Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-259

132 A Nemzetgyűlés 259. ülése 1921. törvényhozása — törhetetlen hittel bizva a történelem igazságszolgáltatásában és kegyeletes ragaszkodással dicső multunkhoz mindabban, ami nemzetünknek javára és dicsőségére szolgál — a következő törvényszakaszokat nyilvánítjuk még törvénnyé : (Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) Első fejezet. Az államforma. 1. §. A magyar nemzet ősi alkotmányának, törvényeinek, joggá vált szokásainak, szent hagyományainak és a magyar nép lelkében élő hitnek megfelelően, amint már változhatatlan dogmaként létezik, Magyarország államformái a és minden, ami a magyar államhoz területben, népességben és hatalomban tartozik, Szent István koronájában, egyszerűsítve : a szent koronában testesül meg. övé a főhatalom, az államterület és az állampolgárok összessége, kik az államfővel együtt mindannyian a Bzent korona tagjai és akiknek összessége és alkotmányosan megnyilatkozó és érvényesülő összességi akarata jogosult és köteles időben, térben és cselekvésben a szent korona főhatalmát, mint annak uralkodó, törvényhozó, bíráskodó és végrehajtó szerve és ereje a tőle átvett élő szuverenitás folytonos gyakorlásával képviseleti alapon az alkotmányban előirt összeműködéssel megvalósítani. 2. §. A szent korona anyagától függetlenül is létező, jogi, erkölcsi és hatalmi valóság. Ilykép, ha bármi okból megsemmisül, vagy külföldre kerül, illetve az állam területén belül szentélyéből és törvényes őrizetéből törvénytelenül és nem törvényes rendeltetéssel, vagy nem törvényes célra kiviszik, anyagának eredeti jellege megszűnik és államjcgi szertartások, államjogi ténykedések végzésére joghatályosan nem alkalmazható. Ily esetekben eszményi és jogi valósága helyettesíti anyagát is és a különben jelenlétében és vele végzendő állam jogi szertartások, törvényhozási utón kijelölt és szentesitett jelképével végzendők mindaddig, mig törvényes helyére, jogaiba, őrizetébe és a magyar állam alkotmányos hatalmának szabadon gyakorolható birtokába vissza nem kerül. 3. §. A magyar állam neve ezentúl a következő lesz : Szent István koronájának, egyszerűbben a szent koronának állama, vagy közönségesen : Magyarország. Második fejezet. (Nagy zaj.) A törvényhozó hatalom. 4. §. A törvényhozás eddigi szervezete változatlanul marad, nehogy azonban a törvényhozó hatalom szuverenitása csorbát szenvedjen és működésébe bármely külső befolyás avatkozhassék, a Nemzetgyűlést az államfő, ki nem szuverén, további törvényhozási intézkedésig sem el nem napolhatja, sem fel nem oszlathatja. Harmadik fejezet. A kormányforma. 5. §. A szent korona államformája továbbra is a törvényhozásnak felelős ministeri és független bírósági rerdszerben megvalósított, most már szabad választáson alapuló királyság marad, melyben a szent korona főhatalmát a törvényhozás nemzetév? november hó 4-én, pénteken. szerve, a szent korona felelős kormánya és a szent korona bíróságai valósítják meg a szent koronának minden kp rí királyával együtt, azzal a hatalmi megosztással, melyet az állam alkotmánya előir. 6. §. A királysági kormányforma törvénybeiktatása, illetve fen tartása azonban nem zárja ki, hogy a nemzet alkotmányos küzdelmet - a szabadságnak és függetlenségnek kedvező és ezért örökös szent korona-államformának épségbenhagyása mellett — a kormányforma megváltoztatása érdekében ne folytathasson. Ezért mmden félreértés elkerülése végett az 1913 : XXXIV. te, mely a nemzet élő akaratának nyilvánulását, a szabadakaratu embert teremtő Isten rendelése és a minden szabad népet megillető természeti jogok ellenére hatalmi joggal megköti, hatályon kivül helyeztetik. (Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) 7. §. Mig a nemzet a végleges államfőt meg nem választja és az helyét el nem" foglalja, a szent korona ideiglenes kormányzósági rendszere fentartatik, de a mindenkor megválasztott kormányzó államfői minősége és hatalma eskütételétől számított 3 év leteltével önként megszűnik. Ez a rendelkezés vonatkozik a jelenlegi kormányzóra is. Az uj kormányzó elődjének hivatalban léte idején az előd hivatali idejének lejártát megelőző utolsó két hónapon belül választandó meg, és azonnal esküt tesz ; hivatalba azonban csak az előd hivatali idejének törvényes lejárta napján lép. Negyedik fejezet. A szent korona szerveinek elnevezése és az eskü szabályozása. 8. §. A magyar király címe ezentúl : őfelsége a magyar szent korona apostoli királya lesz. 9. §. A magyar nemzetállam Nemzetgyűlése ezentúl a szent korona Nemzetgyűlésének nevezendő. A Nemzetgyűlés a szent korona főhatalmát jövőben a szent koronára ünnepélyes ülésben teendő esküvel veszi át. Az időközi választásokon megválasztott képviselők esküt nem tesznek ; a Nemzetgyűlés esküjének hatálya rájuk is kiterjed. 10. §. A magyar nemzet független bíráskodásának szervezete ezentúl a szent korona bírósági szervezete lesz, melynek ülései, tanácsai és tagjai a szent korona nevében Ítélkeznek. 11. §. A magyar kormányzó címe : őfőméltósága a magyar szent korona kormányzója ; a felelős kormányé pedig a magyar szent korona kormánya. 12. §. A nemzeti hadsereg elnevezése a magyar szent korona honvédsége lesz. 13. §. Általában minden közhatalmi szerv, hatóság, fegyveres erő vagy hatósági közeg és minden intézmény, mely eddig magyar királyinak neveztetett, ezentúl a magyar szent koronáról, mint az igazi államfelségről, neveztetik el. 14. §. Minden szervezet, ideértve a fegyveres erőt is, minden hatóság és egyén, aki mint az állam alkalmazottja vagy egyéb minőségben államesküt tenni köteles, az esküt ezentúl a magyar szent koronára teszi le.