Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-265

A Nemzetgyűlés 265. ülése 1921, é/ nattól kezdve, amikor a koronás magyar király az uralkodói hatalom átvételére az országban megjelent, a magyar kormányzat összes tényezői, amelyek neki az uralkodói hatalom átadását megtagadták, forradalmi alapra helyezkedtek«. — Azt mondja Grratz, hogy ez lett abban a pillanatban őfelségének a véleménye, illetve érzése. Rassay Károly: Nem osztjuk ugyan, de halljuk ! i Somogyi István (tovább olvas) : »Bár ezt a felfogást nem osztottam abban a pillanatban«. — mondja Gratz — »amikor meggyőződtem róla, hogy a király nézete szerint az általa forradalminak tartott kormányban való részvétem nem fér össze a titkos tanácsosi esküvel, kijelentettem őfelségének, hogy az adott helyzetből és az ő felfogásából le fogom vonni a konzekvenciákat és le fogok mondani ministeri állásomról, amit Őfelsége helyeslőleg vett tudomásul. Azon mély politikai meggyőződésemen kívül, hogy ugy belső, mint külső helyzetünk gyökeres megjavulását csakis a törvényes királyi hatalom helyreállításával várhatjuk. . .« Friedrich István : Nagyon helyes ! Somogyi István: »...elhatározásomra mérvadó volt először a többszörös eskü, melyet őfelsége kezébe letettem és az ebből folyó hűségi kötelezettség, másodszor a személyes hála, amellyel a királynak tartoztam. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Budapestre való visszatérésem után azonnal bejelentett lemondásomnak nem egyedüli legfőbb oka az az álláspont volt, amelyet a király a kormánnyal szemben elfoglalt. Egyidejűleg lemondásommal bejelentettem, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy mindennemű politikai tevékenységtől vissza akarok vonulni. Utóbbi szándékom megvalósulásában megakadályozott egy királyi kézirat, amelyet Bécsben áprlis 15-én kaptam kézhez és amelyet a királynak egy szóbeli üzenete egészített ki. (Halljuk! half elől.) A kéziratban az a megbízás foglaltatott, hogy vegyem át itthon a király érdekeinek képviseletét. Minthogy tartottam attól, hogy Őfelsége ugyanazon külföldi körök és tényezők biztatására, akik húsvéti útját is kezdeményezték, egy ilyen akciónak valamelyes formájában való megismétlésére gondol, s minthogy ezt a királynak és a nemzetnek szerintem egymástól elválaszthatatlan érdekei szempontjából aggályosnak, sőt végzetesnek tartottam, a megbízás vállalásától húzódoztam. Hivatkoztam, mint emiitettem, minden elhamarkodott akció helytelenségére vonatkozó felfogásomra, továbbá arra, hogy a magyar politikai pártokkal négyévi külföldi tartózkodás után alig van kapcsolatom, hogy kénytelen vagyok Budapestről távol lenni és hogy egyénileg is másokat alkalmasabbaknak tartanék a király által részemre kijelölt feladatra.« Balla Aladár ; Ez alkalmas külügyminister volt! Rassay Károly: Támogattátok. (Zaj.) n december hó 10-én, szombaton. 261 Somogyi István (olvassa) : »Ismételt ingzisztálásra azonban, minthogy több tekintetben megnyugtatást kaptam aggályaimat illetőleg (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) és külörösen aziránt is, hogy őfelsége elhamarkodott akcióktól visszatartható lesz, és minthogy a megbízás vállalása esetében reményem volt a király és kormány között húsvét óta keletkezett szakadéknak áthidalhatására, a megbízatást végül vállaltam. Döntő szempont részemre ez esetben is a királynak letett esküm volt. Miután vállaltam a titkos tanácsosi tisztséget, vállain om kellett annak terhét is . ..« Friedrich István : Szégyeljék magukat a v. b. t. t.-ék. A titulus jó, de a kötelezettség fáj. (Folytonos zaj és közbeszólások balfelöl.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a házszabályokhoz tartani magukat. Méltóztassék folytatni. (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a házszabályokat betartani, mert máskép a tanácskozás rendjét megóvni nem tudom. (Helyeslés.) Somogyi István (olvassa) : ». . .mihelyt a király rám apellál, és külöcösn vállalnom kellett, oly időben, amikor a király szeren esetlenségben volt és jóformán el volt hagyatva. Friedrich István : Nagyon helyes ! (Felkiáltások jobbfelől : A lánchidról beszéljen !) Arról is ; azt jobban tudom. Rassay Károly : Nem kell a névjegyre kifüggeszteni, hanem le kell mondani róla. (Zaj.) Somogyi István (olvassa) : »A király kéziratát eddig senkinek meg nem mutattam, mert elég bizalomnak örvendtem, és a körülmény, hogy a király bizalmát birom, szintén eléggé köztudomású volt, hogy én a formális meghatalmazás felmutatása nélkül is meg tudtam felelni a vett megbízásnak. Április óta való magatartásomat ez a királytól vett megbízás határozta meg. Semmi politikai mozgalomban nem vettem részt, de mint Őfelségének titkos tanácsosa, akit egyes kérdésekben konzultált és akinek időről-időre egyes speciális megbízásokat adott, igyekeztem az ő érdekeit az ország érdekeivel összhangban ugy magyarországi híveinél, mint a magyar kormánynál legjobb meggyőződésem és lelkiismeretem szerint képviselni. Ez határozza meg politikai pozíciómat, nemcsak az egész nyár folyamán, hanem a vizsgálat tárgyát képező események során is s ebben a pozícióban vállalom a felelősséget azért, amit a felségnek én tanácsoltam, de semmi egyébért. A vállalt megbízás folytán már április 19-én ismét elutaztam Budapestre, ahol április 30-áig időztem és Bethlen gróf ministerelnök úrral, valamint a királyhu politikusokkal érintkezést kerestem.« Balla Aladár : Kik voltak azok ? Somogyi István (olvassa) ; »Beszélgetéseink eredményeként Írásbeli memorandumot adtam át a ministerelnök urnák, melynek kiindulási pontja az volt, hogy ugy az országnak, mint az összes kormányzati tényezőknek fontos érdekeik megkívánják az utóbbiak és a király közt támadt