Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

A Nemzetgyűlés 269. ülése 1921. Szilágyi Lajos : Szeretném tudni, hogy hogyan jut egy„.képviselő kezébe a levelezőlapom , . . B. Szterényi József: Levéltitok!, Szilágyi LajOS : ...és csodálkozom Friedrich István t. képviselőtársamon, hogy fel nem ugrott és el. nem ragadta jogos tulajdonát Gömbös Gyula képviselő úrtól, aki jogtalanul tart birtokában egy Friedrichnek címzett levelezőlapot. Ezt a t. képviselő ur tisztán csak azért hozta fel, — és ebben nem talált akkor személyeskedést — ezt a levelezőlapot tisztán azért mutatta fel, hogy ezzel Friedrichnek ártson, de természetesen sikertelenül. (Félkiáltások jobbfelöl : Mi volt benne ?) Friedrich István: Összegyűjtöttem a pénzt, megmagyaráztam már egyszer. Nem lehet a gyengébbek kedvéért kétszer magyarázni. (Derültség. Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Szilágyi LajOS : Azt mondotta a képviselő ur, aki egyben magát a kisgazdapárt hivatalos szónokának is nevezte, hogy az ő pro grammja a független nemzeti állam a nemzeti királysággal. Jó, ezt én is aláirom. De akkor miért nem dolgozik a t. képviselő ur e mellett a programm mellett ? Mert szerintem függetlenség nincs és semmi sem történik abban az irányban, hogy a függetlenséget kivivjuk. Rupert Rezső: Ilyen szolgaság alatt sohasem voltunk. Szilágyi Lajos: Nemzeti király szintén nem mutatkozik, sőt ellenkezőleg, — mint ahogy kifejtettem —- nemzeti királynak épen egy osztrák főherceget akarnak, akire — már azt is hallottuk — rá fogják fogni, hogy de genere Árpád származik (Egy hang balfelől : Dégénérait Árpád !) s ezáltal lesz nemzeti s aki azáltal, hogy a magyaróvári gazdasági akadémiát végezte, lesz agrár, s igy aztán lesz keresztény, nemzeti és agrár ugy, amint a Szózat homlokzatán e lap irányáról olvasható. Bárczy István: A grófok is kisgazdák. Szilágyi Lajos : Panaszkodott a képviselő ur, hogy milyen előnyös helyzetben voltunk mi legitimisták, mert az egész sajtó rendelkezésünkre állott, mig a szabad királyválasztóknak nem volt sajtójuk. Szijj • Bálint : Csakhogy nem olvasta a parasztság. Szilágyi Lajos : Ez nem áll, mert nagyon is élénk és nagyon céltudatosan dolgozó sajtója volt a szabad királyválasztóknak. MeskÓ Zoltán: Talán a Magyar Falu? (Derültség.) Szilágyi Lajos : Például a »Szózatában is olvastam egy tárcát, melyet Csűrös István irt a melynek címe volt : »Prága felé.« Ebben Hunyadi János szerepelt és félre nem érthető módon a tárca vonatkozásban volt a mostani főméltóságu kormányzó úrral s ebben a tárcában indirekt fenyegetés volt a kormányzó úrral szemben, hogy ugy ne járjon valahogy, mint Hunyadi János, aki a főurak szavaira hallgatva, elküldött egy bandériumot V. Lászlóért Prágába s akkor egy agg jós azt jósolta Hunyadi Jánosnak, hogy : »Ezt évi dec. hó 15-én, csütörtökön. 4l5 meggondolatlanul tevéd és családodnak egy vére\ fog emiatt feláldoztatni.« Ez indirekt fenyegetés a kormányzó úrhoz irányítva, nehogy hallgasson a főurak szavára és nehogy hozzájáruljon őfelsége IV. Károly király visszahozatalához. MeskÓ Zoltán : Gyenge propaganda egy tárca. Szilágyi Lajos: Olvastam állandóan,— nemcsak tárcákban, de vezércikkben is — folyton propagandát a szabad királyválasztás érdekében. MeskÓ Zoltán : Melyik újságban ? Szilágyi Lajos : Tehát az nem áll, hogy nem állott a szabad királyválasztóknak sajtó rendelkezésükre, mert igenis állott és mi legitimisták voltunk erősebben korlátozva abban, hogy gondolatainkat, érveinket szabadon elmondhassuk. (Ellenmondások jobbfelöl.) A t. képviselő ur itt a puccsokról ugy beszélt, mintha ő puccsokról soha nem is hallott volna. Én több puccsról tudok, amelyet az ellentábor tervezett (Mozgás a baloldalon.) s melyek csak azért nem lettek végrehajtva, mert nem volt rájuk szükség ; mert ők elérték akaratukat puccsok nélkül is, (Ugy van ! jobbfelöl.) következéskép a terveket félretették. (Felkiáltások jobbfelöl : Mi volt az ?) Ilyen tervek voltak. Határozottan állitom és bizonyítani is tudom pl. hogy egy puccs volt tervezve a nemzetgyűlés ellen arra az esetre, ha a nemzetgyűlés nem választja meg kormányzónak Horthy Miklós főméltóságu kormányzó urat. (Zaj jobbfelöl.) Azután egy másik puccsot is terveztek a Nemzetgyűlés ellen, arra az esetre, ha nem engedelmeskedik folytonosan ezeknek az alkotmányellenes befolyásoknak. Igenis, szó volt arról, hogy ebben az esetben nem maradhatnak a dolgok igy, fel kell itt fordítani mindent, — hogy szórói-szóra ismételjem az egyik puccsvezér szavait. (Elénk felkiáltások a jobboldalon : Ki volt az ? Nevezze meg ! Ki volt a puccsvezér ?) Maga Gömbös Gyula mondotta nekem szórói-szóra ezt. hogy itt fel kell fordítani mindent, a dolgok igy nem mehetnek itt tovább és hogy akkor majd szaladni fognak ezek és ezek az urak és nem fogja vállalni a felelősséget ez és ez. (Felkiáltások jobbfelöl : Ez lehet vád, de nincsen bizonyitva ! Zaj.) MeskÓ Zoltán : Az még nem puccs, ha Gömbös Gyula mondta ezt neked ! (Zaj, Elnök csenget.) Szilágyi Lajos: És terveztek egy harmadik puccsot is, amelyet nyilvánosan le is lepleztem, t. i. a Prónay—Halmay-féle puccsot, amely megint az alkotmány és a nemzetgyűlés ellen irányult volna. Végül tudok egy negyedik puccsról is. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ugyanis puccsot terveztek most Nyugat-Magyarországon Albrecht főherceg érdekébea, (Halljuk ! Halljuk / a szélsőbaloldalon.) és innen eredt az a közbeszólásom, amit a múltkoriban tettem, hogy NyugatMagyarországon puccsversenyfutás volt, t. i. itt is, ott is terveztek puccsot, csakhogy ez korábban kezdődött meg. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon { Ezzel akarnak mentegetődzni!) Es én félék tőle, t. Nemzetgyűlés, hogy még további puccsokat is terveznek, legalább is a titkos társaságok tömegé