Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-263

A Nemzetgyűlés 263. illése 1921. tétben a kormány magának ezentúlra is fentartja és ennek létesítését és keresztülvitelét óhajtja, azonban gondoskodni kivan arról, hogy ha fára­dozásai ellenére a munkaközösség ezen formáját létesíteni nem lehetne, akkor a munkaadók és munkások bérviszonyait szabályozó törvény és a kötelező békéltető bíróságok felállítására vonatkozó törvény létrejötte által ezt a kérdést dűlőre vigye. (Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! A munkás kérdést ilyen szel­lemben és ilyen irányban kívánjuk kezelni. Sándor Pál : Nem lesz ideje rá ! Gr. Bethlen István ministerelnök : De ezzel szemben kérjük a munkásosztályt, hogy jöjjenek ők is annak tudatára, hogy ők ép annyira magyarok, mint mi mindnyájan . . . (Helyeslés a bal- és a jobb­oldalon. Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Tudják ők azt !) Drozdy Győző : Vannak olyan magyarok azok, mint maguk ! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Bethlen István ministerelnök : ... hogy a jogok mellett kötelességek is vannak, és hogy a mai nehéz viszonyok között nemcsak az ország­nak, hanem nekik is érdekük az, hogy hatalmi kér­désekben az osztályharc fegyveréhez ne nyúljanak ; nekik is érdekük az, hogy azt a politikai erőt, amelyet képviselnek, a nemzet egészének javára fruktifikálják ; (Helyeslés jobbfelől.) hogy nekik is érdekük az, hogy aktiv propagandát fejtsenek ki ennek a nemzetnek érdekében, és hogy felvegyék a harcot azzal a másik aktiv propagandával szemben, amely az ország határain kivűl és részben belül is az ország érdekeinek a rovására megy végbe. Rassay Károly : Melyik az a propaganda ? (Felkiáltások jobbfelől : Van ilyen elég !) Gr. Bethlen István miniszterelnök : Ezzel át­térek egy másik témára, a felekezeti béke kérdé­sére. (Halljuk 1 Halljuk!) A felekezeti béke nagy kincse a nemzetnek. De sajnálattal tapasztaljuk, h >gy biz ,ny,_s aknamunka Llyik mind a Két la­borban — ugy a Ratholikus, mint ? protestáns i á­borban — ezen felekezeti béke megbontására. Drozdy GyŐZŐ : Talán a zsidók csinálják ? (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : INagy sajná­lattal konstatálom ezt, s ezzel az aknamunkával szemben a Kormány el -van szánva arra, hogy a felvilágosítás, a rábeszélés eszközeivel a társada­lomhoz fordul és felhívja a társadalom figyelmét arra a nagy érdekre, hogy ebben az országban a keresztény felekezetek békéje semmi körülmények között meg ne bontassé k. (Helyeslés jobbfelől. Zaj.) Ebből az alkalomból egypár szót kívánok szólni a zsidóság helyzetéről is az országba a. (Hall­juk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy az uj politikai éra kezdetén az országban egy erős anti­szemita áramlat volt, amely ma is bizonyos tekin­tetben fennáll. Kerekes Mihály : Üzleteket kötnek vele. (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez az anti­szemita áramlat magát keresztény politikai áram­latnak nevezte el. (Zaj.) Azonban bátor vagyok fel­évi december hó 7-én, szerdán. 205 hivni a figyelmeket arra, hogy a keresztény politika nem az üldözés és a gyűlölet politikája, (Egy hang a szélső baloldalon : Ki mondta ?) hanem a fele­baráti szeretet, a méltányosság, a kibékitési szel­lem és a szociális érzel, felébresztésének a politikája. Rassay Pál : Ez nem nekünk, hanem az egy­séges pártnak szól. Gr. Bethlen István ministerelnök: A keresz­tény politika a valláserkölcsi alapoknak a köz­intézményekbe való visszavitelében, a vallásos nevelés kifejlesztésében és a keresztény magyar­ság gazdasági erősítésében kell hogy kielégülést keressen. (Helyeslés jobbfelől.) Rassay Károly : Desztillált destrukció ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A vissza­hatás onnan eredt, hogy — sajnos — tényleg a zsidóságnak egy bizonyos része annak idején hadat üzent volt a keresztény vallásnak, (Ugy van ! a jobboldalon.) hadat üzent volt történelmi tradí­cióinknak . . . Sándor Pál : Nem igaz ! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Bethlen István ministerelnök : ... hogy részt vett és részt kért a forradalmositásban, és talán onnan is, hogy azon gazdasági erőre támasz­kodva, mellyel oirt, kivételes pozíciót foglalt el a gazdasági és a társadalmi életben egyaránt. Rassay Károly : A mágnások is kivételes helyet foglaltak el. Gr. Bethlen István ministerelnök: Mi ezt a helyzetet nem a gyűlölség és nem az üldözés esz­közeivel akarjuk javítani. (Zaj. Elnök csenget.) Az bizonyos, hogy a vallásellenes tendenciákat, történelmi tradícióinknak, nemzeti ideáljainknak sárba tiprását nem tűrhetjük és meg nem enged­hetjük. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Meg nem engedhetjük a lelkeknek forradalmasítását sem. Még kivételes pozíciót sem adhatunk senkinek gazdasági téren sem. (Helyeslés jobbfelől.) Kerekes Mihály: Nem ezt tapasztaljuk. Gr. Bethlen István ministerelnök: Azonban mindenkinek ebben az országban megélhetést, sza­bad fejlődést, egyenlő jogokat, teljes személyi és vagyoni biztonságot és még jó viszonyt is kínál­hatunk ezen kereteken belül. Hiszen tudjuk mind­nyájan, hogy,a zsidóság túlnyomó nagy többsége ezen tendenciáktól távol áll. (Ellenmondások.) A hiba csak az, hogy átengedték a teret ezeknek, hogy nem vették fel a küzdelmet a kellő időpont­ban ezekkel. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Drozdy GyŐZŐ : A grófok mird elestek a csatában, felvették a küzdelmet ! (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Drozdy és Kerekes képviselő urakat felkérem, szíveskedjenek a ministerelnök urat csendben meghallgatni, mert különben kénytelen leszek őket rendreutasítani. Gr. Bethlen István ministerelnök: Meg va­gyok győződve arról, hogy ha ezen az utón ha­ladnak, készek vagyunk mi is, de kész az egész magyar társadalom is a zsidóságnak azon elemei­vel, melyek a destruktiv és bontó tényezőkkel

Next

/
Thumbnails
Contents