Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

A Nemzetgyűlés 269. ülése 1921. évi dec. hó 15-én, csütörtökön. iH Szilágyi Lajos : A kisgazdák sorából kérdezték azt is tőlem, hogyan lehet az, hogy a nemzet akaratából egyhangúlag megválasztott nemzetgyűlési elnök-, Rakovszky István, most önök előtt egyszerre nem jó magyar. Most már önök azt mondják, hogy császári labanc, mint ahogy az önök egyik újságja irta. (Egy hang jobb felől : Az is //Sőt még azt is mondották rá, hogy hazaáruló. (Egy hang jobb felől :. Az is !) Sőt azt is mondották, lelkiismeretlen kalandorok hozták be a királyt. (Ugy van ! Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólni ! Szilágyi Lajos : Mit gondolnak most a falun ? Talán azt, hogy a képviselők olyanok, hogy sokszor nem tudják, mit cselekesznek ? Szijj Bálint: A berettyóujfalusiak megmondták a Vérmezőn, hogy mit gondolnak. Szilágyi LajOS : Vagy pedig azt, hogy a gyengébbnek, a fogságban levőnek soha sincs igaza ? A kisgazdák sorából azt is kérdezték tőlem, hogyan lehet az, hogy a kisgazdapárt folyton a nép millióinak akaratára hivatkozik ; (Felkiáltások jobbfelől : Ugy is van !) ugyanakkor pedig ott, amerre őfelsége a király járt, Sopronban, * Győrben, Komáromban, a nép a legnagyobb szeretettel vette körül. Szijj Bálint : Tiltakozom, hogy Komáromban a nép melléje állott volna ! Szilágyi Lajos: Akkor mit higyjen az ember ? Fábián István : A parádét mentek nézni ! Szilágyi Lajos : Olyan hitvány talán már a magyar, hogy mindig a nap felé forog, vagy pedig a kisgazdapárt téved akkor, amikor a népre hivatkozik ? Azt is kérdezték tőlem,— épen a t. túloldallal szemben élezem ezt Iá — hogy amikor a legtöbbet emlegetik Magyarország függetlenségét, ugyanakkor románok, csehek, szerbek, továbbá angolok, franciák és olaszoktól, szóval hat nemzettől is függünk, hat nemzetnek igavonói vagyunk, hát —• kérdezték — mit jelent ez a függetlenség és hogyan lehet erre hivatkozni ? De azt is kérdezték tőlünk, t. túloldal, hogyan lehet az, hogy amikor őfelsége a király már Madeirában van, olyan messzire el van tőlünk választva, hogy érintkezni sem tudunk vele : akkor sem tisztelik önök a mi álláspontunkat ; hát most csak nem tételezik föl, hogy mi valami jót várunk a tőlünk elszakított és rabságban lévő királyunktól ? (Zaj a jobboldalon.) Mig egyrészről szemrehányásokat tesznek azoknak, akik cserbenhagyták őfelségét a királyt, másrészről pedig önök folyton támadják azokat a képviselőket, akik hűen kitartanak őfelsége mellett még akkor is, amikor rabságban van ? Ha valaha tiszteletreméltó volt az álláspontunk, akkor most igenis megkövetelhetjük ezt a tiszteletet. (Zaj jobbfelől.) A mentelmi jogot nem lehet Habsburg-barát vagy Habsburg-gyűlölő szempontból megbírálni. Csontos Imre t. képviselőtársamnak is ez volt a hibája a legutolsó felszólalásakor. Mi a t, képviselő urat már sokszor hallottuk és mindannyiszor nagy élvezettel hallgattuk. A t. képviselő urban megtestesül ve látjuk az egyszerű magyar falusi ember eszes, okos típusát, (Ugy van ! jobbfelől.) aki minden különösebb előképzettség nélkül is ki tud igazodni a legnehezebb törvényhozási kérdésekben és aki mindig fején találja a szeget. Henzer István : Ne higyj neki, Csontos ! Szilágyi LajOS : Tegnapelőtt azonban a t. képviselő ur nem a régi Csontos Imre volt. Tegnapelőtt Csontos képviselő ur olyan ügyet védett, amely a magyar falusi ember gondolkodásával merőben ellentétben van. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) A magyar falusi gazda szabadságot szerető, szabadságát féltő, szabadságára érzékeny és önérzetes. (Ugy van! a jobboldalon.) KovátS J. István : Szavát tartja ! Szilágyi LajOS : Próbálja meg csak valaki a falusi kisgazdának engedélye nélkül átlépni a küszöbét. Pióbálja meg csak valaki a magyar falusi kisgazdának elvenni a lovát, lakását ! Szijj Bálint: Hányszor elvették mari B. Szterényi József : De nem magyar emberek ! Szilágyi Lajos: Jogfosztás, jogtiprás, letartóztatás, jogtalan fogvatartás . . . Szijj Bálint: Ezt is megkaptuk! Szilágyi Lajos : . .. egy igazi falusi kisgazdában nem szabad, hogy rokonszenvet váltson ki. Csontos képviselőtársam azonban minderről nem akart tudni és nézetünk szerint itt szembekerült a saját falujával. (Derültség és ellenmondások a jobboldalon.) Azt is mondotta a t. képviselő ur itt a vita közben, hogy ő nem akar tovább nevetség tárgya lenni. Csontos Imre: Természetesen. Szilágyi LajOS : A mi részünkről a t. képviselő ur sohasem volt nevetség tárgya. (Felkiáltások jobbfelől : Dehogy nem !) De engedjék meg, hogy azt mondjam : félek tőle, hogy az lesz a t. képviselő ur, ha továbbra is felül annak az ámitásnak és csalásnak, amellyel a tisztelt úrral és társaival ki akarják kapartatni a gesztenyét mások számára. Henzer István : Ilyen egy sem volt, mint Szilágyi, aki kisgazdapárti programmal választatta meg magát. KovátS J. István : Becsületszavát adta, hogy nem karlista ! (Zaj.) Szilágyi LajOS .* Henzer képviselő úrtól elvárom azt, hogyha már a választási küzdelemben vettem magamnak a fáradságot, elmentem a választókerületébe támogatni és a képviselő urat saját szavai szerint nagy sikerrel támogattam, akkor legalább ajándékozzon meg azzal, hogy türelemmel végighallgatja a beszédet. Henzer István : Maradtál volna a pártban ! Szilágyi LajOS : Én egyelőre azt látom, hogy a kisgazdákkal elfogadtattak egy olyan törvényjavaslatot, amely szerint à király uralkodó jogai megszűntek és tették ezt »Le az osztrákokkal !«, »El Ausztriától !« csatakiáltásokkal. Szijj Bálint: Régi vágyunk már ez. 52*