Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-263

A Nemzetgyűlés 263, ülése 1921. évi december hó 7-én, szerdán. 217 a nézetemet, mert engem ebben a kérdésben semmiféle pártérdek nem befolyásolhat. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Arról van szó tehát, hogy a Nemzetgyűlésen ilyen ügyben, amely nem olyan közönséges bűntény, hogy azt ugy lehetne elbírálni, mint a többi mentelmi dolgokat, mert hiszen a Nemzetgyűlés egy képviselőnek aprólékos becsületsértési ügyében igazán nem kíváncsi arra, hogy egy képviselő mit mondhat, de egy ilyen erős politikummal összekötött lázadási ügyben, mert arról volt szó, a vád az, hogy lázadás történt... Vázsonyi Vilmos: Ki ellen? (Zaj) Ereky Károly: Nem a király Őfelségének személyéről van szó, hanem azokról, akik felelősséget vállaltak azért, hogy a király Őfelségét ide Magyarországba behozták. En mindig a legnagyobb tisztelettel hajlok meg Őfelsége magas szine előtt, de ne méltóztassék kiprovokálni, hogy a király személye ellen valami sértést kövessek el. Javos Antal : Nincs király ! Ereky Károly: A dolog lényege az, hogy ebben a rendkívül nagy politikummal összekötött kérdésben a Nemzetgyűlésnek megvan a joga arra, hogy meghívhassa ide azokat a képviselő urakat, kérdés azonban, hogy akar-e ezzel a jogával élni, akarja-e a kormányt abba a helyzetbe hozni, hogy ez a politikum itt egészen felfejlődhessék. (Felkiáltások a ssélsöbalóldalon : Joga van ehhez a Nemzetgyűlésnek! Zaj.) Elnök (csenget) : T. képviselő ur, a házszabályok melyik szakaszához méltóztatik szólni ? Rassay Károly: A házszabályok helyes alkalmazásához. (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: Az elnök ur által félremagyarázott házszabályokhoz. (Zaj.) Ereky Károly: En ahhoz a kérdéshez szólok hozzá, hogy a Nemzetgyűlés az elnök urat akarta utasítani, én pedig azt akarom kifejteni, hogy nem az elnök urat, hanem a kormányt kell utasítani. Hogy ez nincs paragrafusokba foglalva, annak talán az az oka, hogy ezek a kérdések nem szoktak előfordulni, de mindenesetre a házszabályokhoz tartozik, mert mi magunk teremtünk itt törvényeket és szokásokat. Ezt kívántam elmondani, de ha az elnök ur nem engedi meg a szót . . . Elnök : Dehogy nem ! Ereky Károly : Miután tehát arról van szó, hogy a mentelmi bizottság meghívhatja a képviselőt, a Nemzetgyűlésnek feltétlenül megvan a joga arra, hogy szintén meghívhatja a képviselőket, és ha talán Friedrich képviselőtársam meghallgatott volna, tudná, hogy én a kérdést ugy preciziroztam, hogy vájjon letartóztatásban levő képviselőket ide lehet-e hivni és megállapítottam, hogy a Nemzetgyűlésnek ez a joga megvan. Hogy azután ezzel a jogával akar-e élni, az tisztán politikum. Bárczy István: Az a baj, hogy politikum. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIII. KÖTI Ereky Károty: Amikor közönséges bűntettről volt szó, soha eszébe sem jutott egyetlen képviselőtársamnak sem, hogy ilyen javaslatot tegyen. Miután azonban nem erről van szó, hanem egy politikummal kapcsolatos lázadás vádjáról, tehát természetes dolog, hogy egy olyan nagytekintélyű nagy politikus, mint gróf Apponyi Albert ezt a kérdést itt felvetette, de miután politikum van benne, természetes dolog, hogy a Ház szuverén módon dönt ebben a kérdésben. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Apponyi Albert : Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Gr. Apponyi Albert: T. Nemzetgyűlés! Azért szólalok fel, mert ugy a t. igazságügyminister ur, mint az előttem szóló t. képviselőtársaim is azt a kérdést, melyet az elnökhöz intéztem, ugy magyarázták, mintha én azoknak a képviselő uraknak a meghivatását, megidézését indítványoztam volna. | Erről egyáltalán nincs szó, csak arra kértem a t. elnök urat, hogy szíveskedjék hatáskörében eljárni azon a módon, amelyet az ő bölcsessége erre meg fog találni, hogy elhárittassék az akadálya annak, hogy ezek a képviselők, midőn először saját ügyükről van szó, másodszor pedig egy nagyfontosságú, igenis politikával összekötött, de alapjában alkotmányjogi mentelmi kérdésről, amelyben a háznak minden adattal kell rendelkeznie, mielőtt a határozatát meghozza, itt megjelenhessenek, és képviselői jogaikat normális módon gyakorolhassák. Ezt kívántam helyreigazításul elmondani. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A magam részéről ujbólhangsúlyozom, hogy nagyon sajnálom, de ebben a tekintetben nekem hatásköröm nincs. (Zaj.) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni az elnöki napirendi indítványt, igen vagy nem? (Igen! Nem! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Elleninditvány is van !) Elleninditvány nem tétetett. Rassay Károly : Dehogy nem ! Gróf Apponyi Alberté ! Elnök : Az nem elleninditvány ! Határozatként kimondom, hogy a Nemzetgyűlés az elnök napirendi indítványát elfogadta. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Következnek az interpellációk. Soron van? Szabóky Jenő jegyző: Kiss Menyhért! Kis Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! A szegedi háromszögnek nyolc községe 1921 augusztus 20-án szabadult fel, augusztus 20-án vonult be oda a magyar nemzeti hadsereg. Az az interpelláció, amelyet van szerencsém elmondani, már számtalan esetben fordult meg és tétetett szóvá a Nemzetgyűlés előtt és ugy hangzik, mint az* ósvéd balladáknak refrénje, amely ugyanazzal a szöveggel, de min28