolási alap átadja az Orvosszövetségnek azt az összeget, melyet orvosi kezelésre fordíthat és ennek ellenében a Szövetség kötelezi magát, hogy a tisztviselőknek ugy házi gyógykezelését, mint speciális kezelését elvégzi. A szóbanforgó összeg november közepétől máig két és fél millió korona ; a jövő évre negyven millió lett volna. A tegnapi napon kézhez vettem az Orvosszövetség értesítését, amellyel közli, hogy a jövőre nem újíthatja meg a szerződést, egyáltalában nem kíván ilyen kollektiv szerződést létesíteni, hanem azt proponálja, hogy tekintsünk el attól, hogy a segélyezés magára az orvosi kezelésre is kiterjedjen ; nyújtson a tisztviselői segélyzőalap több segélyt, de hagyja el az orvosi kezelést. A magam részéről nem tudtam belemenni ebbe az előterjesztésbe, mert betegség esetén a segitségnek egyik legfontosabb neme az orvosi kezelés, mely a mai viszonyok között olyan súlyos teherrel sújtja a fix fizetésből élő embert, hogy katasztrofális összeomlástól kell tartania, ha az államhatalom valamikép segítséget nem nyújt. Ennélfogva a holnapi naptól kezdődő hatállyal, addig, amíg a törvényhozás nem szabályozhatja a kérdést, de megállapítva már most, hogy nem március 31-én túl, a következő rendezést léptetjük életbe. Továbbra is érvényeseknek ismerjük el mindazokat a megállapodásokat, melyeket a tisztviselők és az orvosok egymásközt kötöttek, hacsak az egyik vagy másik szerződő fél január 15-ig fel nem mondja. A különbség csak az lesz, hogy január elsejétől kezdve nem az Orvosszövetség utján fogjuk fizetni az orvosok tiszteletdíját, hanem közvetlenül, még pedig akként, hogy egy tisztviselő után az orvos évi (500 korona, a családtagok után egyenként évi 200 korona tiszteletdíjat kap. Nehogy azonban túlságosan és a szükség esetén kívül is igénybe vegyék az orvosokat, a tisztviselő is köteles lesz minden orvosi látogatás után, ha az az orvos lakásán történt, 10 koronát, ha pedig a beteg lakásán történt, 20 koronát fizetni. Ez,
