Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-233
78 A Nemzetgyűlés 233. ülése 1921. évi július hó 20-án, szerdán. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Felelünk érte. Semmiféle visszaélés ! Ereky Károly : Hát mely gazdák kívánják, ha Gaal Gaszton nem kivan ja? Gaal Gaszton: Elég volt már ez a strangulálás! (Zaj a középen.) Mindig ezt vallottam, ezt is fogom vallani! Elnök : Csendet kérek. Ernst Sándor : Akkor miért támogatja ? Furcsa állapot! (Igaz! Ugy van! Derültség.) Gaal Gaszton: En nem tehetek arról, ha Ernst t. képviselőtársam csodálkozik. Ez tisztán az ő dolga. Elnök: Csendet kérek! Ereky Károly : Nekem is kell a kormányt támogatnom ? Segitsek ? (Zaj.) B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Épen azért hozom fel ezeket ismételten és ismételten,... Ereky Károly: Nagyon helyes! Sohasem kell abbahagyni! B. Szterényi József : . .. hogy meggyőzzem a t. Nemzetgyűlést arról, hogy végre valahára talán mégis elérkezett volna az ideje a kormány cselekvésének a szabadforgalom tekintetében, mert egyszer már meg kell győzni a kormányt arról, hogy pénzügyi és gazdasági kibontakozásunk szempontjából nincs más mód, mint a szabadforgalom, természetesen megállva ott, ahol az ország érdekei bizonyos korlátozást követelnek, t. i. a legfontosabb közélelmezési cikkek tekintetében. Gerencsér István : Ez az ! B. Szterényi József: Bocsánat, ezrem az. Gaal Gaszton : Az eke is közélelmezési cikk 1 Gerencsér István : Nem,de hozzátartozik az előállitáshoz. Elnök : Csendet kérek ! B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés ! Mi követeljük a kiviteli illetékek eltörlését legalább időlegesen addig, amíg kivitelünk megindul, amig az árparitás tekintetében nem vagyunk abban a kedvezőtlen helyzetben, amelyben most, hegy a kiviteli illetékek megakasztják a kiviteli lehetőségeket. A mezőgazdasági, az ipari és a kereskedelmi érdekképviseletek, az OMKE., a Gazdaszövetség és az összes ipari és kereskedelmi képviseletek egyhangúlag követelik ezt s az eredmény az, . . . Gaal Gaszton : Hogy a bürokrácia megakadályozza ! B. Szterényi József: ...hogy a kiviteli illetékektől mégsem tudunk megszabadulni. Erre nézve leszek bátor ismét egynéhány példát produkálni. (Halljuk! Halljuk!) A Nemzetgyűlés idősebb tagjai bizonyára emlékezni fognak arra a harcra, amely a 90-es évek elején, vagy az évek végén a Magyar Tudományos Akadémia és a sajtó között folyt. A Tudományos Akadémia folytonos támadásoknak volt kitéve Gaal Gaszton : Béka-egérharc ! B. Szterényi József : A támadások rendszeresen folytak s boldogemlékü Pulszky Ferenc ezekre a támadásokra akkor azt felelte, hogy : a kutya ugat és a karaván halad. Ugyanígy vagyunk mi ma, t. Nemzetgyűlés. Gazdasági kérdésekben tehetünk, amit akarunk, erőlködhetünk, ahogyan tőlünk telik, a karaván halad, ha mi ugatunk is. (Ugy van ! a középen.) Ez a mai helyzet jellemzése. A képviselők panaszkodhatnak, beszélhetnek a Nemzetgyűlésen, amit akarnak, a kormány cselekszik a maga legjobb tudása szerint (Helyeslés a középen.) s ha kedvére van az érdekképviseletek véleményét honorálni, akkor arra hivatkozik, ha nincs kedvére, akkor ilyen véleményt sem ismer. A kiviteli illetékek dolgát említettem az előbb, amelyet a kormány petriíikált helyzetként tart fennmint amelyen változtatni nem lehet ; inkább pusztuljon el az egész közgazdaság, de a kiviteli illetékeknek meg kell maradniok. Ereky Károly : Nem az a fontos, hanem a kiviteli tilalom. B. Szterényi József : A kiviteli illetékek tekintetében van egy intézmény, és ez az áruforgalmi iroda. Az áruforgalmi iroda kitűnően teljesiti feladatát abban a körben, amelyre annak idején létesíttetett, t. i. a kompsnzációs forgalomban, amelybs Ausztriával, később psdig Lengyelországgal és Svájccal Magyarország lépett. Ebben a kompenzációs forgalomban tényleg lennie kellett egy központnak, — hogy ezt a kifejezést használjam — amely ezeket az ügyeket intézi s ebből a célból létesült ez az intézmény. Az idők folyamán azonban, t. Nemzetgyűlés, ennek az irodának a tevékenysége kiterjedt műiden kivitelre, és a törvényes kiviteli illetéken felül ez az iroda külön egy százalék úgynevezett kezelési illetékkel rója meg az exportot. Teszi ezt oiyképsn, hogy a kezelési költséget meghaladó összeg ismét állami bevétel. Vagyis az egyik oldalon hozunk törvényt, amely megszabja a kiviteli illeték magasságát, a másik oldalon psdig adminisztratív utón külön terheljük meg áruinkat a kivitel miatt. Ereky Károly : Ez az abszurdum ! B. Szterényi József : Ennek az 1%-nak 80%-a beszállítandó az állampénztárba, 20%-a psdig megmarad az áruforgalmi iroda vagy különböző bizottságok költségeire. Ereky Károly : Hol számol ez el ? Nyilvánosan elszámol ? B. Szterényi József: A pénzügyministeri tárcánál fog elszámolni a zárszámadás tételei alatt, ebben nem lesz baj. Ereky Károly : Nana ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Ds Ereky nem hiszi ! Ereky Károly : Nem a nyilvános elszámolást értem. B. Szterényi József: Legyen nyugodt a képviselő ur, abban nem lesz baj. Az államháztartásban az elszámolás az utolsó fillérig pontosan történik. Ott nem lehet ilyen kunststikliket csinálni. (Igaz! Ugy van ! Helyeslés.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister ; Minister volt, tudhatja.
