Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-266
A Nemzetgyűlés 266. ülése 1921 egyének letartóztatásban vannak, (Ugy van ! balfelöl.) Megdöbbentő jelenségek ezek! Forgács Miklós : A halottakat sajnáljuk csak ! Gr. Apponyi Albert: Lehet, hogy ez előfordul a másik oldalon is, de ép ugy elitélem, mint a túlsó oldalon, ép ugy rajta vagyok, hogy ezek kiküszöböltessenek. De első kötelessége ez ezen a téren a kormánynak. A hatalom birtoka olyan ital, amely a rá nem termetteket megrészegíti, a rátermetteket kijózanítja. Ezen kijózanodás alapján, azon magasabb szempontok alapján, amelyekre a hatalom birtoka kötelez s képesiti is mindazokat, akik rá vannak teremtve, e szempontok alapján a kormánynak kell előljárnia abban, hogy elhárítsa a gyanúját is annak, hogy politikai üldözés lép itt közbe, hogy megteremtse az együttműködésnek atmoszféráját, hogy vesse vissza olyan indignációval, melyet megérdemelnek, azon mondásokat, amelyek mintegy örülnek azon, hogy a nemzet legjobbjainak némelyikét örökre ártalmatlanná kell tenni. Az ilyen mondásokat, amelyeket rosszul esik hallani a magyar embernek, vesse magától távol s azután eddigi ténykedésüknek megítélésénél támaszkodjék a nemzet többségére. En ezt a szempontot egy szóval sem érintettem, mert politikumot nem akartam belekeverni, — de vessen véget, mert hatalmában áll, annak a helyzetnek, amelynek fentartása a keserűségnek ki nem irtható rezgését hagyja a lelkekben, járjon elől ebben, a Nemzetgyűlés pedig a maga hatalmánál fogva tegye azt, ami szükséges, hogy a mentelmi jog sérelme megszüntettessék és legyen igazság, magasabb etikai igazság, mert a magasabb igazság kultusza egyszersmind a legjobb politika. (Hosszantartó helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést 5 perere felfüggesztem. (Szünet utón.) Elnök." Az ülést újból megnyitom. T. Nemzetgyűlés; A gyorsírói jegyzeteket felkéretvén, azokból megállapitom, hogy gróf Apponyi Albert képviselő ur, az előbbi szónok, a következő kijelentéseket tette (olvassa): »Magyarországnak törvényes és koronás királya van. (Ellenmondások : Csak volt !) Nem ! Ma is az, s rámnézve az fog maradni, amig élek.« Ezzel a kijelentéssel szemben az elnöki székből kénytelen vagyok a következő kijelentést tenni : (Halljuk ! Halljuk !) Gróf Apponyi Albert urnák ez a hitvallása lehet tiszteletreméltó magánvélemény, azonban az 1921. évi XL VII. te. megalkotása óta kétségtelenül anakronizmus, mert egy tételes törvénnyel ellentétben áll. ( Ugy van ! jobb- és balfelöl.) Meskó Zoltán : Éljen ! Elnök : Gróf Apponyi Albert ur beszéde folyamán egy indítványt is tett, amely felett évi december hó 12-én, hétfőn. 315 természetszerűleg még a mai ülésen kell határoznunk. Hogy azonban ehhez az indítványhoz az esetleg ellenvéleményen lévők is hozzászólhassanak, magát az indítványt szavazásra csak az ülés végén fogom feltenni. (Helyeslés.) Megjegyzem, hogy ezen indítvány megtételéhez gróf Apponyi Albert képviselő urnák a házszabályok szerint is joga volt, mert a házszabályok 218. §-a világosan azt mondja, hogy )olvassa) : »A Ház a tárgyalás alatt lévő tárgyat a bizottsághoz vissza, vagy az osztályokhoz, vagy külön bizottsághoz utasíthatja és végleges elhatározását felfüggesztheti. Ha ez csak egyes pontra vagy valamely módositványra nézve történik, akkor a többi szakaszok és pontok tárgyalását a Ház tovább folytathatja.« Ebből a szakaszból világosan kitűnik, hogy a tárgyalás alatt levő tárgynak egy bizonyos részére vonatkozólag külön is intézkedhetik a Nemzetgyűlés. Ellenben megállapitom ebből azt is, hogy Apponyi Albert gróf képviselő urnák az a másik kívánsága, amelyet a mentelmi bizottság elnökéhez intézett, hogy a mentelmi bizottság elnöke maga, a Ház külön határozata nélkül hívja össze a mentelmi bizottságot, nem teljesíthető, mert az egy tárgyalás alatt levő tárgynál már másként nem lehetséges, mint ugy, ha a Ház erre nézve külön határozatot hoz. Méltóztatik ebbe belenyugodni, mélyen t. Nemzetgyűlés? "(Igen!) Ha igen, akkor az indítvány felett az ülés végén fogunk szavazni. (Helyeslés.) Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Gömbös Gyula! Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! Ki kell jelentenem azt, hogy csak nagyon nehezen tudtam magamat elhatározni arra, hogy felszólaljak, mert bizonyos fokig ízlésemmel ellenkeznék az, hogy mikor legnagyobb politikai ellenfeleim le vannak tartóztatva, akkor én itt szabadon nyilatkozzam az ő cselekedeteikről. Mégis felszólalok azért, mert azt hiszem, kötelességet teljesítek akkor, amikor az ellenfeleimnek, a túlsó oldalnak megmagyarázom azokat az okokat, hogy miért voltunk elejétől kezdve IV. Károly visszatérése ellen, és hogy miért voltunk elhatározva, hogy minden eszközzel megakadályozzuk a trónnak általa való elfoglalását. Ezt azért is teszem, mert a magyar közvélemény nézetem szerint ezekben a kérdésekben helytelenül van informálva, (Ugy van ! jobbfelöl.) helytelenül azért, mert a sajtószabadság nem lévén egészen meg . . . (Derültség és felkiáltások balfelöl: Miért?) Szilágyi Lajos: Ki az oka? Gömbös Gyula: Ne engem méltóztassanak támadni ebben a kérdésben, mert én már két éven keresztül hirdetem mindenütt, ahol lehet, hogy tessék a cenzúrát eltörölni. (Helyeslés.) Friedrich István: Tessék a befolyását érvényesíteni. (Zaj. Elnök csenget.) Gömbös Gyula: Mondom, a cenzúra működése következtében nem az ellenfeleink voltak áO c