Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. Szilágyi Lajos: En akkor azt mondottam, hogy ez helytelen ; valósággal elrontottuk a Tiszán* túl lakosságát, úgyhogy a Tiszántúl lakosságának egész érzésvilága ma is teljesen más, mint a Dunántúl érzésvilága, tisztán azért, mert a Dunántúl egy felvilágesitó, keresztény és nemzeti irányban lefolytatott propaganda eredménnyel vitetett keresztül, mig a Tiszántúl a választásokat nyomban végrehajtották. Akkor a ministerelnök ur interpellációmra megnyugtató felvilágosítást adott és abból a válaszból mindannyian azt következtettük, hogy körülbelül decemberre lesz kiirva a választás. Ennek reményében vettük tudomásul a ministerelnök ur válaszát. így tehát most, midőn meglepetésszerűen terjesztetik elő a belúgyminister ur átirata, nem tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a választások már október 30-ára kiírassanak. (TJgy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogy rendelet van-e vagy nincs, hogy a rendelet mikép szól, az előttem közömbös. Itt sokkal nagyobb érdekekről van szó. Itt arról van szó, hogy olyan területen, ahol ezideig csak a Bécsi Magyar Újságot olvasták, (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a hol a magyarországi állapotokról csak a Bécsi Magyar Újságból nyertek felvilágosítást s ahová azóta, mióta felszabadult ez a terület, csak a kormánynak kedves lapokat engedik oda be . . . (ügy van ! ügy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő : Ez a jogegyenlőség ? (Nagy zaj.) Drozdy Győző; A Szózattal akarnak választatni ! Bárczy István : A T. osztály már működik. (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos:... ilyen körülmények között a nemzet szabad akarata szabadon ki nem alakulhat, (ügy van ! ügy van ! a bál- és a szélsőhaloldalon.) Gyülekezési szabadság, sajtószabadság nélkül választani nem lehet, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem is érdekünk, hogy a Nemzetgyűlés olyan elemekkel szaporodjék, akik ilyen választás utján jutnak be a magyar Nemzetgyűlésbe, (ügy van! ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Mi tehát a kormánnyal szemben változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy a felszabadult területeken a választásokat még jó ideig ne méltóztassék kiírni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) ElnÖk : A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Annak idején tényleg azt a választ adtam a t. képviselő urnák, hogy a választásokat túlkorán nem fogjuk kiirni. De, bocsánatot kéTek, október 30-ika nem túlkorai terminus, amikor a kiürités óta már egy hónapnál hosszabb idő telt el. Másfelől a Mürités rendjén meggyőződtünk arról, hogy ott a nép hangulata teljesen csendes, teljesen nyugodt. (Nagy zaj half elől.) Bárczy István: A Sipka-szorosban minden csendes. évi szept. hó 24-én, szombaton. 61 Gr. Bethlen István ministerelnök: Ott az emberek a haza iránti hűségüket megtartották, a kiürités oly szépen bonyolódott le, mint várni lehetett. Rassay Károly: A T. tisztek szépen dolgoznak ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ennek folytán nem látom be, hogy a választások kiírását miért kellene hosszabb ideig halasztani. En csak attól félnék, ha a választások nagyon hosszú terminusra halasztanók, hogy feleslegesen tennők ki a közönséget olyan választási izgalomnak és olyan választási küzdelemnek, amelynek a közönséget hosszabb ideig kitenni teljesen fölösleges \olna

. (Helyeslés a jobbóldalon és a középen.) Rassay Károly: Félreértett sza\aim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök : Rassay képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Amikor a belügymmister ur beszélt, bátor voltam utalni arra, hogy nincs olyan rendelet, amely kötelezőleg előírná a kitűzéstől számított 30 nap alatti választást. Az igen t. belügyminister ur velem szemben azt állította, hogy igenis van ilyen rendelet és felolvasta, azt hiszem, a nála levő rendelet vonatkozó részét. Csak egyben van tévedésben a minister ur, hogy a választás-elrendelés fogalmát összetéveszti a kitűzés fogalmával. A Nemzetgyűlés elrendeli a választásokat ugy, amint az 5984/1919. M. E. számú ministerelnöki Tendelet, amely a választások elrendelésére vonatkozik, előírja. Ettől független kérdés azután a választások kitűzése. Az a kérdés, hogy ezekben az esetekben van-e olyan rendelkezés, amely a választások kitűzésére nézve ir elő határidőt. Ilyen rendelkezés a választási rendeletekben nincs. Ellenben igenis van arra nézve, ha időközben megszűnik valamelyik képviselő mandátuma. Ezt figyelmébe ajánlom a t. belügyminister urnák. Tudniillik a további választási rendeletekben van egy ilyen rendelkezés, mely arról az esetről szól, hogy ha valamelyik nemzetgyűlési tag megbízása a nemzetgyűlés tartama alatt bármily okból megszűnik. Erre az esetre van olyan rendelkezés, hogy ilyenkor a Ház határozatától számított legkevesebb 20, de legfeljebb 30 nap alatt kell a választásokat kürni. A jelen esetre azonban semmiféle rendelkezés nincs, nem is lehetett, mert hiszen a dolog ugy áll, hogy a választás határideje mindig attól függött, mennyi idő alatt lehet a választásokat előkészíteni, a névjegyzékeket összeállitam. Ilyen körülmények között az igen t. belügyminister urnák egyáltalában nincsen abban igazi, hogy a választás határidejére a kitűzéstől számítva önkényesen 30 napi határidőt vesz fel. Akkor volna a belügyminister urnák igaza, ha azt tudná nekünk bebizonyítani, hogy olyan rendelkezés van, hogy a Ház határozatától számított bizonyos idő alatt köteles kitűzni a választást. Minthogy pedig ilyen rendelkezés nincs . .. Egy hang (a közéfen): Ha jónak látja!