Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

A~-nemzetgyűlés 272. ütése 1921. évi december-hó 19-én, hétfőn. \% rem tekat, hogy ebben az értelemben a 2. §-nál méltóztassék indítványt tenni. Legeza Pál : indítványomat akkor visszavonom. . ._.;••' Elnök : Az előadó- ur kíván szólni. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! Csak pár szóval leszek bátor reflektálni Ereky és Bródy t. képviselőtársaim felszólalására. Azt hiszem, hogy a lakásépítés problémáját bizonyos vonatkozásokban tévesen állítják be t. képviselőtársaim. Ha igaz az, amit Ereky és Bródy képviselőtársam mondott, hogy a lakásépítést maga a kormány, illetőleg az állam akadályozta meg kivételes intézkedéseivel . . . Ereky Károly : Persze hogy igaz ! Róbert Emil előadó : ... tényleg igaz is, ebből nem csupán az következik, hogy most már az állam építsen, hanem az is, hogy a kivételes intézkedések megszüntetésével olyan helyzetet teremtsünk, amely a magántőkét újra bevonja az építkezésekbe. Ëpen ezért a törvényjavaslatnak azok az intézkedései a legfontosabbak, amelyek egyrészt az uj építkezésekre vonatkozólag megszüntetik a kivételes intézkedések hatályát, másrészt pedig adókedvezményeket biztosítanak. Már most ha mi arra törekszünk, hogy a vállalkozás részére kedvező helyzetet teremtsünk, az államnak nagyobbarányu építési akciója ezt a törekvésünket bizonyos tekintetben károsan befolyásolhatja, mert ily módon a lakásépítés terén maga az állam áll be kor kurrensnek, épen azért, bár az államnak bizonyos mértékű támogatása a lakásépítő-akciónál pénzügyileg is helyénvaló és szükséges épen azoknak a körülményeknek következtében, hogy ő idézte elő az építőipar válságát a kivételes intézkedéseivel, mindazonáltal bizonyos határokon túl káros lehet magát a vállalkozási kedvet befolyásolni nagyobbszabásu állami építkezéssel. Ami pedig a termelés megindítását illeti, igaz ugyan, hogy a lakásépítés fellendítése is termelést jelent, de véleményem szerint épen az általános termelésnek megindítását fogja követni a lakásépítés megindulása. A dolog tehát fordítva van* Ne mondjuk, hogy azért építünk lakásokat, hogy a termelés meginduljon. Oda kell törekednünk, hogy először induljon meg a termelés, és akkor azután a lakásépítés problémája is közelebb jut a megoldáshoz. , Elnök: Következik a szavazás. Legeza Pál : Szót kérek ! Elnök : Milyen címen ? A 215. § d) pontja alapján ? Legeza Pál : A pénztigyminister ur nyilatkozata alapján az 1. §-hoz beadott módosításomat visszavonom. Elnök: A módosítás vissza vonatott,. Következik a szavazás. Minthogy a szakasz meg nem támadtatott, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen Íj Elfogadtatott. Következik a 2. §. \ Gerencsér István jegyző (olvassa a 2. %-t). Legeza Pál ! Legeza Pál : T. Nemzetgyűlés 1 A törvényjavaslat szerint a városok és községek kislakás^ építési terveit a jelen törvény szempontjából, tehát abból a szempontból, hogy az illető lakások alkalmasak-e a lakásszükségletnek állami támogatást igénylő kielégítésére és magára az állami támogatásra, az országos lakásépítési minister! biztosság bírálná meg. Ez a feladat kétségtelenül városrendezési, városfejlődési és építéstechnikai jellegű, annyival inkább, mert a törvény megkívánja a városoktól a területeknek és a közmüveknek, tehát a vízvezetéknek, csatornáknak és az utaknak szolgáltatását. Tekintettel arra, hogy a lakásépítési ministeri biztosság csak egy alkalmi, időleges teendőkre létesített szerve a kormánynak, amely közhatósági funkciók teljesítéseié tulaj donkép nincs hivatva, míg ezzel szemben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa közigazgatási jogrendszerünkbe az 1870 : X. t.-cikkel szervesen beiktatott szakhatóság, amely immár 50 év óta működik,— a magam részéről a szóbanforgó eljárás egyszerűsítése és egységesítése okából is azt javaslom, hogy a 2. §-ban körülirt vidéki hatósági teendőkkel szintén a Közmunkatanács bizassék meg. Ez a hatóság a múltban is igen sok és fontos országos jellegű feladatot telj esitett, kiváló eredménnyel. Annyival inkább kérem ezt, mert pl. a törvényjavaslat 8. §-a annak megállapítására, hogy a befektetett átalakítási költség fejében az adókedvezmény megadásának feltételei megvannak-e, fórum gyanánt Budapesten a Közmunkatanácsot, mig egyebütt az országos lakásépítési ministeri biztosságot jelöli meg, amely utóbbi azonban csak az államépitészeti hivatal javaslata alapján határozna. Az általam javasolt módosítással biztosítva lenne az egyöntetű, egységes eljárás egy fórum kezében, ami által kiküszöbölnők azt a nehézkességet is, hogy a vidéken két szervnek kellene a kérdéssel foglalkoznia. Az egyik közvetlenül a tény- és adatmegállapitást végezné, de csak javaslatot tehetne, a másik azt elbírálná és döntene. Végintézkedés végett tehát mégis kénytelen Jenné ide Budapestre feljönni, és ha helyi vizsgálat szüksége merülne fel, esetleg két kiszállást kellene tenni. Ilyen komplikált elárásra igazán nincs szükség. Kérem javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs felírva, Kérdem a t. Házat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nem !) Ha nem, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kíván.szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés 1 Az országos lakásügyi ministeri biztosságról lévén szó abban az indítványban, amelyet igen t. barátom, Legeza Pál nemzetgyűlési képviselő előterjesztett, tessék megengedni, hogy az indítványhoz hozzászóljak. ; " Az országos lakásépítési ministen biatösság a kereskedelemügyi mimsteriurn kebelében 1918-