Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-262

À Nemzetgyűlés 262. ülése 1921. ha a részleteknél módosításokat tesztek, azokat elfogadom és ezáltal szociálisabbá teszem a javas­latot. De mi történt a részleteknél ? Odaült Nagyatádihoz Tomcsányi és Rubinek Gyula — tulaj donképen az utóbbi csinálta a földreformot — és ha részünkről felmerült egy egészséges helyes inditvány, Rubinek megfogta Nagyatádi kabátját és az indítványt nem fogadták el. Már most meg kivánom állapitani a felelős­séget és le kivánom szögezni, hogy ha a jövőben kimegyünk a nép elé, mi is, a túlsó oldal is, a kis­gazdapárt vezéreit fogja terhelni a felelősség azért, hogy nem hoztak olyan törvényeket a népnek, mint amilyeneket kellett volna. Drozdy GyŐZŐ: Ti vagytok az okai, elárul­tátok a népet ! Azt hazudjatok, hogy barátjai vagytok, és támogatjátok a kormányt ! Elnök : Kérem Drozdy képviselő urat, ne méltóztassék parallel szónoklatot tartani az inter­pelláló képviselő úrral. Csontos Imre : Ilyen hangnemben beszélsz ? Annyi bizonyos, hogy kezeljük a dolgot annyi lelkiismerettel, mint ti ! Kerekes Mihály : Ugyanaz a színjáték játszó­dik le most, mint amely lejátszódott Magyarországon az 1847—48-iki időkben, a jobbágyság eltörlése idején. Akkor is ugyanazok a dolgok történtek, amikor hosszú csűrés-csavarás után végre elha­tározták a jobbágyság felszabadítását és az urbá­rium kártalanítását, mint a melyek ma történnek. Ellenálltak a törvény meghozatalának és mint tudjuk, gróf Szapáry Antal kardjára vésette, hogy : kártalanitás vagy a halál. Én meg tudom érteni, hogy ha X. generáció tétlenül és dolog nélkül élt, akkor, amikor arról van szó, hogy neki is gazdálkodnia és gondolkoznia kell, azt irja rá­a kardjára, hogy : kártalanitás vagy a halál. Mi­csoda igazságtalanság volt például, amikor 1846­ban 12 millió embernek volt 13,240.000 hold földje, a 617.000 lelket számláló nagybirtokos­ságnak és nemességnek pedig 32,000.000 hold földje. Akkor is mindenáron egyezséget akartak kötni a megváltás alkalmával a földbirtokosok, mint most. Nem akarták akceptálni, hogy a biró­ság állapítsa meg a föld árát. Mir dénáron egyezséget akarnak most is kötni. Miért ? Mert egyezségkötés esetén sokkal jobb áron tudjak a népre a földet rásózni. Akkor is ugyanazok a szimptomák voltak, mint ma. Akkor is mondták, hegy nem lesz termés, ha a paraszt földhöz jut. Ez olyan beállitás, melyet a nagybirtok érdekében portáltak évszázadokon keresztül. A város elhitte. De ez nem igaz, ne higgyen neki a város, mert a kis parcellákon többet lehet termelni, ez bebizonyított dolog. Mi történ­nék, ha tiszta nagybirtok volna csak és a város csak rájuk volna utalva, vájjon ennék-e a városi lakosság csirkét, kacsát ? Nim ehetnék, mert azt csupán kistermelők tenyésztik. A kormánynak abszolúte nincsen tekintélye. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az már igaz!) Azt mondják róla, hegy nincs a külföld előtt évi november hó 23-án, szerdán. 197 tekintélye. De hiszen még egy jegyző előtt sincs. Egy jegyző kriminális kifejezést használt a kor­mánnyal szemben, legazemberezte, tizenn égy tanú esküdött rá és a kormánynak még sincs annyi ereje, hegy ezt a jegyzőt felfüggessze az állásától és elcsapja. Miért % Azért, mert az illetőket ugyan kihallgatták, de Ferdirardy meg Dömötör belügy­miristenek hiába rendelték el annak idején az illető felfüggesztését. Az alispán beteszi ily er kor az aktát a fiókjába és azt mordja, hrgy ha majd szükségesnek látja, akkor fegja a belügyminister­nek megkülderi. Ez tiszta komédia. Az igazán mellékes, hegy ki támogatja a kormányt ebben az országban. Ha a kormány nem tud m?gának tekintélyt szerezni, mi igazán nem tudjuk ezt neki megszerezni. Már pedig ezen a téren tekintélyt kellene tartania a kormánynak. Rupert Rezső: A jó jegyzőket felfüggesztik ! Kerekes Mihály : Egy kérdést szeretnék intézni a földmivelé.ügyi minister úrhoz. Rassay Károly : Jó volna már, ha ő intézne innen kérdéseket ! Kerekes Mihály: Adjon a földmivelésügyí minister ur nekem felvilágosítást, például arra vonatkozólag, hegy a földre form-törvéi yben meg­határozott házhelyekért miért szednek a szegéi. y emberektől 450 koronát % A törvény és végre­hajtási utasítás is világosan előírják, hegy a ház­helyeknek eljárási költségeit az állam előlegezi és mégis azzal riasztják az embereket, hegy fizesse­nek be 450 koronát, mert aki nem fizeti be, az nem kap házhelyet. A biró kiszáll, ennek költségei is a népet terhelik, miáltal a bíróságot ellenségévé teszik a r épnek, mely szidja, hogy kijött és elvitt tőle 450 koronát. Pedig ő hat esztendőt szen­vedett azokért az urakért, akik a pénzt beszedték. A törvénynek egyetlen egy jó oldala van, és az a járadéktelek, de annak megvalósításáról senki sem akar hallani. Drozdy GyŐZŐ: Most spekulálnak épen az eltussolásán, hegy hogyan lehetne azt a törvény­ből kijátszani S Kerekes Mihály : Az én nézetem szerint, de pártom nézete szerint is, ez a törvény nem felel meg a szociális követelményeknek. Mi, akik tulajdonképen agrár-szocialisták va gyúr k, sokkal radikálisabb földreformot akarunk és sokkal radi­kálisabb földreformot fegurk is csinálni ebben az országban, amikor majd eljön annak az ideje. Törvér yes utón fogjuk ezt csinálni, és meg vagyunk róla győződve, hegy a r ép milliói hátúi k mögött varnak. Ha Mrgyarországon még egyszer meg­érjük, hegy feloszlatják a Nemzetgyűlést, mi majd fegu. k tudni csináhi egy becsületes, tisz­tességes földreformot és el fogjuk érni, hogy a nép megk-pja a. földet, amelv megilleti. Andaházy-Kasnya Béla: Tessék kinn az országban a többséget megszerezni ! Kerekes Mihály : Nem akarom hosszura nyújtani beszédemet, de még egy kérdést kell intéznem a kormányhoz. A közelmúltban megtör-

Next

/
Thumbnails
Contents