Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-260

150 A Nemzetgyűlés 260. ülése 1921. tehát az osztrák császárnak és Magyarország apostoli királyának feleskették.« Nyéki József : Gyönyörű dolog ! Balla Aladár: (tovább olvassa): »Tény, hogy akkor az illető helyőrséget részben Budapestről oda beözönlő puccstisztek és Ostenburgék már megszállták. Gróf Esterházy által munkaidőn túl együtt tartott munkások az elrongált vasutat kijavították, vagyis a kormány parancsa ellen fellázadtak.« Ezekről a férfiakról gróf Apponyi Albert tegnap azt mondta, hogy becsületes, jó hazafiak. Azt hiszem, ha ezt ezen az oldalon valamelyik képviselőtársam mondotta volna, vagy ha azt a nyilatkozatot merte volna tenni bármelyikünk, hogy ez a Nemzetgyűlés ennek a törvénynek meghozatalára nem illetékes, akkor nemcsak destruktiveknek neveztek volna el bennünket, hanem azt hiszem, az ügyész mir megzörgette volna a láncokat és a porkoláb bizonyára intézkedett volna, hogy mi hűvösre kerüljünk. (Zaj jóbbfelől.) Meskó Zoltán : Aranygyapjas rendet sem kaptok ! Balla Aladár : Méltóztassanak megengedni, hogy én azokat a magyar katonákat, akik ebben a lázadásban részt vettek, el ne Ítéljem, mert hiszen, amint méltóztattak hallani, maga a jelentés is mondja, milyen módon vezették őket félre. De a legtöbb elfogott katona igazolta, hogy azt mondták, a proletárdiktatúra kitört Budapesten, vonuljunk a kommunisták ellen ! (ügy van ! jóbbfelől.) Amikor pedig a Sashegyen általam is ismert íiatal emberek fogságba kerültek, akkor a velük szemben álló Ostenburg-tisztek és katonák azt mondták, különösen a legénység : kérem, maguk mind jóravaló magyar emberek, tisztességes emberek, hát maguk nem kommunisták, hát maguk nem a kommunisták érdekében harcolnak ? Mikor meggyőződtek arról, hogy itt tényleg félrevezetés történt, saját tisztjük ellen fordultak a mi derék magyar katonáink, akik a lázadó csapatokkal jöttek. (Élénk éljenzés jóbbfelől.) Szabó Balázs : Tessék ! A magyar államtól húzzák a fizetést és a magyar állam ellen cselekszenek. Balla Aladár : Már az első ellenállásra, hazafias diákjaink és egyetemi polgáraink első rohamára (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) visszafordult az a magyar katona, akit hazája ellen, fővárosa ellen, az ország szive ellen akartak vezényelni és sok száz sebesült ifjú és hősi halált halt egyetemi polgár megmentette Magyarországot a legnagyobb gyalázattól, (Éljenzés jóbbfelől.) hogy ismét császári Landsknechtek tegyék be lábukat ebbe a szegény fővárosunkba, Budapestre. (Elénk éljenzés jóbbfelől.) HegedÜS György : Mégis érnek a keresztény szervezetek valamit! Balla Aladár ; Résztvettek, nagyon dicséretes munkát végeztek. De nemcsak e derék ifjúság soraiból szedett áldozatot Ostenburgéknak és, Rakovszkyéknak I hn november hó 5-én, szombaton, ez a lázadó, ez a puccsszerű eljárása, hanem áldozatot követelt a magyar állam presztízséből is. Mert akármennyire ágál ma Szabó József, a kisemberek és munkások képviselője itten, hogy ránkpiritson, hogy mi a cseh szuronyok árnyékában emeljük törvényerőre ezt a törvényjavaslatot, akármennyire akarja ezáltal a multat elhomályosítani, hogy csak egyszer volt Magyarországon muszkavezetés, hogy idegen államok és fegyverek segítségével követelje a Kossuthok, Eákócziak által hirdetett elveknek megvalósítását, ezzel a propagandával minket se megfélemlíteni, se terrorizálni nem lehet. (Igaz! ügy van ! jóbbfelől.) Mi már letettük a vizsgát huszonötéves politikai multunkkal és cselekedeteinkkel. Soha még hazánk ellen nem vétettünk. Igaz, hogy mikor a nemzetközi veszedelmes vész került az ország élére, menekülnünk kellett, mint ahogy most is menekülnünk kellett volna, ha MoravekOstenburg és Rakovszky úrrá lettek volna az országban, mert ha Rakoyszkyék és Ostenburgék lázadása folytán . . . Szabó József (budapesti) : És a királynak rossznéven veszik, hogy menekült, mikor az élete veszélyeztetve volt ! Elnök : Kérem Szabó képviselő urat, ne tessék közbeszólni. Balla Aladár : Nem volt veszélyeztetve ! Különben ha veszedelemben is volt, akkor is kötelessége csapatai élén megmaradni. (Helyeslés jóbbfelől.) Meskó Zoltán L De a király esküt tett, hogy megvédi az országot ! Benkő Gábor : Az első katonaszökevény ő volt ! Balla Aladár : Tehát bármennyire fájlaljuk, mondhatom szégyeljűk, hogy csak akkor tudtunk ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni ebben a Nemzetgyűlésben, mikor részben a kormány gondatlansága, — hogy erősebb kifejezést ne használjak — részben a karlisták lelkiismeretlensége oda juttatta a dolgokat, hogy az entente-hatalmak, hivatkozva az 1921 február 4-én és április 2-án már velünk közölt jegyzékre, követelték, hogy a casus bellit jelentő eme eljárást torolja meg a kormány, mert különben a nagyentente tanácsának határozata értelémben -volnának kénytelenek eljárni. Nem spontán diktálta nekünk a nagyentente ennek a törvénynek a meghozatalát, hanem miután már ezt a helyzetet oda érlelték a pucjskarlisták, ők csak a régi jegyzékek értelmében szólították fel ultimátumszerűén a magyar kormányt : méltóztassék már most intézkedni, hegy ne zavarja tovább Európa békéjét az ilyen Habsburg-trónrajutásnak kísérlete, (ügy van! jóbbfelől.) De akárki kívánta is a Habsburgok detronizálását, mi évtizedes és évszázados vágyaink megvalósítását látjuk eme törvényjavaslatban, (ügy van ! ügy van ! Taps jóbbfelől.) Engem tehát semmiféle frazeológia, semmiféle hipokrizis nem fog visszatartani attól, hogy amikor alkalmam van arra, hogy régi függetlenségi elveimet megvalósíthassam,