Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-266

306 A Nemzetgyűlés 266. illése 1921 '.. évi december hó 12-én, hétfőn. magyar nemzet között egy állandó, meleg barátság, állandó béke fog fennállani, (Helyeslés.) Jelentem ezenkívül a t. Háznak, hogy a rendes diplomáciai összeköttetést az Amerikai Egyesült-Államokkal a legrövidebb idő alatt felvesszük, erre nézve minden intézkedés már megtörtént, ugy, bogy már a legközelebbi napokban rendes összeköttetésben fogunk állani, amint a ratifikáció iratait a nagykövet úrral ki fogjuk cserélni. Kérem e bejelentésem tudomásulvételét, és kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Éljenzés.) Elnök: Következik a szavazás. \ Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a külügy minister urnák az Amerikai Egyesült-Államokkal 1921. évi augusztus hó 29-ik napján Budapesten kötött békeszerződés becikkelyezéséről benyújtott törvényjavaslatát a külügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni; igen vagy nem %(Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a címet felolvasni méltóztassék. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét, 1—3. §-át, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat igy részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt a napirendi inditvány előterjesztése során fogok javaslatot tenni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése gróf Andrássy Gyula, Bnkovszky István, gróf Sigray Antal és Baniezky Ödön képviselők ügyében. 8 ólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Paczek Géza ! (Halljuk !) Paczek Géza : T. Nemzetgyűlés ! Ma nem az a vita tárgya, hogy tulaj don képen kik éreznek a Habsburg-dinasztiával és kik óhajtják IV. Károlyi; ma a Nemzetgyűlésnek igazi hivatása magaslatára kell emelkedni s egész tárgyilagosan kell elbirálnur.k azt, hogy tényleg sérelem érte-e képviselőtársaink mentelmi jogát, avagy nem. (Felkiáltások középen : Igen !) T. Nemzetgyűlés ! Az alkotmányos állami élét alkotmányos tényezői elsősorban a nemzet, másodsorban a szuverén államfő. A szuverén államfő 1918. évben váratlanul magárahagyta a másik alkotmányos tényezőt : a magyar nemzetet. A magyar nemzet rettenetes viszonyok és körülmények között vergődött, el lehet mondani azt, hogy ezeréves életében ilyen nehéz és súlyos helyzeten s válságokon nem ment keresztül. S mit tehetett a magárahagyott nemzet mást, mint fel kellett vennie újra azt a fonalat, hogy alkotmányos életét elkezdhesse és folytathassa tovább : megalkotta újra az a. n. Nemzetgyűlést, az alkotmányos tényező egyik szervét, a nemzetnek képviseletét, sánegalkotta ennek folytán a másikat is: a szuveré:) államfőt.az ideiglenes kormányzó szem élyében. T. Nemzetgyűlés ! Most átérek arra a körülményre, hogy tulajdonképen mi is az a forradalom. A forradalom egy rohamos ön érvényesülés, amikor egy társadalmi.osztály azt a célt, azt az elvet, amit vall, a törvények félredobásával rohamosan megalkotni akarja. Ha nézzük a 48-iki forradalmat, az u.n. szabadságharcot, látjuk, hogy akkor az alkotmányos állami életnek egyik tényezője, a nemzet akarta szabadságát, független ségét kivívni forradalmi utón, rohamos önérvényesüléssel. S mi történt ? A másik tényező, a szuverén, államfő, leverte ezt a mozgalmat. Szomorn tanúbizonyságot tehet arról, hogy akkor hogyan járt el a Habsbnrgdinasztia, az aradi tizenhárom vértanú. Most fordult egyet a dolog ; mert hiszen a forradalmak nemcsak alulról jöhetnek, jöhetnek felülről is. A szuverén államfő rohamos örérvényesülése idézte fel ezt az akciót, amelyet ő megirditott, anélkül hogy megkérdezte volna itt a nemzetet — amire psdig módja lett volna —, hog3^ alkalmas-e az idő az ő vissza jövetelére, avagy óhajtja-e a nemzet az ő visszatérését, hogy tovább folytassa a másik oldalon az alkotmányos állami élet intézését és átvegye az államfői szuverén hatalmat. Mi történt ? Most a sors egy nagyot fordult : a nemzet győzött. T. Nemzetgyűlés ! Nem akarunk azzal a mértékkel mérni, mint amellyel akkor a Habsburgdinasztia mért a nemzettel szemben. Itt csak egyszerűen az a ténykörülmény fordult elő, hegy azok a csapatok — amelyek leverték a volt király csapatait — e mozgalom irányitóit és vezetőit egyszerűen üldözés közben elfogták. T. Nemzetgyűlés ! Napnál világosabban tetter érés esete még egy bűncselekménynél elő nem fordulhatott. Itt világosan megállapítható a lázadás ténykörülménye is. Úgyhogy tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, mordja ki, hogy itt mentelmi jognak megsértése egyáltalában fenn nem forog, (ügy van ! jobbfélöl.) Rassay Károly : Ugyan ! Ugyan S Ez az egész % Paczek Géza : Ez ! Szijj Bálint : Ha rövid is, akkor is igazság ! Elnök : Szólásra következik % Gerencsér István jegyző : Gr. Apponyi Albert ! Gr. Apponyi Albert: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Teljesen egyetértek az előttem szólott t. képviselő úrral a tekintetben, hogy ma nem arról van szó, hogy az agynevezett királykérdésnek milyen megoldását óhajtja valaki ebben a Házban. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hárem csak arról van szó, hogy megállapítsuk, vájjon letartóztatásban ievő képviselőtársaink mentelmi jogán sérelem esett-e, vájjon az elénk ter. jesztett tényállás alapján menteimi joguknak felfüggesztését határozzuk-e el s vájjon miként határozunk, miként ítéljük meg a kormánynak ezen képviselőtársainkkal szemben követett eljárását. Ez a három kérdés áll a Ház előtt és ezekkel a kérdésekkel iparkodom majd a lehető legnagyobb tárgyilagossággal foglalkozni. Igaz, hogy ezek mögött a kérdések mögött igen nagy elvi szempontok állanak. Először magának a mentelmi jognak fontos-