Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. van! a szélsőbaloldalon.) elvétettek pedig azáltal, hogy a kiviteli engedélyt kérőket arra kényszeritefcték, hogy olyan, összeget juttassanak a kezükbe, melyet egy megfelelő technikai berendezéssel biztosítani lehetett volna az állam részére. Ebben a tekintetben nem érthetek egyet a ministerelnök úrral sem, aki a pártközi konferencián — a nyilvánosság előtt is megjelent ez a nyilatkozata —• odanyilatkozott, hogy bizonyos jövedelmek bizonyos társadalmi, kulturális, hazafias célokat szolgáló egyesületeknek céljaira szolgáltak. Ez, t. Nemzetgyűlés, pénzügyi anarchiához vezet. Lehetséges-e az, hogy egyes minister, vagy a ministerelnök, vagy akár a ministertanács maga is eldöntse azt, hogy bizonyos cégek, vagy vállalatok, vagy egyesületek kedvezményben részesüljenek és az igy elnyert hasznot bizonyos kulturális, vagy hazafias célokra juttassák ? Lehetetlen, t. Nemzetgyűlés, mert aki a kormány háta mögött ül, az köteles iránta bizalommal lenni és köteles elhinni, hogy itt minden fillérre vigyáznak és tényleg arra a célra fordittatik, amit a kormány megjelölt, én azonban, aki az ellenzék padján ülök, nem vagyok köteles bizalommal lenni, nem vagyok köteles ezt elhinni és jogom van feltenni azt is, hogy itt egyes összegek, ilyen illegitim j övedelmek, olyan célokra használtattak fel, amelyeket esetleg politikai céloknak nevezhetek meg. Drozdy Győző : Magánjótékonycélra ! Rassay Károly : Ezért bátor leszek megkérdezni a kormánytól, hajlandó-e haladéktalanul intézkedni aziránt, hogy bármilyen hasznot hajtó állami jogositvány a jövőben csak árlejtés utján adományoztassék és hasznosittassék. Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem pedig az, nem érzi-e a kormány, hogy az eddig megjelent nyilatkozatok, az eddig megjelent adatok után meg kell nyugtatni a közvéleményt a tekintetben, hogy itt minden közbenjárás felderittetik és az illetők, ha kell a büntetőbíróság elé vagy ha oda nem lehet, mert nem anyagi előnyökért jártak közbe, a közvélemény Ítélőszéke elé állittatnak. Lehetetlen ebben a tekintetben nem hivatkoznom a legutóbbi napon megjelent két nyilatkozatra. Két képviselő, akinek mentelmi jogát felfüggesztette a Nemzetgyűlés, nyilatkozatot adott le. Az egyik, Zákány Gyula azt mondta, hogy (olvassa) : »En igen jó adatforrás leszek. Sok mindenről tudok és én kérlelhetetlenül feltárom az összeférhetlenségi listát. Hozzám sok-sok ember jár és sajnos sok kloaka-exisztenciával kerültem össze, kiknek szándékaiba nem láthattam bele.« És ugyanebben az újságban nyilatkozik Zeőke Antal képviselő, aki azt mondja (olvassa) : »Szombaton beszélni fogok. Nem hallgatok el semmit. Most már nincs miért.« Ugyanekkor itt van, t. Nemzetgyűlés, Zákány Gyula képviselőnek egy másik nyilatkozata, amelyben azt mondja (olvassa) : »Kijelentem, hogyha még a mai nap folyamán megnyugtató magyarázatot nem kapok«, — nem értem, nem tudom, hogy miért kivan a képviselő úr megnyugtató magyarázatot, kitől kivánja évi szept. hó 24-an. szombaton. 79 azt a megnyugtató magyarázatot, talán az igazságügyminister úrhoz fordult és talán ő tudna felvilágositást adni, ismétlem, nem tudom, hogy kitől kéri ezt a nyilatkozatot, de igy folytatja — »ha még a mai nap folyamán megnyugtató magyarázatot nem kapok, amit nekem megígértek, akkor olyan világraszóló skandalumot csinálok, hogy abba a kegyelmes urak nyaka is beletörik.« T. Nemzetgyűlés ! Az egyetlen becsületes álláspont az, hogy ezek a képviselő urak ne fenyegetőzzenek, hanem hozzák nyilvánosságra . . . Taszler Béla : Ugy van ! Tessék nyilvánosságra hozni ! (Helyeslés.) Rassay Károly : . . . hozzák nyilvánosságra mindazokat az adatokat, amelyeknek birtokában vannak. En azonban akkor, amikor a Nemzetgyűlés tekintélyét, a Nemzetgyűlés tagjainak egyéni tisztességét akarom megvédeni, nem, elégedhetem meg azzal, hogy megvárom, vájjon e képviselő urak ennek a morális kötelességüknek megfelelnek-e vagy sem, hanem fel kell tennem a kérdést a kormányhoz, hajlandó-e a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy mivel a Nemzetgyűlés most újra hosszabb időre elnapolja magát, nem parlamenti, hanem pártközi bizottság vizsgálja meg a kiviteli engedélyeknek ügyét és pedig visszamenőlég a közélelmezési ministeriumra, visszamenőleg a pénzügyministeriumra, mert ott is adtak kiviteli engedélyeket és a pártközi bizottság a Nemzetgyűlésnek jelentést tegyen. Azt hiszem, ehhez a kormánynak is a saját reputációja érdekében, minthogy az *ő tagjai ellen is hangzottak el vádak, hozzá kell járulnia. Csak majd akkor, ha az a lista meg fog jelenni a nyilvánosság előtt, —mert megengedem, hogy lehetett közbenjárás, amely az összeférhetlenségi törvény szakaszait súrolta, amely nemes intencióból, becsületes szándékból, önzetlenül történt, de ennek megitélése egyedül csak a nyilvánosság, a közvélemény előtt lehetséges — ha majd a lista meg fog jelenni és abból meglátjuk, hogy melyik képviselő kinek érdekében és milyen ügyben járt közbe, akkor ugy mi, mint a nagy nyilvánosság, a közvélemény meg tudja alkotni a maga véleményét. De meg vagyok győződve arról is, — sajnos, hogy meg kell győződve lennem róla —- hogy ezeknek az engedélyeknek ilyen szigorú és pártatlan pártközi megvizsgálása olyan adatokat is fog még produkálni, amelyek nemcsak a közvélemény Ítélőszéke előtt szerepelhetnek, hanem majd a büntetőbiróság előtt is. T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel csupán röviden előterjesztem, a következő interpellációt a ministerelnök úrhoz és a földmivelésügyi minister úrhoz (olvassa) : »1. Hajlandó-e a kormány haladéktalanul intézkedni aziránt, hogy bármilyen hasznot hajtó állami jogositvány a jövőben csak árlejtés utján hasznosittassék ? 2. Hajlandó-e a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy a földmivelésügyi, pénzügyi és volt közélelmezésügyi ministeriumban kiadott kiviteli engedélyeknél történt közbenjárások megvizsgá-