Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-265
A Nemzetgyűlés 265. ülése 1921. évi december hó 10-én, ssomboMn. 281 Rassay Károly : Hátha nem mer ! (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök : Amikor gróf Apponyi Albert képviselő ur az ellenkező felfcgást fejtette ki, a túloldalról senki sem zavarta. A méltányosság is azt hozza magával, — eltekintve a házszabályoktól — hogy a képviselő urak az eller.vélemé;r yt époly türelemmel meghallgassák. (Helyeslés jobbfdől.) Méltóztassék folytatni ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Nincs semmi akadálya annak, hegy amennyiben a Ház erre súlyt helyez és a képviselő ur is súlyt helyez rá és nyilatkozni akar, hegy őt olyan módon, amint az eljárás mostani szakában lehetséges, (Élénk felkiáltások half elől : Milyen eljárás !) a büntető eljárás mostani szakában lehetséges . . . Rassay Károly : Ügyészi eljárás ! (Felkiáltások balfelöl : Törvénytélen eljárás ! Zaj. Elnök csenget.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: .. .nincs semmi akadálya annak, hegy az ügyész őt meghallgassa és vallomása itt felolvastassák. (Felkiáltások balfelől : Az ügyész !) Tekintettel arra, hogy szerény véleményem szerint (Felkiáltások balfelől : Szerény !) az ügy érdekében sem voln a kivár atos és egyéb szempontból sem Beniczky Ödön képviselő ur jelenléte ennek az ügynek a tárgyalásánál, de külön ben sem tartom lehetségesnek az eljárás ilyen szakában azt, hegy az illető képviselő ur itt megjelenjék, (Zaj a baloldalon.) tisztelettel kérem, méltóztassék az elnök ur rapirendi indítványát változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a baloldalon.) Gr. Apponyi Albert : T. Nemzetgyűlés ! Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Gr. Apponyi Albert: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök : Méltóztassék ! Gr. Apponyi Albert: Az igen t. igazságügyminister urnák nyilatkozatából ugy veszem ki, hogy felszólalásomat akként értelmezte, mintha én kívántam volna Beniczky Ödön képviselő urnák akármily módon való újbóli kihallgatását. Nem erről van szó, nem is Beniczky Ödön képviselőről van szó, hanem arról, hogy midőn az eljárás alatt lévő egyik képviselőtársunknak ezen beadványából megtudtuk, hegy itt előttü r k olyan adatok hozattak fel, (Félkiáltások balfelől : Amelyek nem igazak!) amelyek a mentelmi jog kérdésér ek elbírálása szemportjából fontosak, és amelyeket ő mint személyére vonatkozókat téveseknek jelez, akkor szerintem kötelessége ennek a Háznak, hegy minden fontos körülményről tudomást szerezzen és hogy ne az illető képviselőnek az ügyész által való újbóli kihallgatására vagy ki nem hallgatására fektessen súlyt, hanem arra, hegy a Ház mindazon adatok birtokában legyen, amelyek a véleméryek megállapításához szükségesek, és ne legyen kitéve annak, hogy mikor már a figyelme erre felhivatott, téves jelentésekre alapítsa a véleményét. (Helyeslés balfelől.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. —XIII. KÖT] Vázsonyi Vilmos: Tisztelt Nemzetgyűlés! A napirendi indítványhoz kérek szót. (Halljuk! balfelől.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az igazságügyminister ur a napirendi vita során azt a kijelentést tette, hogy Beniczky képviselő ur ezekre a vallomásokra vonatkozólag megtagadta a vallomást. Kénytelen vagyok az ő kijelentését rektifikálni : Beniczky képviselő ur megtagadott minden vallomást. (Mozgás jóbbfélől.) Elnök (csenget): Méltóztassanak a képviselő urat nyugodtan meghallgatni ! Vázsonyi Vilmos: Megtagadta a vallomást azon az alapon, hogy az ellene indított eljárást törvénytelennek tartja. Beniczky képviselő ur azoknak a jelentése szerint, akiknek joguk van vele érintkezni, azért vet súlyt arra, hogy a Ház előtt megjelenhessék, hogy megcáfolja azt a szerinte valótlan ráfogást, mintha ő valaha tanácskozást folytatott volna arról, hogy bárki is letartóztatásba kerüljön. Ezt szavára valótlanságnak jelenti ki. Ez maga oly fontos tény, amely ezen ügy elbírálásánál és az ő egyéniségének megítélésénél nagyon is latba esik, tehát jogossá teszi azt, hogy ő a Ház előtt megjelenhessék. Egyébként a múltkor az ebben a tárgyban lefolytatott vita tisztázta azt, hogy a képviselőnek joga van a Ház előtt megjelenni, mert a mentelmi bizottság előtt való megjelenés, amint azt akkor helyesen kifejtették, csak azért biztosíttatott a képviselő számára, mert különben mint képviselő sem jelenhetik meg a mentelmi bizottság előtt. Ellenben minden képviselőnek joga van a Nemzetgyűlésen megjelenni és az általános alapelv az, hogy a Nemzetgyűlésnek teljesnek kell lennie, mert azon eljárás mellett, hogy kormány-felelősségre képviselők csoportja lefogható, lefogható más csoport is és előállhat egy olyan helyzet, hogy valamely ügy eldöntésénél képviselők lefogásával a kormány mesterséges többséget teremt. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hodie mihi, eras tibi. Rassay Károly : Tessék erre gondolni. Vázsonyi Vilmos: En a mentelmi jog tekintetében nem ma foglalom el ezt az álláspontot. Én ezt az álláspontot sohasem tekintettem pártálláspontnak. Hivatkozhatom arra, hogy mikor 1906 november havában tárgyaltuk Juriga Nándor képviselő mentelmi ügyét, aki, mint nemzetiségi képviselő, teljesen izoláltan állott az akkori Házban, — a régi Ház tagjai igazolni fogják azt, amit mondok, egyebekben itt van kezemben a vonatkozó napló — jóllehet két héttel azelőtt épen Juriga Nándor társaival, Pop. C. István akkori képviselővel és Hodzsa Milán akkori képviselővel a legsúlyosabb személyes vitában állottam., amelyben becsméreltek és megtámadtak, Juriga mentelmi jogának megvédelmezésénél a kisebbségi indítvány mellett szólaltam fel. Juriga esetében ugyanis az akkori mentelmi bizottságnak az volt az álláspontja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése és az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság két különböző kérdés. Mert 36
