Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

418 A Nemzetgyűlés 269. ülése 1921. évi dec. hó 15-én, csütörtökön. ha köztársaság lesz, a köztársasággal is menjen és itt maradjon. Fábián István : A családi érdek igy kivánta! Szilágyi Lajos : így történt az, hogy ő királyi Fensége itt maradt és letette a népköztársaság­nak a fogadalmat. De Őfensége József főherceg úron kiviil senkit sem mentett fel a katonák közül a hűségeskü alól. (Zaj.) Meskó Zoltán : Megtévesztette az embereket, hogy a tábornagy leteszi az esküt s a közkato­nák nem. ! Ez tévesztett meg valamennyiünket ! (Zaj balfelöl.) Szilágyi Lajos : A politikusok közül felmen­tette Őfelsége, de csak állítólag, Károlyi Mihályt és kormányát. Ezt, ugy tudom, gróf Andrássy Gyula, mint akkori külügyminister tudná iga­zolni. KovátS J. István: írás van róla! Szilágyi,, Lajos : A katonák közül azonban mást, mint Őfenségét nem mentette fel Őfelsége az eskü alól. » Mindebből megállapítható az, hogy a hűség­eskü kérdésében téves felfogást vallottak igen sokan. De ha zűrzavar volt, ez felülről indult ki, legfelsőbb helyről, mert a ímségeskünek leg­felsőbb helyen több ízben olyan magyarázatot adtak, aminek folytán a tisztikar nem tudta magát most ezekben a napokban mihez tartani. Tovább megyek, t. Nemzetgyűlés ! Most az elmúlt napokban az előtt a deputáció előtt, amely Sigray Antal képviselőtársam szabadon­bocsátása érdekében járt fenn, megint felvetették az eskü kérdést és megint olyan magyarázatot adtak az Őfelsége iránti hűségeskünek. . hogy nem állok jót, hogy megint zűrzavar nem lesz az eskü körül. (Felkiáltások a jobboldalon : Hol ?) Szijj Bálint : A kupolateremben szó sem volt az esküről ! Szilágyi Lajos : Ebbe a kérdésbe érthető okokból nem akarok részletesen belemenni. Ami négy letartóztatott képviselőtársam cselekményét illeti, én az ő eljárásukban csak politikai hibákat látok, bűncselekményt nem. »Szerintem lázadásról nem is jó beszélni . . . (Derültség jobbfelöl.) Meskó Zoltán : Az álmoskönyvben is benne van! (Zaj.) Szilágyi Lajos : . . . . mert ha lázadásról beszélnek, ezt nagyon könnyű megfordítani. (Ugy van! balfelöl) Ha pl. felolvasom az 1878. évi V. te. 123. §-áuak 3. pontját, akkor visszafordítottam a bűncselekményt. (Zaj és felkiáltások a középen és a baloldalon. Érvény­ben lévő törvény! Mozgás a jobboldalon.) Ez a szakasz azt mondja, (Halljuk! Halljuk! a középen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy a felségsértés bűntettét követi el — 1. pont, 2. pont — 3., aki a királyt az ellenség hatalmába adja (Ugy van! Ugy van! a középen és a baloldalon.) vagy az uralkodás gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erő­szakkal vagy fenyegetéssel megfosztja. (Ugy van ! Ugy van ! a középen és a baloldalonj Bródy Ernő: Érvényes! Nincs eltörölve ez a törvény ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Nem olyan könnyű odadobni ezt a szót, hogy láza­dás, mert ha önök idedobják azt a szót, hogy lázadás, mi pedig vissza tudjuk dobni, hogy felségsértés. (Ugy van! Ugy van! balfelöl. Nagy zaj a jobboldalon.) így nem tudunk egy­mással megállapodásra jutni. Kuna P. András: Az 1920:1. tc.-et nem lehet megszüntetni. Huszár Elemér:. Mi van a zászlóval? Szijj Bálint: Önök elhagyták a magyar zászlót ! Korodi Katona János: Vagyunk olyan magyarok, mint maguk odaát! Szilágyi Lajos : Véleményem szerint Őfelsége a király teljes joggal és bizalommal jöhetett be és a négy képviselőtársam teljes joggal és biza­lommal állhatott melléje. (Kuna P. András közbeszól.) Waigandt Antal : Majd magát kérdezi meg a király! (Zaj.) Cs. Kovács István : Csak a barátait, az bizonyos ! (Fancier Béla közbeszól.) Elnök : Eangler képviselő urat rendreutasí­tom. (Zaj.) Csendet kérek mind a két oldalon ! Szilágyi Lajos: Őfelsége teljes joggal és bi­zalommal jöhetett be, ha nem egyébért, pl. egy olyan nyilatkozatért, amelyet most felolvasok. A Neue Ereié Presse közli, hogy a Petit Pari­sien Budapesten időző munkatársa egy hosszabb intervju keretében kérdést intézett Horthy Mik­lós kormányzóhoz a királykérdésben elfoglalt álláspontját illetőleg (olvassa) •. »Csakugyan monarchia-e Magyarország?« — kérdezte az újságíró. A kormányzó a következőkép válaszolt : »Igen, Magyarország a törvényes és tényleges helyzet szerint monarchia. A király távollétében én vagyok ezen monarchia uralkodója. Ez telje­sen törvényes állapot. Ezen kérdés Magyarország történelmében már három ízben fordult elő. Károly király, a volt osztrák császár, a mi egyedüli törvényes királyunk. Mindaddig, amig le nem mondott, senki mást uralkodónak el nem ismerünk.« Ezt az intervjut 'már Bassay Károly képviselőtársam felolvasta itt egy izben. llassay Károly képviselőtársam sarokba szorította a kormányt, hogy nyilatkozzék, vállal-e felelős­séget a főméltóságu kormányzó urnák, mint államfőnek, ilyen nyilatkozatáért ő, a felelős kormány. A ministerelnök ur kitért a válasz­adás elől, amivel már magával igazolta, hogy ez az intervju tényleg megtörtént. T. Nemzetgyül s! Ilyen nyilatkozatok után egészen más szempontból kell megbírálni Őfel­ségének azt az elhatározását, hogy az országba bejött és az uralkodást átvenni szándékozott. Amit gróf Andrássy Gyula és társai elkövettek, ugyanazt elvártam volna a kormánynak különö-

Next

/
Thumbnails
Contents