Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-232
A Nemzetgyűlés 232. ülése 1921. évi július hő 19-én, kedden, ï>l mázsa búzában állapították meg. Lehetetlenség, hogy ilyen körülmények között az a bérlő tönkre ne menjen. Lehetetlen, hogy ezzel szolgáljuk a mezőgazdasági kultúrát, mert akármilyen szorgalmas, eleven és élelmes ember, akármennyire ért is a gazdálkodáshoz az a bérlő, ki van zárva, hogy a bérösszeget és tetejébe még az adókat is kihozza abból a földből. Budapest környékén az is megtörtént, — és ma is szerződésben vannak így lekötve szegény emberek — hogy egy ezer négyszögöles birtoktesten, — 3000 holdat adtak ki, amelyen hatóságok állapították meg, hogy nem terem több, mint két és fél, három métermázsa búza — egy és fél métermázsa búza volt szerződésileg kikötve. Ez olyan uzsora, melyet meg kell akadályozni a földmivelőnép érdekében, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk betöltse hivatását. Amint mondottam, nem akarom itt előadni mindazokat az adatokat, amelyek rendelkezésemre állanak. Amit elmondtam, ezt sem az ujjamból szoptam, hanem szorgalmas, hosszú tanulmányozás után, az egész országból összegyűjtött adatok alapján mondtam el. Mindezek tények, amelyek háta mögött konkrét esetek állnak. Ezzel a rövid felszólalásommal arról akartam meggyőzni a mélyen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy mint más országok csinálták, kell hogy mi is törvényhozási utón rendezzük a földbérletek kérdését. Nem szabad tisztán csak a földbirtokosra és a bérlőre bíznunk, hogy miképen egyezzék meg, banem figyelembe kell vennünk a közigazgatási viszonyokat és a földbérlő jogi helyzetét is, egy szóval rendeznünk kell a földbérletek ügyét, hogy a földuzsora lehetőségét kizárjuk. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Régi hibája a magyar nemzeti birtokpolitikának, hogy a földbérleti kérdést elhanyagolta, földbérletek alakulását lehetetlenné tette, holott a földbirtokreform is csak ugy fogja célját elérni, ha a törvényen azt a módosítást tesszük, hogy nemcsak birtokosokat nevelünk a nincstelenekből, hanem földbérlőket is. Az a paraszt, az a gazdaember, akinek 2—3, vagy mondjuk 5 hold föld megvételére pénze van, nem él meg abból, ha tőkéjét befekteti abba a birtokba, mig ha ugyanazt a pénzt befekteti egy 15—20 holdas bérletbe, amelyhez felszerelést is vehet, akkor ezzel megélhetését biztosítja. Ezért a földbirtokreformot ki kell egészítenünk mennél előbb, olyképen, hogy az lehetővé tegye a kisbérletek alakulását. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! E felszólalásommal csak azt akartam elérni, hogy meggyőzzem a Nemzetgyűlést arról, hogy a földbérleti kérdésnek a jövőben nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk s e célból utasíttatni kívánom a minister urakat, hogy a földhaszonbérletek kérdését törvényhozási utón rendezzék. Bátor vagyok errevonatkozó indítványomat beterjeszteni. (Halljuh! Halljuh!) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 19120 —1921. — XI.KÖTET Indítványom a következőképen hangzik (olvassa) : »Utasítsa a Nemzetgyűlés a földmivelésügyi és az igazságügyi minister urakat, hogy az országban elharapódzott földhaszonbérleti uzsora megakadályozása és különösen a kishaszonbérlők megvédése céljából néhány szakaszos törvényjavaslattal lépjenek a Nemzetgyűlés elé.« (Helyeslés.) Rövid felszólalásomat azzal fejezem be, hogy tisztelettel kérem, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni és legközelebb napirendre kitűzni. (Helyeslés.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 199. §-a értelmében határoznia kell a Nemzetgyűlésnek afelett, vájjon ezt az indítványt tárgyalás alá akarja-e venni vagy sem. Felteszem a kérdést: Méltóztatnak-e az indítvány tárgyalás alá vételét kívánni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés tehát elhatározta, hogy ezen indítványt tárgyalás alá veszi. Az érdemleges tárgyalásra nézve később fog javaslat tétetni. Az ülést most öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitóin. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Következik az 1921. évi augusztus elsejétől december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról a pénzügyminister ur törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuh ! Halljuk !) A felhatalmazási törvény hatálya július hó végével lejár és a kormánynak gondoskodni kell arról, hogy az államháztartás törvényes alapjainak biztosítása érdekében az állami bevételek beszedésére és az állami kiadások teljesítésére 1921 augusztus elsejétől kezdődőleg törvényes felhatalmazást nyerjen és ennek megfelelően a kormány a szőnyegen fekvő törvényjavaslatban mindenekelőtt az 1921 : XXIII. te. 1—7. §-aiban 1921. évi december hó 31-éig terjedő kiterjesztését kéri. Az 1921 : XVI. te. tárgyalása alkalmával már kifejezésre jutott a kormánynak azon intenciója, hogy az 1921/22. évi pénzügyi időszakra szóló állami költségvetési törvény érvényre emelkedését megelőzően még egy hosszabb tartamú felhatalmazásra a pénzügyminister expozéja után javaslatot fog tenni. Az 1921/22. évi állami költségvetési javaslat benyújtása alkalmával elhangzott ezen expozé a Nemzetgyűlés egyhangú helyeslésével atlálkozott és erre való tekintettel, valamint tekintettel a szőnyegen fekvő sürgős és nagyfontosságú törvényjavaslatokra és arra, hogy a Nemzetgyűlés egy hosszabb tartamú nyári szünet előtt áll, (Éljenzés.) amelyek az 1921/22. évi költségvetési törvény idejében való letárgyalását a Nemzetgyűlés munkaprogrammja szerint akadályozni fogják, azt hisezem, a törvényjavaslatnak első szakaszát, amely a felhatalmazást tartalmazza, fölösleges bővebben indokolni, s ehelyett bátor 8
