Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-275
A nemzetgyűlés 275. ülése 1921, é» Sándor Pál : En még egynéhány dologra ki akartam terjeszkedni, de az elnök ur kívánságát honorálni óhajtom. (Felkiáltások a középen : Elég volt I — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Sok is volt!) Sajnálom, hogy az egész materiámat nem hozhatom ide. Meg akarom említeni azt, hogy az önök újságja, az Uj Nemzedék, egy cikket hozott. BartOS János : Nem a mi újságunk, ez tévedés! Meskó Zoltán : Kinek az újságja ? Sándor Páf : Ez a cikk a következő felírással jelent meg : »Három milliárd a magyar szénbányák évi nyeresége.« Konstatálni akarom, hogy Ereky Károly t. képviselőtársam beszédéből is nagyon szívesen olvastam volna fel, azonban ezt elhagyom és csak az ő egyik cikkének egy részletét olvasom fel. Azt m.ondja (olvassa) : »Az összes szénbányák a Hitelbank téglagyárából veszik a téglát és Budapestről szállítják Miskolc vidékére, sőt az ország legtávolabbi részeire, holott csupán a szállítási költségeken — vásárolhatnának ott a helyszínén téglát. (Egy hang jobhfelől : De nincs !) Az akkori kormány azonban elmulasztotta a gondoskodást arról, hogy ezt a kérdést tisztázza és így a szénbányavállalatok igazgatói saját rokonaiknál és saját testvérvállalataiknál rendelik meg az építkezéseket, nem törődve azzal, hogy mennyibe kerül a szállítás és a nyersanyag beszerzése, mert hiszen a fontos csak az, hogy az árvizsgáló bizottság előtt ott feküdjenek a kiadásokat igazoló számlák. Ilyen gazdálkodás mellett azután természetes, hogy az építkezés és az invesztálás rendkívül drága.« Meskó Zoltán : Ki mondta ezt ? Sándor Pál : Ereky Károly ! Meskó Zoltán : Lipták Pál azt mondja, hogy nincsen ! Sándor Pál : Még egy dologra vagyok bátor rátérni, arra, hogy a salgótarjáni bánya biztosította részvényeseinek, hogy évek során át minden évben 65 korona osztalékot fog fizetni ; hogy ez az osztalék előre van neki biztosítva. Ha kiszámítom a 150 és 180 közötti különbséget, kiszámítom, hogy a tatainak is kell 10 koronát nyerni, —• akkor a salgótarjáni 70 koronát nyer. Ha csak 8 milliót veszek fel abból a 15 millióból, amiben ő kiegyezik, akkor ez egy olyan óriási összegnek felel meg, amit majdnem ki sem mondhatok. Ez 560 millió korona nyereséget tenne ki. Miután a salgótarjáni kétizben ingyen részvényeket bocsátott ki, ezeket is kamatoztathatja busásan. Ennélfogva én nem látom annak az indokát, hogy ez a szegény magyar állam ilyenbe belemenjen és ezeknek a gazdag társulatoknak rendelkezésére álljon. Én, aki a kapitalistákat mindig támogattam, aki Önök előtt ugy állok, mint a kapitalizmus egyik képviselője, — ezt a kapitalizmus túlhajtásának tartom. Ha ez a kapitalizmus az egyik oldalon a minister támogatásával a keresztény erkölcsöt ugy akarja megvalósítani, amint a szénnél megtette, akkor én, aki NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ 1920.—1921. — XIV. KÖTET, i december hó 22-én, csütörtökön. 121 nem vagyok a keresztény táborban, hanem a zsidó erkölcsök alapján, azt mondom, hogy a társadalomnak ezt a kiuzsorázását semmi körülmények között sem szabad megengedni. Mert amíg az egyik oldalon az ipar, kereskedelem, az ország fellendülése károsodik, a másik oldalon a legszegényebb osztály és a középosztály zsebéből veszi ki egyszerűen a pénzt azért, hogy a kapitalisztikus túltengéseket melengesse. En követelem szintén a keresztény erkölcsöt és annak szolgálatában állónak tekintem magamat. (Mozgás half elől.) Egyre kérem a nemzetgyűlést, ne akarjanak engem ebben a keresztény erkölcsöt szolgáló felszólalásomban, akaratomban és törekvéseimben meggátolni ! Ezek után vagyok bátor három indítványomat ezennel benyújtani. Az első indítványom a következőkép szól (olvassa) : »Küldessék ki parlamenti bizottság, amely utasittatik a belföldön kitermelt szén árának megállapításánál alapul szolgáló termelési költségek felülvizsgálására, a bányavállalatoknak beruházási munkálatok fedezésére engedélyezett ártöbblet hovaforditásának és felhasználásának ellenőrzésére, valamint az országos szén-kormánybiztosság elszámolásának és az. általa eszközölt kiutalásoknak visszamenőleg való megvizsgálására.« A másodikinditványom a következő (olvassa) : »Küldessék ki parlamenti bizottság, mely utasittatik a felső-sziléziai bányákból importált és a kormány, illetve az Országos Szén-kormánybiztosság megbízásából a Magyar Mezőgazdák szövetkezete által szétosztásra kerülő porosz szén árának megállapításául szolgáló árkalkuláció felülvizsgálására, elsősorban annak a megállapítására, hogy a porosz szén beszerzésének mai központosított rendszere nem eredményez-e olyan felesleges költségeket, amelyek a közfogyasztás rovására a szén árát indokolatlanul és lényegesen megdrágítják. Tétessék a kiküldendő bizottság feladatává különösképen annak a megvizsgálása, hogy az ország részére biztosított poroszszénmennyiség behozatala — amennyiben az legális szénimportőrök utján történne •— mennyivel olcsóbban volna a fogyasztáshoz eljuttatható. A pontos tényállás kiderítése végett hatalmaztassék fel a bizottság eskü alatt történendő meghallgatások eszközlésére, valamint a sziléziai szénbehozatallal kapcsolatosan az összes vonatkozó szerződések, megállapodások, elszámolások, ügyiratok és üzleti könyvek átvizsgálására.« A harmadik indítványom, a következőkép szól : »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy a szénbizottság február végén megszüntettetik«. Amennyiben a t. Nemzetgyűlés ezt az indítványt elfogadja, ez már most közhírré volna teendő. Az indemnitásról szóló törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kíván szólni. Hegyeshal my Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Nem ministeri minőségben 16
