Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-260

A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. évi november hó 5-én, szombaton. 359 sedésével a szabad királyválasztás ősi joga viszszaszállott a magyar nemzetre. Egyben felismerve a nemzet létérdekeit, kimondja, bogy a Habsburg-Lotharingiai ház élő és jövőben születendő tagjait a trón jelöltjei sorából ünnepélyesen kizárja.« (Helyeslés a szélsöbaloldalon ) Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólni? A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Kérem, méltóztassék az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni. Drozdy György: Hogyne, hogy egy kibúvó legyen ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Az 1. § megállapitja, hogy IV. Károly uralkodói jogai megszűntek. Ez világos, ez semmiféle további magyarázatra nem szorul. (Ugy van ! jobbfelöl.) Én azt hiszem, hogy ez minden félreértést sokkal inkább kizár, mint az az indítvány, amelyet a képviselő ur beterjesztett. (Ugy van! jobbfelöl. Zaj a szélsőbaloldalon). Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslat l.§-át a törvényjavaslatszövegében elfogadni. Rassay Károly t. képviselőtársam három jogcímnek feltételét kéri a törvényjavaslatba: az első az eekartsaui levél, a második ama körülmények megállapítása, hogy a király eltávozott az országból, és a harmadik az, hogy az együttes birtoklás megszűnt. Teljesen feleslegesnek tartom eme három jogcímnek a törvénybe való vételét, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy mind e három ténykörülmény konzekvenciáit a törvényhozás egy izben már megállapította ; mindezeket felvette az 1920: I. törvénycikkbe, mind a háromra hivatkozás történik az idézett törvényben és ezeknek alapján állapította meg az ] 920 : I. te, hogy a királyi hatalom gyakorlása pedig 1918. évi november hó 13-án megszűnt. (Ugy van! jobbfelöl), Rassay Károly : Szünetel ! Rubinek István : Megszűnt. Teljesen feleslegesnek tartom tehát, hogy ezeket újból törvénybe iktassuk. (Helyeslés jobbfelöl) Elnök : A vitát bezárom. Következik a szavazás. Az 1. §-szal szemben Rassay képviseld ur egy módosító indítványt adott be, amely lényegében ugyan nincs ellentétben az 1. § szellemével, miután azonban mégis a szakasz megváltoztatását jelenti, a kérdést kénytelen vagyok ugy feltenni, hogy szembeállítom az eredeti szöveget Rassay képviselő ur módosításával. Amennyiben az eredeti szövegezést méltóztatnak elfogadni, a módosítás elesik ; amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, az 1. § Rassay képviselő ur szövegezése szerint fog elfogadtatni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a törvényjavaslat 1. §-át eredeti szövegében, szemben a Rassay képviselő ur által benyújtott módosítással, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni ! (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés az 1. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 2. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 2—4. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben isletárgyaltatván és elfogadtatván, mielőtt az interpellációra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Minthogy az imént elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori olvasásban való végleges elintézése az ismeretes körülményeknél fogva sürgős, azt a javaslatot teszem a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy annak harmadszori olvasása céljából holnap, november 6-án, vasárnap, kivételesen ülést tartsunk, (Helyeslés jobbfelöl.) még pedig d. e. 11 órakor, és annak napirendje legyen a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a most elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasása s végül a holnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Helyeslés.) Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igent) Ha igen. ezt határozatképen jelentem ki. Mielőtt áttérnénk az interpellációra, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik az interpelláció. Ki az interpelláló ? Kontra Aladár jegyző: Barla-Szabó József! Barla-Szabó József : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A tegnapi ülés alkalmával Haller István képviselőtársunk épen a szőnyegen levő kérdésnek a tárgyalásánál azt hangsúlyozta, hogy ebben a szomorú időben nem a királykérdés tulajdonképen az, amely az országot érdekli, hanem a kenyérnek, a megélhetésnek, az ekszisztenciának a kérdése. Tisztelt Nemzetgyűlés! Én szomorúsággal tapasztalok az utóbbi időben egy jelenséget és hiszem azt, hogy ez a kérdés taktikai célokból, annak ellenére, hogy ez a nemzetnek tulajdonképen csak a kárára fog szolgálni, a legközelebbi időben oly élesen fog előtérbe kerülni, aminő élességgel ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztak. Ez pedig az, hogy egyoldalulag, mesterségesen ugy iparkodnak állandóan beállítani a mai gazdasági viszonyokat, mint hogyha a falu a jólétben, a bőségben dúskálna s ezzel