Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. évi szept. hó 24-én, szombaton. 57 tetőtörvénykönyv 470. §-ába ütköző megvesztegetés vétségének nyomatékos gyanúja terheli. T. Nemzetgyűlés Î Miután a megkeresés illetékes hatóságtól származik, megfelelő formában történt, miután a cselekmény bú cselekmény és a cselekmény és a képviselő személye közötti kapcsolat fennáll, de azért is, mert politikai zaklatás esete fennforogni nem látszik, a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja a Nemzetgyűlésnek, hogy Pákozdi András nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszteni méltóztassék, azonban azzal a feltételezéssel, hogyha Pákozdi András képviselő személyes szabadsága korlátozásának szüksége fennforogna, ennek foganatba vétele előtt ujabb megkereséssel kell a Nemzetgyűléshez fordulni. (Zaj.) A mentelmi bizottság javaslata második részének indokolására szolgál az, hogy Pákozdi András a mentelmi bizottság előtt megjelenvén, egy olyan tényállást terjesztett elő, amely a mentelmi bizottság felfogása szerint, ha igaz volna, Pákozdi András jóhiszeműségét és esetleg büntetlenségét is eredményezné. Tisztelettel kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését elfogadni. Elnök ; Szólásra következik ? Kontra Aladár : Somogyi István ! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Nem óhajtom ismételni az előző esetben elmondottakat, mivel Pákozdi András képviselőtársunk mentelmi ügyében is ugyanaz a helyzet, ezért tisztelettel kérem méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elvetni s azzal szemben elfogadni az én következő inditványomat (vívassa) : »Pákozdi András mentelmi ügyében a mentelmi bizottság javaslatával szemben méltóztassék nevezett képviselő mentelmi jogát minden korlátozás nélkül felfüggeszteni.« Ezen kérelmem indokolása ugyanaz, amit az előbbi esetre vonatkozólag előterjesztettem. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérnem a t. Házat, kiván-e valaki még szólni ? (Senki sem !) Ha nem, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ! Hadházy Zsigmond előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tartozom annak kijelentésével, hogy a mentelmi bizottság határozata második részének meghozatalánál a mentelmi bizottság tagjai nem voltak egy véleményen. A határozat eme része igen csekély szótöbbséggel hozatott meg. En a magam részéről a bizottság határozatának ezt a második részét nem is kivánom megvédelmezni, minthogy magam is azok közé tartozom, akiknek jogi felfogása a határozat ezen második részében, foglaltakat nem engedi megvédelmezni. (Élénk helyesés balfelöl.) (Az elnöki széket Goal Gaszton foglalja el.) Elnök : A vitát bezárom. Következik a szavazás. A mentlmi-bizottság javaslatával szemben NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIII. KÖT] áll Somogyi képviselő ur módositási inditványa. A kérdést épugy kivánom feltenni, mint az előbbi esetben, hogy a mentelmi bizottság jelentésének eredeti szövegét szembeállítom Somogyi képviselő ur indítványával. Amennyiben elfogadtatik az eredeti szöveg, akkor Somogyi képviselő ur módositása elesik, ha pedig az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, akkor Somogyi képviselő ur módositásával jelentem ki elfogadottnak a mentelmi bizottságnak javaslatát. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájáruin i ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak Pákozdi András képviselő ur ügyében beterjesztett jelentését, szemben Somogyi képviselő ur inditványa val elfogadni ; igen, vagy nem ? (Nem !) Kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a jelentést Somogyi képviselő ur módositó indítványával fogadta el. Napirend szerint következik Zeőke Antal képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Hadházy Zsigmond előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. büntetőtörvényszék a budapesti kir. főügyész utján megkeresést intézett a Nemzetgyűléshez aziránt, (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) hogy Zcőke Antal nemzetgyülé.i képviselő mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék, abból a célból, hogy ellene a BTK. 467. §-ába ütköző megvesztegetés büntette, esetleg a BTK. 465. §-ába ütköző megvesztegetés vétségben való bünsegédi bünrészesség miatt a bűnvádi eljárás megindítható és lefolytatható legyen. Ebben az ügyben a tényállás a következő. A m. kir. Államvasutak igazgatóságának az iratoknál elfekvő értesítése szerint Esküdt Lajos a m. kir. Államvasutak évi fizetéssel kinevezett ircdakezelője, aki szolgálattételre a m. kir. földmivelésügyi ministeriumba van berendelve, ott a minister mellett a titkári teendőket látta eh Az Esküdt Lajos és társai ellen megvesztegetés büntette miatt folyó nyomozati ügyben megállapítást nyert, hogy Esküdt Lajos egyesektől több millióra menő összegeket fogadott el és követelt azért, hogy a kapott, illetve követelt összegek fejében részükre szállitási engedélyeket szerezzen, vagy hivatali állásának felhasználásával és hivatali kötelességének megszegésével az illetőknek a földmivelésügyi ministeriumban lévő ügyei kedvező elintézést nyerjenek. A kir. ügyészség azt állitja, hogy Esküdt Lajos közhivatalnok, mert noha az Államvasutak kötelékébe tartozik és most mint titkár, a földmivelésügyi ministeriumba van beosztva, az 1914. évi XVII. te. 2. §-ának VI. pontja értelmében a Btk. alkalmazása tekintetében ugy tekintendő, mint közhivatalnok. Akik tehát Esküdt Lajost megvesztegették, illetve bűnrészesek, ugy tekintetnek, mint akiket a Btk. 465-ik, illetve 467. §-ába ütköző megvesztegetést követték el. Ezeknek előrebocsátása után maga az ügy, amellyel a képviselő gyanusittatik, a következő : 8