Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-264
A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921. avagy a birtokközösséget ugyanazon időponttól kezdve felbontották volna. Az ilyen birtokok tulajdonosainak a természetbeni birtokrészlet leadása alóli felmentése a Nemzetgyűlésnek mindenkor bejelentendő lenne. A törvényjavaslatnak ez az intézkedése a birtokreformtörvény sikeresebb megoldása érdekében vált szükségessé. A törvényjavaslat 5. §-a az 1921 : XV. te. egy súlyos tévedését akarja reparálni. Nevezetesen a részvénytársaság és szövetkezet formájában működő és a váltságot készpénzben lerovó pénzintézetek vagy biztosítótársaságok fel voltak hatalmazva arra, hogy vagyonváltságuk«ak egy részét hadikölcsönkötvényeikkel és pénztári jegyeikkel róhassak le. Ez a törvényjavaslat azt kívánja, hogy változtattassék meg az 1921 : XV. te. 17. §-a oly módon, hogy a hadikölcsönkötvényeknek és pénztári jegyeknek redukciója utólag a már befizetett hadikölcsönkötvényeknél is keresztülvitessék. Ez a rendelkezés feltétlenül szükséges az egyenlő teherviselés szempontjából, mert az 1921 : XV. te., mely a betétek, folyószámlakövetelések és természetben elkülönítve őrzött készpénzkészletek, továbbá belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, külföldi pénznemek és külföldi értékpapírok vagyonváltságáról intézkedik, törvényerőre emelkedett 1921 május 7-én és ennek a törvénynek 17. §-a megengedte a részvénytársaság vagy szövetkezet formájában működő és a váltságot készpénzben lerovó pénzintézeteknek vagy biztosító társaságoknak, hogy váltságuknak bizonyos százalékát saját jegyzésű hadikölcsönkötvényekkel vagy pénztári jegyekkel róhassak le, még pedig ezen kötvényeknek vagy pénztári jegyeknek teljes értékét véve számítás alapjául. Ez az engedmény, illetőleg kedvezmény csak ugy jöhetett létre, hogy a vagyonváltságról szóló 1921 : XXVI. te. az első vagyonváltságtörvény meghozatalától számítva körülbelül két hónappal későbben hozatott meg. így az a helyzet állott elő, hogy az első vagyonváltságtörvény értelmében váltságot készpénzben lerovó pénzintézet váltságtartozásának egy részét teljes névértékű hadikölcsönkötvényekkel ós pénztári jegyekkel leróhatta, míg az ingatlanvagyonváltság lerovása alkalmával a tőkeszegényebb polgárság már csak redukált hadikölcsönkötvényekkel, tehát 20°/o-kal kevesbített hadikölcsönkötvényekkel róhatta le vagy on válts ágának egy részét. A diszparitás miatt és az osztó igazság érdekében, de az állam szomorú pénzügyi helyzete érdekében is feltétlenül szükséges, hogy az 1921 : XV. tc.-nek ez a súlyos tévedése kiküszöböltessék. Annál is inkább "szükséges ez, mert ez a kedvezmény nem méltányos a nagy tőkével rendelkező pénzintézetekkel szemben akkor, amikor ugyanebben a kedvezményben a tőkeszegényebb polgárokat nem részesítjük. De szükséges ez azért is, mert a legszűkebb számítást véve figyelembe, az államkincstárra évi december hó 9-én, pénteken. 227 nézve ez körülbelül 150—200 millió többletbevételt jelent. Kérem a t. Nemzetgyűlést,'hogy ezt az indítványomat elfogadni, a pénzügyi és földmivelésügyi bizottságnak kiadni és annak letárgyalására a sürgősséget kimondani szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Minthogy az indítvány törvényjavaslat formájában adatott be, arról kell határoznia a Nemzetgyűlésnek, hogy kivánja-e az indítványt a pénzügyi és a földmivelésügyi bizottsághoz utasítani, igen vagy nem. Felteszem a kérdést: kivánja-e a t. Nemzetgyűlés Temesváry képviselő ur indítványát tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi és földmivelésügyi bizottságokhoz utasítani, igen vagy nem ? (Igen !) Ily értelemben mondom ki a határozatot azzal, hogy az ügy sürgősségére való tekintettel a t. Nemzetgyűlés kéri a bizottságokat, hogy ezt a törvényjavaslatot sürgősen tárgyalják le. (Helyeslés.) Napirend szerint következik gróf Andrássy Gryula és társai képviselő urak mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Mielőtt azonban az előadó ur beszédét megkezdené, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az ügyre vonatkozó összes iratok eredetiben az előadó ur kezében vannak és nála megtekinthetők. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Szilágyi Lajos: Reméljük, hogy ismertetik! Világosságot követelünk ! Elnök : Az iratok az előadó ur kezében vannak és azok tartalmáról mindenki meggyőződhetik. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly : A házszabályokhoz kérek szót ! (Zaj a baloldalon. Felkiáltások : Egyszerre megyünk oda mindnyájan!) Elnök: A sző a képviselő urat megilleti! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Legnagyobb megdöbbenéssel értesülök arról, hogy a bűnügyi iratok csak ebben a pillanatban bocsáttattak a Ház rendelkezésére azzal, hogy azok az igen t. előadó ur előadói asztalán vannak. Szilágyi Lajos: Hallatlan! Rassay Károly: Kénytelen vagyok rámutatni, hogy az elmúlt napokban többen is kerestük ezeket a bűnügyi iratokat, hogy azokba betekinthessünk, de nem találtuk azokat, mert nem álltak a Nemzetgyűlés rendelkezésére. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Engedelmet kérek, de most már fel kell vetnem a kérdést, mikép tudjak én nyugodt lelkiismerettel dönteni ebben az ügyben egy előadói jelentés után, mely a legfontosabb részeket egy gesztussal, hogy ezek közismert dolgok, egyszerűen elhallgatja . . . Friedrich István : Hamisan közismert dolgok! Rassay Károly : ... amikor a tárgyalást megelőzőleg ezek a bűnügyi iratok nem állottak rendelkezésünkre. Tisztelettel kérem at. Nemzetgyűlést, méltóztassék valamiképen módot adni arra, hogy ezekbe az iratokba a Nemzetgyűlés betekinthessen. Minthogy nem én idéztem elő ezt a bizonyos késedelmet s nem is az én köte29*