Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-259

116 A Nemzetgyűlés 259. ütése 192: zetei között csak kettő van, a brit és a francia, amelynek oly régi múltja van, mint nekünk ; az egyiket tenger környékezi, a másik féloldalával tengerre támaszkodik. Ezt a nemzetet a népvándorlás s a Kelet és Nyugat összecsapásainak hullámai egy ezredév viharaival ostromolták, de mint a tenger szirtje, megállott és hisszük, hogy meg is áll egy ujabb ezredévben is. (Élénk taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Hogy ez a nemzet meg tudott állani itt, Keletnek és Nyugatnak ütköző pontján, ahol Kelet és Nyugat annyiszor összemérte csatáit, az elsősorban annak a csodálatos isteni adománynak ; alkotmányozó képességének, jogtiszteletének és jogalkotó bölcseségének köszönhető, amejyet az örökkévaló Isten, aki néki ezt a hazát adta, sok gyönge és — fájdalom — rossz tulajdonsága mellett megadott neki. Ezzel a tulajdonságával szorosan összefügg ennek a nemzetnek féltéken}", aggódó szeretete függetlensége és szabadsága iránt. (Élénk tetszés és taps a jobboldalon.) Ez a nemzet, amikor arról volt szó, hogy választhatott volna a fejedelmi kegy és a háttérbeszorittatás, az elnyomatás között, inkább ette a mostohagyermekeknek járó száraz kenyeret, s könnyeit hullatta rája és mártirvérrel vegyesen ette azt, de lakájmódon meghódolni sohasem tudott, (ügy van ! Taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) A lelke mélyén élő ezt a szent függetlenség- és szabadságvágyat, amely büszke daccal a »csak "azért is«, — a »csak azért sem« gondolatával összeforrva élt, csodálatos módon juttatta kifejezésre az a nagy költői lélek, akiben a magyar lélek a legmagasabban lángolt : Petőfi, amikor a Kutyák dalával szemben a Farkasok dalában meg tudta mondani, mintha a nemzet millióinak lelke szólt Volna belőle korbácsolt érzésekkel, hogy : »Fázunk és éhezünk s átlőve oldalunk, részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk.« (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ez a nemzet megmutatta nemcsak egy ezredév viharaiban, de az elmúlt hetek eseményeiben is, hogy tudja azt, hogy ezredéves állami létének zavartalan fön maradása és boldogabb, a régi határaira hatalmas arányokban kiáradó nemzeti létének biztositása érdekében mi a kötelessége, (ügy van ! jobbfelől.) A nemzet azzal, amit az elmúlt két évben tett, nem szolgált rá arra, hogy külső nemzetek beavatkozzanak az ő legbensőbb és legszentebb ügyeibe, (ügy van ! a jobbés a szélsőbaloldalon.) Épen azért mi a magunk részéről fölemeljük tiltakozó szavunkat, szivünknek, lelkünknek legeslegmélyéről, egy ezredéves múltnak hatalmas történeti alapzatáról és tiltakozunk az ellen, hogy kiskorúakként kezeljenek minket s az ő akaratukat reánk akarják oktrojálni, (ügy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Mi szabadon, függetlenül, minden külső akaratnyilvánulástól, a nemzetben élő érzelmektől s a nemzet jövőjét biztosító' életösztöntől indíttatva, megtaláltuk volna, meg is akartuk találni ebben a , évi november hó 4-én, pénteken. rendkivül fontos és kényes kérdésben is a kivezető utat. T. Nemzetgyűlés ! Mi, akik ezen a téren az álláspontunkat, amióta ez a Nemzetgyűlés összeült, isméteJte;i, félremagyarázhatatlan módon mindenkor leszögeztük ; igy a párt, mint ilyen, 1920 december 3-án, majd 1921 február 3-án s két nap múlva, február 5-én, azután az elmúlt hetekben, amikor pro grammpontjait leszögezte, — mindenkor egész határozottan azon az állásponton állottunk, amely álláspontot most a t. kormány mint törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé terjeszt. (ügy van ! a jobboldalon.) Végtelenül fáj nekünk, hogy a mi legszentebb meggyőződésünkből folyó álláfefoglalásunknak hatalmas erkölcsi bázisát s az állásfoglalásunk mögött álló magyar nép milliói szivének, lelkének akaratát (ügy van ! Taps jobbfelől.) a külföldi beavatkozás egyesek szemében talán kérdésessé teheti. Mi mindenkor a legnagyobb lojalitással kezeltük ezt a kérdést, (ügy van ! jobbfelől.) Habár a Nemzetgyűlés az uj alkotmányos rendet megalapozó 1920. évi I. tc.-ben önmagának tartotta fönn ezekben a kérdésekben is a döntés jogát, több izben ismételten kifejezésre juttattuk, hogy ha valakinek kétsége van az iránt, hogy ebben a kérdésben a nemzet véleménye még nem kérdeztetett meg, mi odaállunk a nemzet elé, (ügy van ! a jobboldalon.) döntésre hivjuk a nemzetet s a nemzet döntő szava előtt és a nemzet szuverenitásának milliók lelkéből megnyilatkozó döntése előtt kell, hogy mindenki meghajoljon, (ügy van ! a jobboldalon.) De azt is kimondottuk mindenkor, hogy ebben a kérdésben kizárólag a törvényes döntést ismerjük el egyedül jogosnak. (Helyeslés jobbfelől.) Ismételten tiltakoztunk, amikor különböző puccskísérletek hírei lábrakeltek s az okiratoknak hosszú sora állt a rendelkezésünkre, amelyek azt mutatták, hogy folyton-folyvást megismétlődő kísérletek voltak arra, hogy a nemzeti szuverenitás egyetlen törvényes birtokosának, a Nemzetgyűlésnek döntését meg nem várva, kényszereszközzel, puccs segítségével vigyék dűlőre ezt a kérdést, (ügy van ! a jobboldalon.) Ez ellen mindenkor a leghevesebben, a legenergikusabban tiltakoztunk. Hangoztattuk ezt 1920 december 18-án, midőn mint a párt hivatalos szónoka az akkori kormányéinöknek, Teleki Pálnak bemutatkozó beszédére adott válaszunkban kifejtettem, hogy mi ezt a kérdést törvényes módon kívánjuk rendezni s a részletezésnél csupán azt kötöttük ki, hogy minden más államtól független nemzeti létünk alapjától el nem tántorodunk. Kimondottuk azt is, hogy mielőtt a kérdés személyi része rendeztetik, szigorúan szabályozni, körülhatárolni akarjuk a királyi hatalom jogkörét, hogy tiszta helyzetet teremtve a jog világában, nyugedt lelkiismerettel térhessünk át ezen kérdés legkényesebb, legnehezebb részére : a személyi részére. Bár éreztük és tudtuk, hogy ebben a kérdésben a nemzet óriás többsége velünk van, (Élénk -, taps a jobboldalon.) bár tudtuk, hogy ebben a Nem-