Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

A nemzetgyűlés 276. ülése 1921. évi december hó 23-án, pénteken. 149 Balla Aladár: És miután segitik egymást a jó rokonok, egészen bizonyos, bogy a japán testvérek nem foglalkoznak már többé a Cser, des Óceán problémájával, hanem csak a magyar kérdéssel. Miért bíbelődjürk tehát akkor az ellen­séges országokkal, amelyek itt a déli, északi, nyu­gati és keleti végeken feküsznek ? Rassay Károly : Végeken ! Jó szó. (Zaj.) Balla Aladár: Bajunk nem törtérhetik, hiszen turániak vagyunk. De mondtam, hegy bár mulatságos kép ez, azért elég szomorú. Ezzel el­hitetni a magyar néppel, a magyar nemzettel, hogy patópáloskodhatui k, hogy nincs szükségünk kutatni egy utat és módot, hogy ebből a beke­rített helyzetből kimeneküljünk, ez nem reális politika. Rassay Károly : Csak uj rokont kell kutatni. Kerekes Mihály: Hol vannak a turániak ? (Zaj.) Balla Aladár: Vájjon reális politika-e az, amikor — amint most megállapítottam — ezek a ravasz köryvelők a mérleget a mi javunkra a körülöttünk kialakult országokban tapasztalható izgalmakkal és lázadásokkal és turári fajrokon ­ságurkkal akarják meghamisítani ? Vájjon reális politika-e az, hogy a mostani kormány jórak látta Lajos volt bajor Idrály elhalálozásakor fiához, Ruprechthez, egy olyan részvéttáviratot intézri a kormányzó ur őfőméltósága nevében, amely szerint »An seine Majestät Kuprccht, Kör ig von Bayerr « szól a sürgöny, vagyis Rupert bajor király őfelségének. HuSZár Károly: Ott szeretik a királyt. Balla Aladár: Enrek a kiváló nagy diplo­máciai akciónak egyéb következménye nem volt, mint az, hegy az utolsó, velürk talán még némi jó vonatkozásban álló és velür k szimpatizáló nagy rémet bircdalcm budapesti követe megjelent a Szert Grvörgy-téren vagy a Disz-téren . . . Huszár Károly : A Disz-téren Î Balla Aladár : . . . azt hiszem,^ hogy ott van — angol szokás szerint ugyanis a tér és utca után nevezik el a hivatalokat — megjelent ott és tilta­kozását fejezte ki a német birodalmi uj alkotmány negligálása és meghamisítása ellen. Mert innét Budapestről alig lehet királyokat kinevezni. (De­rültség.) Ennek az a következménye volt, hogy kellemetlenséget csináltak a kormányzó ur őfő­méltóságának egyrészt, de másrészt még disszo­náns érzést vegyitettek két barátságban élő nem­zet közé. Rassay Károly: Ruprecht még sem lett ki­rály. Lingauer Albin : Legitimisták Bajorországban. Giesswein Sándor : Azok talán turániak. (Zaj.) Balla Aladár : Talán méltóztatnak emlékezni, hogy néhány héttel ezelőtt megjelent a kormányzó ur őfőmélt óságánál monsieur Dculcet, aki megbízó­levelének hivatalçs nosztrifikálása alkalmával tar­tott beszédében azt mondotta, hogy : örömömnek adok kifejezést, hogy én vagyok az első, aki a füg­getlenné vált Magyarország fővárosában Francia­országot képviselem. (Zaj a baloldalon.) Utalt arra is, hogy micsoda kapcsolat, milyen barátságos, rokonszenves viszony állott fenn a két nemzet között már régóta, (Gr. Teleki Pál a terembe lép ; felkiáltások : Itt a koronatanú !) amikor lelkesedés­sel és elragadtatással szemlélte az a francia nem­zet a szabadságszerető magyar nép függetlenségi harcát és nagyrabecsüléssel fordult Kossuth Lajos országa felé. Weiss Konrád : Tizenhárom vármegyével ! Balla Aladár : Miután azt hiszem, hogy a francia követ ezen elismerő, igazán szép szavaiért mindannyian hálával tartozunk neki, azt gondo­lom, hogy a hála oda is terjedhetne, hogy felvilá­gosithatnók a francia követet arról, hogy nagyon helytelen adresszre címezte ezt az ő nagyon szép beszédét. Mert Magyarországon most nincs meg a szabadság uralma, (ügy van! a baloldalon. Ellen­mondások jobbfelöl.) Azok, akik most Magyar­országot képviselik, egész életükön keresztül Habs­burg-szellemben kivánták kormányozni ezt az országot. Giesswein Sándor : Most is azt akarják. Balla Aladár : Ezeknek sorából kerültek ki és kerülnek ki most is a Habsburgok legerősebb táma­szai, és most is ebben a szellemben kivánják az országot kormányozni. Ez a szellem állja útját annak, hogy itt megteremtsük a szabad és független Magyarországot, Kossuth Lajos Magyarországát. (TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) Én tehát csak jóindu­latú tévedésnek minősitem monsieur Doulcé kijelen­téseit, amikor itt Magyarország reprezentánsaihoz ugy beszélt, mintha ők Kossuth Lajos országát kép­viselnék. (Zaj.) Méltóztatnak emlékezni, hogy Briand a wa­shingtoni konferencián kijelentette, hogy a világ teljes békéjét csakis a német demokráciának ura­lomrajutásával lehet biztositani. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! báljelöl.) Elmondta, hegy a demokratikus Németországgal szemben áll egy másik Németország, mely a porosz politikai stilus rajongója, s amely a kasztok uralmát reprezentálja. (TJgy van ! a baloldalon.) Ha az előbbi Németország marad uralmon és erősödik meg, akkor lehet arról szó, hogy valamennyi egymással harcban állott nemzet között a kivánt kibékülés, megértés létre­jöjjön, sőt a békekötéssel számtalan esetben tör­tént igazságtalanság reparálható legyen ; holott ha a másik — az utóbbi — Németország kerül ujbói felül, akkor ismét a nemzetek véres harca fog elkö­vetkezni. T. Nemzetgyűlés ! Ilyen két Magyarország áll szemben egymással. Az egyik, amely most is még kardcsörtetéssel vádit ja a szomszéd államokat. Habsburg szellemben kivan itt kormányozni és erő­szakolni kivan ja itt ennek az uralomnak módszerét. Rupert Rezső : És elköltött rá 20—30 mil­liárdot ! Balla Aladár: Ez az a Magyarország, amely­nek élén egy maroknyi csoport áll és amelynek a reakció szigetét a demokrácia nagy óceánjában

Next

/
Thumbnails
Contents