Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-264

244 A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921, álljon elő a t. képviselőtársam. Itt most Rubinek István képviselőtársamon a sor, hogy bizonyítékaival előálljon, és kimutassa, hogy mennyiben honosítottam én meg itt a terrort, (ügy van! a baloldalon.) Szilágyi Lajos: Nem lehet gyanúsítani. Friedrich István : Engedelmet kérek azonban, hogy pár körülményre fölhívjam a t. Nemzetgyűlés figyelmét. (Halljak! Halljuk!) Engedelmet kérek, hiszen valamennyien emlékezünk arra, hogy a proletárdiktatúra bukása után mi itt Budapesten minden elfogott terroristát átadtunk az illetékes bíróságoknak, (ügy •van! balfelöl.) még Korvin Kleint sem engedtem a Dunába dobni, hanem átadattam a biróságnak. K, Pethes László: Kár volt! (Nagy zaj a hal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos: Hát Szolnokon mi volt? K. Pethes László : Nem voltam Szolnokon ... Ráday megsemmisítette a határozatot. Nem tudom, milyen alapon hoz összefüggésbe. (Nagy zaj.) Politikai hajsza volt. Friedrich István: Nem tudom megérteni, hogy Rubinek István képviselőtársamnak mi volt a célja azzal, hogy azt állította rólam, hogy a terrort én honosítottam meg. (Zaj.) Elnök (csenget)'. Csendet kérek, képviselő urak. Friedrich István : Nem tudom megérteni t. képviselőtársam vádját. Nem gondolom, hogy olyan igazságügymmistert találtain volna Magyarországon, aki nem a saját lelkiismerete szerint cselekszik, aki nem törvényes alapon áll, hanem utasítások szerint cselekszik. Ez teljesen kizárt dolog; ilyen igazságügyminister Magyarországon még nem volt. (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Meghalt Mátyás király, Tomcsányi az igazságügyminister. Friedrich István: Engedelmet kérek, előfordultak egy másik államhatalom részéről ilyen intervenciók, de igazságügyministertársaim ezeket az intervenciókat a legnagyobb undorral visszautasították. Ezek az akták és okmányok a kezeimben vannak. Ha majd Rubinek képviselőtársam előáll az adataival, akkor én is előállók ezekkel az adatokkal. « Nem tudom megérteni az igen t. képviselőtársamat, hogy miért akarja a terror bűneit az én nevemhez fűzni. Hiszen talán tudja, hogy a terror Szegedről indult el, Siófokon volt (Felkiáltások jobb felöl : Tévedés ! Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) és Budapesten át a Duna-Tisza közére ment, ahol bevonultatási ünnepélyét is megtartotta. Talán tudja, hogy Siófokon, a Dunántúl a főpróbákat tartották meg, mert főpróbákat szoktak tartani, mint például a pécsi bevonulás előtt, amely három napig tartott, és csak spárgára kiadtak 120.000 koronát. (Zaj.) évi december hó 9-én, péntehen, Sréter István: Ne támadjon, hanem személyes kérdésben beszéljen. (Zaj a baloldalon. Egy hang a jobboldalon :. A kormányzót akarja támadni!) Szilágyi Lajos : Joga van magát megvédeni ! Friedrich István : Felszólítottam a képviselő urat, hogy ha tud valamit, álljon elő az adataival, de így általánosságban nem lehet vádolni. Csontos Imre: A kommunisták Budapestről jöttek végig Magyarországba. Friedrich István : Visszautasítom annak a feltételezését is, hogy én olyan társasággal összefüggésben lettem volna, amelynek egyik része amnesztiás mentőangyal, a másik része pedig gajdesz-hősök. Soha semmi közöm nem volt ehhez a társasághoz. T. képviselőtársam láthatta volna a Tisza-tárgyaláson, amint a túlsó oldalon ültek velem szemben és saját véres pszichéjükből következtetve támadtak és azt hitték, hogy amire ők képesek voltak, arra én is képes volnék. De itt van Rassay Károly képviselő ur, a volt igazságügyi államtitkár, itt van a volt igazságügyminister, Bárczy István, itt vannak ministertársaim, tessék, álljanak elő és mondják meg, hogy valaha történt-e csak egy eltussolási gesztus is, (Nagy zaj.) Álljanak ezzel elő az urak. Tetemre lehet őket hívni. De miért állítja azt Rubinek képviselőtársam csak ugy általánosságban? Azért mondja csak ugy általánosságban, hogy ne legyen alkalmunk a konkrétumokra felelni. Ott ül mellette nagyatádi Szabó István képviselőtársam. (Nagy zaj. Elnök csenget.) 0 nagyon jól tudja azt, hogy ilyen adatok nincsenek és nagyon jól tudja azt, hogy hogyan akarták megkötözni, ós hogy én voltam az, aki az életét megmentette. Tessék felállani és igazolni, hogy ez igaz-e vagy nem. (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos : Glőzmozdonyban akarták megsütni. (Derültség jobbfelöl.) Ez igaz, bizonyítani tudjuk. Friedrich István: Miért akarja Rubinek képviselőtársam a szerepemet a terrorhoz kötni ? Hiszen ennek a Nemzetgyűlésnek a megszületése után, rögtön a kormányzó választás után, az ellenzéki padokba mentem s azóta minden fúzió nélküli és kooperálás nélküli ellenzéki képviselő vagyok. Még közelében sem akartam lenni ennek a rendszernek, amely igy született. Miért engem ezzel összefüggésbe hozni, mikor ettől olyan távol állok? Szilágyi Lajos : Van a terrornak gazdája ! Rupert Rezső : Azelőtt Rubinek is igy vélekedett ! Friedrich István: Ellenzéki szerepet vállaltam, amelynek nagy részét a vádlottak padján és a börtönben is töltöttem. Tiltakozom tehát az ellen, hogy az ellenzéki padokból húzzanak oda a terror kutforrásaképen. A kommunizmus alatt is terror volt, de akkor félrelökték az összes hatósági személyeket