Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

4 A nemzetgyűlés 272. ülése 1921 mas lesz arra, hogy az állam túlságos pénzügyi megterheltetéae nélkül a lakásépítés problémája végre dűlőre jusson. Az államnak ez a támogatása a javaslat szerint három irányban nyilvánul meg, még pedig min­denekelőtt oly városi kislakások céljára, melyek építkezéséhez szükséges területet és közműveket rendelkezésre bocsátanak, és amelyeknek terveit az állami lakásépítési ministeri biztosság jóvá­hagyja, az állami hozzájárulás engedélyeztetik, mely után a város 25 éven át éven kint 2'5 % meg­térítést köteles fizetni. Ezek a lakások a város tulajdonába jutnak, amelyek felett szabadon ren­delkezik. A második intézkedése a törvényjavaslatnak a.rendkívüli adókedvezmény, amely 30, 20, illető­leg 15 évre terjed ki, amely a községi pótadóra is kiterjed s amelyet olyan épületek után engedélyez a törvényjavaslat, amelyek a jelen törvényjavaslat életbelépte után, legkésőbb azonban 1924 január hó előtt helyeztetnek teljesen lakható állapotba. Végül felhatalmazza ez a törvényjavaslat a pénzügyi kormányt, hogy az állami hozzájárulással épülő városi kislakások építésével felmerülő és a város által fedezendő költségek viselésére óvadék­képességgel is felruházott kötvényeket bocsásson ki, vagy ilyen kötvények kibocsátásával szindi­kátust bizzon meg. Ezekkel az intézkedésekkel előreláthatólag elhárítottuk azokat az akadályokat, illetőleg azok­nak jelentősebb részét, amelyek a magái-építkezést megbénították, s abban a reményben, hogy ily­módon sikerük)i íog olyan helyzetet teremteni, amely előkésziti a tulajdonos szabad rendelkezését korlátozó intézkedések mielőbbi általános meg­szüntetését, tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadn i. (Helyeslés.) ElnÖk : Van valaki szólásra felírva ?, Kontra Aladár Jegyző : Bródy Ernő ! Brody Ernő ; Tisztelt Nemzetgyűlés ! A háború és a forradalmak után be kell látnunk, hogy a leg­fontosabbak a szociális és a gazdasági kérdések. Karafiáth Jenő: Látjuk az érdeklődésből. Bródy Ernő : Ezek között is elsőrendű fontos­ságúvá és döntő súlyúvá emelkedtek a problémák sorában a munkáskérdés, a középosztálynak, a közhivatalnokoknak a kérdése, a földreform ügye és a lakáskérdés. Ezek a szociális és gazdasági vo­natkozású kérdések kellene hogy lefoglalják a törvényhozás munkáját, idejét és a törvényhozási intézkedések tárgyát. Karafiáth Jenő: Ez igy van ! Bródy Ernő : Mert bocsánatot kérek, nem dug­hatjuk homokba a fejünket, az élet int, az élet itt van előttünk, napról-napra ' jelentkeznek ezek a problémák, s ha előbb kezdettük volna meg ezek­nek megoldását, akkor nem nőttek volna ki ilyen katasztrofális jelentőségűvé. >, Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy szerény-, te lenség nélkül mondjam azt, hogy én- pl. a közhiva­talnoki és a lak^skérdésben már évekkel ezelőtt . évi december hé 19-én, hétfon. folyton figyelmeztettem a törvényhozást és az ille­tékes köröket, hogy tegyenek valamit, mert ha nem fog történni ebben a tárgyban komoly intéz­kedés, ez a kérdés katasztrofális jellegűvé fog emel­kedni. Nem szeretek magamról beszélni, de az ügyhöz hozzátartozik az, hogy én már 1917 április havában felolvasást is tartottam mint jogász a Magyar Mérnök- és Ëpitészegyletben s kértem, hogy minden erőt és i igyekezetet a lakáskérdés mególdáuára fordítsanak, mert ha ez nem fog tör­ténni, akkor meg fognak ismétlődni a francia és német háború utáni berlini események, amikor torlaszharc dúlt JBerliiiJben a lakáskérdés miatt. S mi történt ezek után ? Ezek után folyt a lakás­rendeletekkel való végnélküli kormányzás, pedig lakásrendelettel, lakáshivatallal, bürokráciával ezt a kérdést megoldani, elintézni nem lehet, (ügy van 1 half elöl.) Az igen tisztelt igazságügymin ister ur a múlt­kor beszélt itt Montesquieu tanárról, amely a hátaknak megoszlásáról szól, hogy t. i. a törvény­hozó, végrehajtó és biróí hatalmat széjjel kell választani s a hatalmi tényezőknek ez a széjjel-. választása lehet csak alapja a kormányzatnak. Igaz, hogy ez a tan kellett volna hogy átmenjen az életbe. S mi történt pl. a lakáskérdés terén % Egyáltalában annak kellene történnie, hogy a közigazgatás emelkedjék birói színvonalra. Mióta a közigazgatás a bíróságtól elválasztatott törvény alapján, a tendenciának annak kellene lennie, mert, dacára ezen elválasztásnak, a közigazgatás­ban igen sok birói funkció maradt meg s ezért arra kellett volna törekedni, hogy a közigazgatást emeljük fel a birói színvonalra. Ehelyett pedig az történt, hogy a bíróságot használjuk közigaz­gatási feladatokra, vagyis az emelkedés helyett megyünk egy sülyedés, leszállítás felé, amennyi­ben a bíróságot nem a birói függetlenség attri­bútumaival ellátott funkcióra, hanem közigazga­tási feladatokra állítjuk be. A lakáskérdésben is a lakáshivatal maga tehetetlen intézmény, mert a semmit nem lehet jól eligazítani, elosztani. Mi történt ezen kérdések megvitatása során ? Nyilvánvaló lett, hogy a legfontosabb kérdés­a lakás-rekvirálás kérdése. Az is nagyon érdekes, hogy a rekvirálás tulajdon képen egy háborús alkotás és rekvizitum, s ennek dacára a lakás­kérdésben a háború megszűnte után kezdődött el .a rekvirálás, tehát háborús rekvizitummal dolgozunk a békeállapotok idejében. S mikor a lakásfelmondás és a lakbérkérdésében a bíróság jár el, akkor épen a leglényegesebb kérdésben, a rekvirálás kérdésében jár el a biróság mint köz­igazgatási tényező, végső fokon teljesen titkosan ; s akkor, amikor a legszentebb családi otthonról, a magántulajdonnak maximumáról van szó, akkor kizárjuk a bíróságot, holott csakis, akkor volna értelme a biróság eljárásának és döntésének. Mondom, ezt a kérdést lakáshivatallal, lakás­rendelettel és bürokráciával elintézni nem lehet. Nagy baj ennél a. kérdésnél,..hogy tulajdonképen ' nincs gazdája. Most. is beadja ezt a-javaslatot

Next

/
Thumbnails
Contents