Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-265
A Nemzetgyűlés 265. ülése 1.921. Őrgr. Pallavicini György: Nincs megnevezve. Azután elmondja, hogy »a laktanyába vittek, később pedig a körletparancsnokságra, ahol ismét azzal fenyegettek, hogy kötél vagy golyó által fognak másnap reggel kivégezni«. Elmondja ez a tiszt, hogy a Mária Valéria-barakkokba, az egyetemi zászlóaljhoz jutottak, ahol mindjárt azzal a kellemetlen hirrel fogadták, hogy itt vannak az épületben az egyetemi hallgatók halottai és ők most bosszút esküdtek s az éjszaka fel fogják koncolni őket. Fegyvertelenül voltak és végül az alezredes mentette meg őket ebből a kellemetlen helyzetből. Ezek a tisztek többekkel együtt végül Kenyérmezőre jutottak, ahol — amint ez a tiszt mondja — »a mi helyzetünk még rózsás volt a legénységihez képest, akik egyáltalán semmi takarót és tüzelőanyagot nem kaptak, s a kosztjuk is igen gyarló volt. Előfordult, hogy ezek a szerencsétlen emberek, akik igazán mit sem tehettek róla, hogy ide kerültek, két napig nem kaptak kenyeret. Három-négy héten át sanyargattak itt 1400 embert, kiknek más bűnük nem volt, mint az, hogy teljesítették koronás uralkodójuk parancsát. Huszár Elemér : Lázadók voltak ! (Mozgás balfelől.) Őrgr. Pallavicini György : Azután igy folytatja : »Es ami a legérzékenyebben érintett mindannyiunkat, a szerelvényeinket a kormánycsapatok kifosztották s az összes ruhánkat, fehérneműt, értéktárgyakat és pénzt ellopták. Soknak közülünk egész vagyonát tartalmazta a csomagja, és semmit viszont nem láttunk belőle. Ugyancsak itt van egy német jegyzőkönyv egy németajkú magyar honpolgártól, aki azért van itt Magyarországon, mert erdélyi szász és minthogy az oláh uralmat nem birta ki, a magyar hadseregnek szolgál. Elmondja, hogy a nyugatmagyarországi csapatokban küzdött, kezdetben a Héj as-terrorbandák fogságba ejtették, lefegyverezték őt és társait és végül mindenükből kifosztották őket. Szerencséjére, ezek a csapatok azután Ostenburg alá kerültek és akkor már a dolog rendben volt. Héjasék kétszer rabolták ki őket. Andaházy-Kasnya Béla: Konstruktiv eljárás. őrgr. Pallavicini György : Elmondja ez az erdélyi szász tiszt, hogy hogyan indultak el vonaton őfelségével a királlyal ; 23-án érkeztek Törökbálintra, ahol civilcsapatok voltak velük szemben. Később túlsúllyal kerülvén szembe — ők negyvenen, két zászlóaljjal szemben állottak — elfogták őket, illetve először egy parlamentert küldtek és miközben a parlamenterrel tárgyaltak, körülkerítették a csapatot és elfogták őket. Az ellenfél parancsnoka azzal fogadta őket, hogy azonnal le fogja őket mészároltatni és csak igen hosszas tárgyalások után lehetett őt ettől a szándékától.eltéríteni. Elmondja ebben a becsületszóra irt levélben azt is, hogy az egyetemi hallgatók őrségéhez jutott a Mária Valéria-barakkba, ott két napig nem kaptak enni és igen rosszul bántak velük. Később azután Kenyérmezőre vitték őket. Kenyérmezőről ugyanazokat a panaszokat mondja el, évi december hő 10-én, szombaton. 285 amelyeket az előbbi esetben láttunk, hogy a koszt nem volt kielégítő, igen nagy nélkülözéseknek vbltak kitéve és hogy a közegészségügyi viszonyok is borzalmasak voltak. Nem akarok ezekről az esetekről sokat beszélni, mert annak konzekvenciáit, hogy mit jelentenek ezek az események, majd a kormány vita alatt akarom elmondani. De rá akarok mutatni arra, hogy Szombathelyen is egy csomó törzstisztet fogtak el és vettek őrizetbe, hideg legénységi cellákba tették őket kettesével. Ezt tette egy Altner nevű tábornok, aki egyike volt az elsőknek azok között, Mk a forradalom idején beléptek a szocialista szakszervezetbe. Szilágyi Lajos : Igen, ez igy van. Őrgr. Pallavicini György: Mire fog vezetni, ha igy bánnak a tisztekkel, akik még ha ellenséges hatalomnak a tisztjei is, mert hiszen formális fegyverszüneti tárgyalások folyván, nem lehet ezeket lázadóknak tekinteni, mert a lázadókkal fegyverszünetet nem kötünk — az más, hogy nem tartották meg a fegyverszünetet, ez még nem jelenti azt, hogy nem kötöttek fegyverszünetet. Ezekkel a tisztekkel ugy bántak, hogy ez még a nemzetközi jogba is beleütközik. Szilágyi Lajos: Budapesten megpofoztak arany vitézségi érmes tiszteket. Legénységgel pofoztattak tiszteket ! (Zaj baljelől.) Huszár Elemér : Es ez nem bolsevizmus ! Őrgr. Pallavicini György : En csak arra akarok utalni, hogy abban a vallomásban, amely a Ház asztalán fekszik, melyet Pálos ezredes ur tett, a legilletékesebb faktor teszi azt a kijelentést, hogy gazembernek tart minden tisztet, aki nem legitimista. Kérdezem tehát, hogy ezekkel, akiknek más bűnük nem volt, mint a legitimistaságu'k, azért bántak-e velük ilyen inhumánus módon és azért zárták-e be őket, mert gazemberek ? Interpellációm a következő : »1. Hajlandó-e a minister ur a Nemzetgyűlésnek bemutatni az elmúlt hetekben letartóztatott tisztek ellen lefolytatott, úgyszintén a velük szemben tanusitott bánásmód miatt esetleg lefolytatott vizsgálatok aktáit ? 2. Hajlandó-e a minister ur mindazon esetekben, amikor tiszti állományú egyénekkel szemben egyesek a tiszti állással össze nem férő magatartást tanúsítottak, a katonai szabályzatokban körülirt tiszti állásbecsület megsértőivel szemben a törvény teljes szigorával eljárni és ezen eljárásról a Háznak jelentést tenni ? (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a honvédelmi minister urnák. A honvédelmi minister ur kivan szólni. Belitska Sándor honvédelmi minister: T. Nemzetgyűlés ! Természetes, hogy végleges választ nem adhatok, mert olyan konkrétumokról van szó, melyeket kivizsgálás tárgyává kell tenni és természetes, hogy nem fogok késni, mihelyt ez a kivizsgálás megtörtént, hogy a Háznak a szükséges kimentő választ megadjam.
