Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-280

288 A nemzetgyűlés 280. ülése 1921. évi decemher hó 31-én, szombaton. tattá Kitzinger János Pált, aki a műegyetemi atlétikai klub elnöke, a m-" egyetemi ifjúság jelen­legi vezére, az arany vitézségi érem tulajdonosa, szóval : egy nem egészen egyszerű polgára ennek a hazának, hanem aki ugy békében, mint háború­ban nagy érdemeket szerzett arra, hogy az állam­polgári jogai respektáltassanak, A katonai tér­parancsnokság letartóztatta Hitzingert azon jog­cím alatt, hogy kormányzósértést követett el, hogy ellene egy Csécsi Nagy Pál nevű főhadnagy, nyomozótiszt, emiatt feljelentést tett. A feljelentés szerint vasárnap éjszaka a Váci-utcában haladva •— mint maga a feljelentés is mondja — ittas állapot­ban kormányzósértést követett el. Misem áll távoltabb tőlem, mint az, hogy a hazának olyan polgárát, aki kormányzósértést követ el, itt a nemzetgyűlés előtt megvédelmezzem. Aki kormányzósértést követ el, annak ezért helyt kell állania a bíróság előtt s a megtorló ítélet egé­szen bizonyosan nem fog elmaradni. Misem áll tőlem távolabb, mint az, hogy ennek az ítéletnek elébe vágjak. De tiltakoznom kell az ellen, hogy egy magyar állampolgárt, egy polgári egyént, a katonai parancsnokság parancsára még ma is le lehessen tartóztatni . . . Dinich Vidor : A jogrend országában ! Szilágyi Lajos : ... holott folyton-íolyvást azt állítja a t. kormánynak minden egyes tagja, . . . Andaházy Kasnya Béla: Hol van most a felháborodás ? Szilágyi Lajos : ... hogy ilyen esetek csak a múltban fordultak elő. A legutóbbi karácsonykor is előfordult ilyen eset s ez ellen, igenis, szót kell emelnem. Nyomban, amidőn tudomásomra jutott a jogtalan letartóztatás, érintkezésbe léptem tele­fonon a ministerelnökséggel s mivel a minister­elnök ur ezekben a nehéz, válságos napokban szórakozik . . . (Zaj és ellenmondások jobb felöl.) Lipták Pál : Kérdés ! Szilágyi Lajos : Bocsánatot kérek, ha ugy van, ahogyan a kormánypárti t. képviselő urak állitják, hogy az ország most az exlexbe való átmenetnél nevezetes fordulóponton van, akkor a minister­elnök urnák itt kellene lenni közöttünk. Ki tudja, hátha tehetne olyan nyilatkozatot az ő felelős helyéről, amely az ellenzéket meggyőzhetné arról, hogy a vita folytatása a hazának nem áll érdeké­ben. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Alig hisszük/ Már megpróbálta I) A ministerelnökségnél a pana­szomat tollba vették . . . Ereky Károly : Hol a ministerelnök ? Szilágyi LajOS : ... és közölték velem, hogy jelentést fognak tenni a helyettes ministerelnök urnák. Én ezzel nem elégedtem meg, hanem tele­fonon érintkezésbe léptem a budapesti katonai körlet parancsnokával, Sárkány Jenő altábornagy ur őnagyméltóságával és nála is óvást emeltem ez ellen a letartóztatás ellen. De különösen még egy kérelmet terjesztettem elő — ismét a tapasz­taltakon okulva — t. i. azt kértem, hogy ne verjék meg ezt a letartóztatott polgári egyént. (Mozgás.) Hogy ezt kérnem kellett, ez onnan ered, hogy legutóbb, amikor a budaörsi harcok voltak és a túlsó oldalról többen a kormánycsapatok fogsá­gába estek, akkor közöttük volt ez a Hitzinger Pál tartalékos hadnagy is, akit akkor a budaörsi Károly király-laktanyába vittek és ott közbakák­kal felpofoztattak. Dinich Vidor : Épületes dolog ! Szilágyi LajOS : Ez volt az a tiszt, akit a leg­utóbbi parlamenti beszédemben névleg nem emii­tettem meg, csak annyit mondtam, hogy arany vitézségi érmes hős tiszteket közemberekkel meg­pofoztattak. Mivel ez az eset épen a közelmúlt­ban előfordult, aggodalmaim voltak, hogy most, amikor megint kezébe került az itteni katonai hatóságoknak, talán megint ilyen módon fognak vele elbánni. Értesüléseim szerint ilyen bántal­mazásban most nem volt része. A József-utca 48. szám alatt levő katonai térparancsnokság egyik szobájába bezárták és fogva tartották, még pedig 26-án déltől kezdve 29-én délig teljesen jog­talanul. 29-én átkísérték a királyi ügyészséghez, valószínűleg már azon intervenciónál fogva, me­lyet a ministerelnök urnái és a katonai körlet­parancsnok urnái tettem, a királyi ügyészség azon­ban nem fogadta el Hitzinger Jánost ; visszautasí­totta azzal, hogy akták nem érkeztek róla, tehát nem veszi át, másrészt pedig nem lát okot fen­forogni a további fogvatartásra. Erre visszakísér­ték a katonai térparancsnokságra, onnan azonban elbocsátották a városba, mintegy kimenőt adtak neki, hogy estig kimehet, de este hét órakor jelent­kezzék, adja a szavát, hogy hét órára visszajön, addig majd az ügye tisztázódik. Ez idő alatt Hitzinger felkeresett engem, előadta letartóztatása történetét és ekkor határozottan tagadta azt a vádat, hogy kormányzósértést követett volna el. Elmondta azt is, hogy hét órára vissza kell mennie. Érdeklődtem azóta, hogy mi történt vele. Este hét órakor visszament a térparancsnokságra, ahol újból és —ismételten mondom —jogtalanul letartóztatták, aznap éjszaka ott tartották és teg­nap, vagyis 30-án reggel átadták a királyi ügyész­ségnek. Mindebből megállapítható, hogy 26-án déltől kezdve egészen 30-án reggelig nem került a polgári hatóság elé, a kormányzósértéssel vádolt Hitzinger János. Drozdy Győző : Gyönyörű jogrend ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Mi itt az ellenzéki oldalon általában minden egyes esetben tiltakoztunk az ellen, hogy polgári egyéneket ka­tonai bíráskodás alá vonjanak. Határozati javas­latot is terjesztettünk elő ennek megszüntetésére, és azt azzal indokoltuk, hogy mindaddig, míg bár­milyen címen polgári egyéneket katonai bírás­kodás alá vonhatnak, elő fog fordulni, hogy a katonaság ilyen vélt bűncselekmény alapján le­tartóztat polgári egyéneket. Sajnos, a többség minden egyes alkalommal leszavazta az ide vonat­kozó indítványokat s így most egy konkrét példá­val bizonyíthatjuk, hogy a- többség ilyen maga­tartásának mi a következménye. A kormány ami

Next

/
Thumbnails
Contents